196978. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxirán származékok előállítására és hatóanyagként ilyen oxirán-származékokat tartalmazó fungicid készítmények
1 196 978 2 A találmány tárgya eljárás új, (II) általános képletű oxirán-származékok előállítására, valamint az ilyen vcgyülcteket hatóanyagként tartalmazó fungicid készítmények, A (11) általános képletben Ar jelentése egy vagy két halogénatommal helyettesített fenilcsopott; R2 jelentése hidrogénatom; Rj jelentése 1—6 szénatomos alkilcsoport vagy halogén-fenoxi-csoport. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek értékes kiindulóanyagok az (1) általános képletű űj szubsztituált 1 - azolil - 2 - aril - 3 - fluor - alkán - 2 - ol - származékokhoz, amelyek fungicid készítmények hatóanyagaként alkalmazhatók. Az (I) általános képletű vegyületek képletében Az 111-1,2,4-triazolil- vagy 111-imidazolil-csoport; Ar jelentése a (II) általános képletnél megadott; Rt hidrogénatom, 1—4 szénatomos alkil-, 3—5 ' szénatomos, alkenil- vagy benzilcsoport; R2 és Rj jelentése megegyezik a (II) általános képletnél megadottakkal. A fent definiált alkilcsoportok vagy az egyes szubsztituensek részét alkotó alkilcsoportok — a fentiekben megadott szénatomszámoktól függően — például a következő csoportok lehetnek: metil-, etil-, propil-, butil-, pentil-, hexilcsoport, valamint ezek izomeijei, például az izopropil-, izobutil-, terc-butil-, izopentil-csoport. Halogénatomként a fluor-, klór-, bróm- vagy jódatom, előnyösen a fluor-, klór- vagy brómatom értendő. Az (1) általános képletű vegyületekben az R, alkenilcsoport például propenil-(l)-, al-111-, butenil-(l)-, butenil-(2)- vagy butenil-(3)csoport lehet. Az (I) általános képletű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó fungicid készítményeket és a hatóanyagok előállítását a T/32.710sz. közzétett magyar szabadalmi bejelentésünk leírása ismerteti. A (II) általános képletűoxirán-szárinazékok űj vegyületek, melyeket kifejezetten az (I) általános képletű hatóanyagok előállítására állítottunk elő. Szerkezetük következtében egyszerűen alakíthatók át az (la) általános képletű vcgyülctckké. F.zen kívül egyes (II) általános képletű vegyületek fungicid hatást is mutatnak Ascomycetes, Basidiomycetes vagy Fungi imperfecti, azaz bizonyos káros gombák ellen. A (II) általános képletű oxirán-származékokat (V) általános képletű ketonokból kiindulva, azokat dimetil - szulfónium - metiliddel vagy dimetil - oxo - szulfónium - metiliddel reagáltatva állíthatjuk elő, lásd Corey és Chsykovsky, JACS, 1962, 84, 3782. Az (V) általános képletű ketonok az irodalomból ismert módszerekkel állíthatók elő [J. Leroy, J. Org. Chem. 46, 206 (1981), vagy Houben-Weyl, V/3 kötet, 211. oldal] a megfelelő ismert a-brómketonokból a brómatomnak fluoratomra történő kicserélésével, illetve a megfelelő aromás vcgyületnek fluorozott karbonsav-származékokkal, például Friedel-Crafts reakcióval végzett acilezésével. Az eddigiekben említett kiindulási anyagok, közbenső termékek és végtermékek előállítása során, amennyiben azt külön másképp nem említjük, általában egy vagy több oldó- vagy hígítószer van jelen. Ilyen oldószerek például az alifás és aromás szénhidrogének, például a benzol, toluol, xilolok, petroléter, halogénezett szénhidrogének, például klór-benzol, metilén-klorid, etilén-klorid, kloroform, széntetraklorid, tetraklór-etilén; éterek és éter jellegű vegyületek, például dialkil-éterek (dietil-éter, diizopropil-éter, terc-butil-metil-éter stb.), anizol, dioxán, tetrahidrofurán; nitrilek, például az acetonitril, propionitril; N,N-dialkilezett amidok, például a dimetil-formamid; dimetil-szulfoxid; ketonok, például az aceton, dietil-keton, metil-etilketon és ezen oldószerek egymással alkotott elegyek Bizonyos esetekben ugyancsak előnyös, hogy a reakciót, vagy a reakció egy részét védőgáz alatt és/vagy vízmentes oldószerekben végezzük. Védőgázként az inert gázok, például nitrogén, hélium, argon vagy bizonyos esetekben a szén-dioxid alkalmasak. A találmány szerinti eljárással előállított (11) általános képletű hatóanyagokat készítmény formájában alkalmazzuk, és azokat más hatóanyagokkal egyidejűleg vagy külön-külön adagolhatjuk a kezelendő területre vagy növényekre. Ilyen más hatóanyagok például a trágyázószerck, nyomelem-készítmények vagy más, a növénynövekedést befolyásoló készítmények. Lehetnek az ilyen készítmények továbbá szelektív herbicidek, inszekticidek, fungicidek, baktericidek, nematocidek, molluszkicidek vagy ezek elegyei is, melyek adott esetben további, a formálási technikában szokásos hordozóanyagokat, tenzideket vagy más, adagolás-elősegítő adalékanyagokat tartalmazhatnak. A megfelelő hordozóanyagok és adalékanyagok szilárdak vagy folyékonyak lehetnek, és a szakirodalomból jól isméitek. Ilyenek például a természetes vagy regenerált ásványi anyagok, oldószerek, diszpergálószerek, nedvesítőszerek, kötőanyagok, töltőanyagok, tapadást elősegítő vagy trágyázó szerek. A találmány szerinti eljárással előállított (II) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó készítmények egyik előnyös alkalmazási módja, amikor a készítményt a levélzetre adagoljuk. Az adagolások száma és a felhasznált mennyiség minden esetben a mcgfclctő kórokozó fertőzési erősségétől függ. Történhet azonban a (11) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó készítmények alkalmazása a talajon keresztül; ekkor a hatóanyag a növényekbe a gyökérzeten keresztül jut be (szisztemikus hatás). Ez esetekben a növények vetésterületét folyékony készítménnyel kezeljük, vagy az anyagokat szilárd alakban a talajba visszük be például granulátum formájában. Felvihetők a (II) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítmények ezenkívül a magvakra is (bevont magvak). Ilyen esetben a magokat vagy a hatóanyag valamely folyékony készítményében áztatjuk, vagy a magvakat szilárd készítménnyel vonjuk be. Bizonyos esetekben további adagolási formák is lehetségesek, így például a bimbók vagy növényi hajtások kezelése. A (II) általános képletű hatóanyagokat előnyösen a formálási technikában általánosan ismert segédanyagokkal keverjük, és így például emulziókoncentrátum, paszta, közvetlenül permetezhető vagy hígítható oldat, híg emulzió, permetezőpor, oldható por, porozószer, granulátum, illetve például polimer anyagokba ágyazott formába dolgozhatjuk fel. Az alkalmazási módszert, például permete5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
