197001. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új pirazin származékok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
3 197001 4 éter (inonoglim), dietilén-g!ikol-dimctil-éter (diglim), trietilén-glikol-dimetil-éter (triglim); a protonnientes poláros oldószerek, így a dimetil-formamid, dimetil-szulfoxid vagy a hexametil-foszfortriamid; aromás szénhidrogének, így a benzol vagy toluol; vagy a szerves bázisok, így a píridin, pikolin, lutidin, kollidin vagy a trietil-amin. Ezek közül előnyösen használhatjuk az etanolt, benzolt és a dimetil-szulfoxidot. A reakciót a légköri vagy emelt nyomáson és szobahőmérséklettől 200 °C-ig terjedő hőmérsékleten, előnyösen 80—110 °C-on vételezhetjük ki. Az ennél az eljárásnál alkalmazott (V) általános képlctű kiindulási anyagot a következő módon állíthatjuk elő. Az (V) általános képletű vegyületet úgy kapjuk, hogy egy (VII) általános képlett! pirazin-karbonsav-származékot, amelyben X jelentése az előzőekben megadott, egy (Vili) képletű 5-amino-lH- tetrazollal reagáltatunk. A második mődszer szerint az (1) általános képletű pirazin-származékokat (IX) általános képletnek megfelelő pirazin-2-karbonsav-származékokból álhtjuk elő, e képletben R jelentése az előzőekben megadott, a karboxiesoportnak funkciós csoporttá, például savkloriddá, savanhidriddé, vegyes savanhidriddé való átalakítás után, (Vili) képletű 5-amino-lH-tetrazollaI való reakcióban oldószer jelenlétében vagy anélkül. A találmány szerinti eljárásnál alkalmazott bázis például piridin, pikolin, lutidin, kollidin, N-metilpiperidin, N-metil-pirrolidin, N-metíl-morfolin, trietil-amin, kálium-karbonát és hasonló bázis lehet. Az előnyösen alkalmazott bázis a trietil-amin. Az ennél a reakciónál használható közömbös szerves oldószer minden olyan oldószer lehet, amely nem gátolja a reakciót. Ilyen oldószerek az éter, benzol, tetrahidrofurán, dioxán, kloroform, metilén-klorid, dimetil-szulfoxid, N,N-dimetil-formamid és hasonlók lehetnek. Ezek közül előnyösen használjuk a tetrahidrofuránt. A reakciót —10 °C-tól a forráspontig terjedő hőmérséklettartományban, előnyösen szobahőmérséklet és az alkalmazott oldószer forráspontja közötti hőmérsékleten vitelezzük ki. A (IX) általános képletnek megfelelő pirazin-2- karbonsav-származékok, amelyeket ennél az előállításnál kiindulási anyagokként használunk, ismert vegyületek és a Dissertationes pharmaeutiae pharmacologicae 24, p. 577, (1972) irodalomban vannak leírva. . Az ily módon előállított pirazin-származékok, amelyek az (I) általános képletnek felelnek meg, valamint gyógyszerészetileg elfogadható sóik tényleges aílergiaellenes és nyálkaoldó hatást mutatnak, így előnyösen felhasználhatók gyógyszer-hatóanyagokként a bronchiális asztma, a táplálék-allergia, a szénaláz, az allergiás csalánkiütés, az allergiás csalánkiütés, az allergiás nátha, az allergiás kötőhártyagyulladás kezelésére és topikálisan vagy orálisan használhatók. . A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek kiváló hatása a hisztaminfelszabadulás gátlásában is megmutatkozik. A hatást az 1. táblázatban és az akut toxieitás-értékeket a 2. táblázatban foglaljuk össze. 1. Az alábbiakban bemutatjuk a hisztaminfelszabadulás gdtlöhatdst A hisztaminfelszabadulás gátlóhatásnak a vizsgálatánál referencia gyógyszerként dinátrium-kromoglikátot, (II) képletű vegyület, tranilastot, (III) képletű vegyület és TA—570F-et, (IV) képletű vegyület használtunk. 350—400 g tömegű hím Wistar patkányokból származó kevert hashártyasejteket anti-DNP-As (DNP-As = dinitro-fenii-ascaris) patkányszérummal érzékennyé tettünk olymódon, hogy a sejteket vele együtt inkubáltuk 2 óra hosszat 37 “C-on. A patkányszérumot Tnda és Okumara módszere szerint készítettük [Tada, T. and Okumara, K.: J. Immunology, 106,1002 (1971)]. A körülbelül 1X105 hfzó-sejt/ml tartalmú sejtszuszpenziót Hepes Tyrode pufferben készítettük, amely heparint (10 egység/ml) és BSA-t (szarvasmarha szérumalbumint) (0,3%) tartalmazott. Ezt a szuszpenziót 0,8 ml aliquot részekre osztottuk különálló polietiléncsövekbe. A sejtszuszpenzió aliquot részeit előinkubáltuk 37 ‘C-on 10 percig és utána 0,1 ml vizsgálandó vegyületeket adtunk hozzájuk különböző koncentrációkban. Az inkubálást 37 °C-on 1 percig végeztük, utána 0,1 ml DNP-As oldatot (50 pg/ ml) adtunk hozzá és az inkubálást 37 °C-on 20 ;x:rcig folytattuk. A reakciót 2 ml hideg pufícr hozzáadásával befejeztük. A fölülűszót centrifugáással elkülönítettük, a sejt-pelleteket 3 ml pufferben újra szuszpendáltuk és 3 percre a melegítő blokkba (100 ’C) helyeztük annak érdekében, hogy felszabadítsuk a sejtekben levő maradék hisztamint. A hisztaminmennyiséget spektrofluorometrií'S technikával Shore-féle módosított módszerrel mértük. Az 1CSU értékeket a dózis/reakció görbéből kaptuk. Az eredményeket az 1. táblázatban adjuk meg. /. táblázat Hisztaminfelszabadulás gátlóhatás Vizsgált vegyület IC5„ (M) érték 2. példa 2,5 X IO"9 3. példa 2,0 X10-9 4. példa 1,7X10-" 5. példa 5,0 X10-9 6. példa 4,7 X10-10 7. példa 1,5X10-" 8. példa (szabad) 1,2X10 9 9. példa 5,6X10 9 14. példa 3,6 X10-" 15. példa 3,6X10-* 16. példa 6,2 X10-11 dinátrium-kromoglikát 1,9 XI0-7 (11) képletű vegyület tranilast (111) képletű vegyület 2,4 X10-5 TA-5707F (IV) képletű vegyüler 4,6X10-" 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
