197002. lajstromszámú szabadalom • Eljárás glutárimid származékok előállítására

3 197 002 4 Az (I) általános képlett!glutárimid-származékokat a szakterületen ismert szabványos módszerekkel ana­lóg módszerekkel állíthatjuk elő. Az (I) általános képletű vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű nukleofil vegyületet egy (III) ál­talános képletű glutárimid-vcgyülettel kondenzá­lunk. A folyamatot az (I) reakcióvázlat szemlélteti. Ezekben a képletekben R,, R2, R3, R4, R5, A, B és n jelentése az előzőekben megadott, I és L pedig vala­mely alkalmas lehasítható csoportot képvisel. Ezt az egyszerű nukleofil kondenzációs reakciót előnyösen úgy vitelezzük ki, hogy a (II) általános kép­letű nukleofil-vegyület és a (III) általános képletű ve­­gyület körülbelül mólegyenértékű mennyiségét rea­gálni hagyjuk körülbelül 1 óra és 24 óra közötti idő­tartamig a reakcióban résztvevő anyagoktól, az oldó­szertől és a reakcióhőmérséklettől függően. A reakci­óhőmérséklet 25 °C-tóI körülbelül 150°C-ig változ­hat, előnyösen körülbelül 60 °Cés 150 °C között van. Amennyiben az alkalmazott reagensek jellegzete­sen kristályos szilárd anyagok, akkor a reakció kivite­lezésénél előnyös oldószerek használata. Alkalmas oldószerek a nem-reakcióképes oldószerek, amelyek közül előnyösek azok az oldószerek, amelyeknek a forráspontja 60 “C-tól 150 °C-ig teijedő hőmérsék­lettartományban van. Ilyenek például a petroléterek; klórozott szénhidrogének, így a széntetraklorid, eti­­lén-klorid, metilén-klorid vagy a kloroform; klóro­zott aromás vegyületek, így az 1,2,4 - triklór-benzol vagy az o-diklór-benzol; a széndiszuifid; valamely éter-oldószer, így adietii-éter, tetrahidrofurán vagy a p-dioxán; valamely aromás oldószer, így a benzol vagy a xilol; vagy valamely alkohol-oldószer, így az etanol. Különösen előnyösek azok az oldószerek, amelyekről ismert, hogy segítik a nukleofil reakció­kat, így a dimetilszulfoxid és a dimetil-formamid. Az (I) általános képletű terméket ezután bármely megfelelő módszerrel elkülöníthetjük, így szűrhetjük a szilárd anyagok eltávolítására és ezt követően lepár­lással elűzhetjük az oldószert a szűrletből. Az(l) álta­lános képletű glutárimid-származékokat tisztíthat­juk, például pikrinsav- vagy oxálsav-komplexeket használhatunk a szakterületen ismert szabványos módszerekkel. A (II) általános képletű nukleofil primer amint, amelyben R3 hidrogénatom, könnyen előállíthatjuk például oly módon, hogy a (IV) általános képletű megfelelő ciano-származékot redukáljuk. Ebben a képletben R1; R2, A és B jelentése az előzőekben megadottakkal egyezik. A redukciót számos reagens­rendszerrel elvégezhetjük, így katalitikus redukció­val, amelyhez hidrogéngázt és katalitikus fémet, így szénre felvitt palládiumot használunk, de alkalmaz­hatunk Rany-nikkelt, platinát, ródiumot, ruténiumot vagy palládiumoxidot is, továbbá diboránt, nátrium­­bórhidridet. Végezhetjük a redukciót oldatban is, amelyhez lítiumot, nátriumot, káliumot, kalciumot, cinket, magnéziumot, ónt vagy vasat használunk fo­lyékony ammóniában vagy kis molekulasülyú alifás aminban, vagy nátrium-, alumínium- vagy cinkamal­­gámot, cinket, ónt vagy vasat h idroxidos oldószerben vagy vizes ásványi sav jelenlétében; vagy lítium-alu­­mínium-hidridet alkalmazunk. A (II) általános képletűnukleofil-vegyületeket ügy állíthatjuk elő, hogy a (IV) általános képletű cianove­gyületeket reagáltatjuk 1-2 mólegyenértéknyi, elő­nyösen körülbelül 1,5 mólegyenértéknyi, lítium-alu­­mínium-hidriddel alkalmas oldószerben. A reakció körülbelül 30 perctől körülbelül 24 óráig tart, elő­nyösen 1—5 óra alatt lejátszódik a reakcióban részt­vevő anyagoktól, az oldószertől és a hőmérséklettől függően. Az alkalmas hőmérséklettartomány —78 "C-tól 60 °C-ig teljed, előnyösen 20 °C körül van. Megfelelő oldószerek a reakciónál az éteres ol­dószerek, így a dietil-éter, tetrahidrofurán (THF), p-dioxán, 1,2 - dimetoxi-etán (DME), diglim vagy valamely aromás oldószer, így a benzol, toluol vagy a xilol. Olyan (II) általános képletű szekundér aminokat, amelyekben R3 különbözik a hidrogénatomtól, az alábbi két módszer valamelyikével állíthatunk elő: a) olyan (11) általános képletű megfelelő primer amint, amelyben R3 hidrogénatom, alkalmas alkil­­halogeniddel, toziláttal vagy meziláttal közvetlenül alkilezünk alkalmas oldószerben, így acetonitrilben, és egy egyenértéknyi vagy feleslegben lévő szerves vagy szervetlen bázis, így kálium-karbonát jelenlété­ben; vagy b) olyan (II) általános képletű megfelelő primer amint, amelyben R3 hidrogénatom, megfelelő sav­­kloriddal acilezünk megfelelő oldószerben, így meti­­lén-kloridban, egy vagy több mólegyenértéknyi szer­ves nitrogénbázis, így tri/rövidszénláncú alkil/amin, például trietilamin, vagy aromás amin, így piridin, je­lenlétében. A piridint nagy feleslegben alkalmazva növeli a reakcióoldószer hatását. Az így kapott amint a megfelelő (II) általános képlett! szekunder nntinná redukálhatjuk szabványos módszerekkel, így dibo­­ránnal vagy lítium-alumínium-hidriddel való reduk­­cióbaa A (IV) általános képletű ciano-származékok legtöbbje ismert a szakterületen. Ezeket a ciano-szár­­mazékokat úgy állíthatjuk elő, hogy valamely (V) ál­talános képletű vegyületet, amelyben R0 R2, A és B jelentése az előzőekben megadottakkal egyezik, 2-bróm- vagy előnyösen 2 - klór - akrilnitrillel reagál­­tatunk. Megközelítően egyenértéknyi mennyiségű (V) általános képletű vegyületet és akrilnitrilt össze­keverünk 2 vagy több mólegyenértéknyi bázissal, így kálium-karbonáttal, alkalmas oldószerben. A reak­ció 0 °C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmér­séklettartományban játszódik le 1—24 óra időtartam alatt. Alkalmas oldószerek a dimetil-formamid, di­­metil-szulfoxid, aceton, klórozott szénhidrogének, így a széntetraklorid, kloroform vagy a metilén-klo­rid, éter-oldószerek, így a dietil-éter, tetrahidro-fu­­rán (THF) vagy a diglim, aromás oldószerek, így a benzol, toluol vagy a xilol, vagy alkoholos oldósze­rek, így a metanol vagy az etanol. Abban az esetben, ha A és B különböző atomokat képvisel, vagy ha RL és R2 eltér egymástól, akkor a termékek elegyét kapjuk. Ezeket az elegyeket könnyen elkülöníthetjük és tisztíthatjuk általában is­mert módszerekkel, így kromatográfiával szilikagé­­len vagy frakcionált átkristályosftással. Ezenkívül ab­ban az esetben, ha R3 vagy R2 csoportok az (V) általá­nos képletben hidroxiesoportok, akkor ezeket a hid­­roxiesoportokat meg kell védeni a kondenzációs re­akció előtt a 2 - bróm - vagy 2 - klór - akrilnitrillel való kondenzálást megelőzően. Megfelelő védőcsoportok 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents