196968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás heterociklusos amid-vegyületek előállítására

9 196 968 10 aminok előállítása során azonban eljárhatunk ügy is, hogy a (XII) általános képletű vegyületeket — a kép­letben —Y—Z— a megfelelő > X—Y—Z— csoport maradékát jelenti — bázis, például kálium-karbonát vagy nátrium-metoxid és oldószer, például aceton vagy metanol jelenlétében U—A1—Q—T általános képletű alkilezőszerekkel reagáltatjuk — a képletben U, A1, Q és T jelentése a fenti —, majd a kapott ter­mék nitrocsoportját aminocsoporttá redukáljuk. Azokat a (III) általános képletű vegyületeket, ame­lyekben T lH-tetrazol-5-il-csoportot jelent, ügy is előállíthatjuk, hogy a (XIII) általános képletű ciano­­vegyületeket — a képletben a ^ X—Y—Z— csoport, A1 és Q jelentése a fenti — azidokkal reagáltatjuk. Azidokként különösen előnyösen használhatunk alkálifém-azidokat, például nátrium- vagy kálium­­azidot, előnyösen ammónium-halogenid, például ammónium-ídorid, ammónium-bromid vagy — cél­szerűen — trietil-ammónium-klorid jelenlétében. A reakciót előnyösen poláros oldószerben, például N,N-dimetil-formamidban vagy N-metil-pirrolidon­­ban, 50—160 ’C-on végezzük. Miként már közöltük, az (I) általános képletű ve­­gyületek leukotrién-antagonista hatással rendelkez­nek. Ennek megfelelően ezek a vegyületek az arachi­­donsav „leukotriének” gyűjtőnéven megelölt egy vagy több metabolitjának biológiai hatásait antagoni­­zálják. A vegyületek például a C4, D4 és/vagy E4 leu­­kotriénnel szemben fejtenek ki antagonista hatást, amelyekről ismert, hogy erős görcskeltők (elsősorban a tüdőre hatnak), növelik az érfal permeabilitását, és közrehatnak az asztma és gyulladások [Science 215, 1380—1383 (1982)], azendotoxikussokk [J. Pharm. Exp. Ther. 235,470 (1985)1 és a traumás sokk [Sci­ence 230, 330 (1985)] kialakulásában. Az (I) általá­nos képletű vegyületek ennek megfelelően minden olyan rendellenesség kezelésére felhasználhatók, ahol a rendellenesség kialakulásában a leukotriének közrehatnak, és szükség van a leukotriének hatásá­nak antagonizálására. Az (I) általános képletű vegyü­­letekkel kezelhető betegségek és más rendellenessé­gek közül példaként a következőket soroljuk fel: al­lergiás légzőszervi rendellenességek, például asztma, szénanátha és allergiás nyálkahártya-gyulladás, gyul­ladásos megbetegedések, így bronchitis, ekcéma és pikkelysömör, érgörcsökkel járó érrendszeri megbe­tegedések, valamint endotoxikus és traumás sokkos állapotok. Az (I) általános képletű vegyületek erős leukotri­én-antagonista hatásuk miatt minden egyéb területen is felhasználhatók, ahol szükség van a leukotriének hatásának visszaszorítására. így például az (I) általá­nos képletű vegyületek farmakológiai vizsgálatokban egyes betegségek modellezésére és leukotriénekre ható új gyógyhatású anyagok aktivitásának vizsgála­tára is alkalmasak. Az (I) általános képletű vegyületeket a korábbiak­ban felsorolt rendellenességek kezelésére gyógyásza­ti készítmények formájában használjuk fel. A gyó­gyászati készítmények a hatóanyagon kívül gyógy­szerészeti hígító-, hordozó- és/vagy segédanyagokat tartalmaznak. Oltalmi igényünk az (I) általános kép­letű vegyületeket és gyógyászatiig alkalmazható sói­kat tartalmazó gyógyászati készítmények előállítá­sára is kiteljed. A gyógyászati készítmények ismert, szokásos gyógyszerformák, például orálisan adagol­ható tabletták, kapszulák, oldatok vagy szuszpenzi­ók, rektálisan adagolható kúpok, intravénás vagy int­­ramuszkuláris injekciók vagy infúziók formájában adagolható steril oldatok vagy szuszpenziók, inhalá­lással adagolható aeroszolok, porlasztható oldatok vagy szuszpenziók, továbbá gyógyászatiig felhasz­nálható, közömbös szilárd hordozóanyagok (így lak­­tóz) felhasználásával készített szippantóporok lehet­nek. A gyógyászati készítményeket ismert módsze­rekkel állíthatjuk elő. Az orálisan adagolható tabletták vagy kapszulák dózlscgységcnként például legföljebb 250 mg (rend­szerint 5—100 mg) (1) általános képletű vegyületet tartalmazhatnak. Az intravénásán vagy intramuszku­­lárisan beadható steril oldatok vagy szuszpenziók ha­tóanyag-tartalma például legföljebb 10 tőmeg% (rendszerint 0,5—5 tömeg%) lehet. Az (I) általános képletű vegyületek szükséges dózi­sa több tényezőtől, például az adagolás módjától, a rendellenesség súlyosságától, a beteg testsúlyától és korától függően változhat. Az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítményeket melegvérű­­eknek rendszerint 0,05—25 mg hatóanyag/test­­súlykg, célszerűen 0,5—10 mg hatóanyag/testsúlykg dózisban adjuk be. Az (1) általános képletű vegyületek leukotrién-an­tagonista hatását ismert farmakológiai módszerekkel vizsgáltuk. Az in vitro körülmények között kifejtett hatást Krell módszerével [J. Pharm. Exp. Ther. 211, 436 (1979)] határoztuk meg tengerimalaclégcső-prepa­­rátumokon. Izolált tengerimalac-légcsőszöveteket csíkokra vágtunk. Minden egyes kísérletben 8-8 szövetmintát használtunk fel, amo,yek közül 4-4 a hordozóanyaggal végzett kontrollvizsgálatra, 4-4 pe­dig az adott hatóanyaggal végzett aktivitási vizsgálat­ra szolgált. A szövetmintákat 8x * 10~9 mólos leu­­kotrién-E4 oldat hatásának tettük ki, és 50 perces egyensúlyba hozatali idő elteltével feljegyeztük a re­akciókat. A vizsgálatokhoz használt leukotrién E4 koncentráció az adott szöveten az agonista maximális hatásának körülbelül 70—80%-áí elérő mértékű összehúzódást vált ki. A vizsgálat után a leukotrién E4-et 40-45 percig kimostuk, és a vizsgálatot még kétszer megismételtük annak megállapítására, hogy a leukotrién E4-re adott reakciók reprodukálhatóak-e. A fenti kísérletben leukotrién E4 helyett leukotrién C4-et vagy leukotrién D4-et is használhatunk 8x10“9 mólos koncentrációban. Miután megállapítottuk, hogy a szövetpreparátu­mok reprodukálhatóan reagálnak a leukotriánre a 40—45 perces mosási időszak után 4-4 szövetmintát a hatóanyagot, 4-4 szövetmintát pedig a hordozó­­anyagot tartalmazó fürdőbe helyeztünk. 10 perces in­­kubálási időszak elteltével a fürdőhöz 8x10 '9 mól le­ukotrién E4-et, leukotrién D4-et vagy leukotrién C4- et adtunk, és feljegyeztük a reakciókat. A százalékos gátlást (illetve a hordozóanyaggal végzett kontroli­­vizsgálatokban a százalékos változást) a következő egyenlettel számítottuk ki: c 10 10 20 25 30 36 40 4 b 50 55 61 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents