196937. lajstromszámú szabadalom • Csökkentett duzzadási és összetapadási hajlamú NPK műtrágyák, valamint eljárás előállításukra
5 196 937 6 c) kloridok 5. 2NH4a+MgO - MgQ2+H20+2NH3 Mindezen magnéziumvegyületek kötnek meg vizet kristályvíz alakjában. A fentiekben ismertetett előzetes vizsgálatok eredményei igen pozitívak voltak, így helyesnek találtuk további vizsgálatok végzését a műtrágyákhoz járulékosan hozzáadott magnézium-oxid hatásának tanulmányozása céljából abban az esetben, ha az adott műtrágyáknál tárolási problémák jelentkeznek. Vizsgáltuk azt is, hogy'az eljárás során hogyan és hol adagoljuk a magnézium-oxidot. Ezek a vizsgálatok végül is azt mutatták, hogy káliumforrásként akár káliumklorídot, akár kálium-szulfátot használva tároláskor stabil, nem duzzadó NPK-műtrágyák állíthatók elő, ha az előállítás során megfelelő mennyiségben magnézium-oxidot adagolunk. Már 0,2 tömeg % magnézium-oxid adagolásakor pozitív hatás észlelhető. 1—2 tömeg% a célszerű mennyiség, de legfeljebb 3 tömeg% magnézium-oxidot adagolhatunk. A találmányt közelebbről a következő kiviteli példákkal kívánjuk megvilágítani. 1. példa Ebben a példában a „14—4—17” típusú [azaz 14 t% nitrogént, 41% foszfort (ez 9,161% P2Os-nek felel meg) és 171% káliumot (ez 20,41% K20-nakfelel meg) tartalmazó] NPK-mutrágya előállítására káliumforrásként kálium-szulfátot használó kísérleteket ismertetünk. A műtrágyának 1 t% magnéziumot is kell tartalmaznia, ezt kizerit (magnézium-szulfát) formájában adagoljuk. A kísérleti gyártást először magnézium-oxid adagolása nélkül folytatjuk referenciaminták előállítása céljából, majd ezután 0,6 t% magnézium-oxidot és később 11% magnézium-oxidot adagolunk. A kizerit mennyiségét magnéziumban számolva annyival csökkentjük, amennyi magnézium-oxidot adagolunk. A kísérletekben felhasznált magnézium-oxid térfogattömege mintegy 0,6 kg/liter, szemcseméreteloszlása pedig a következő: 2-6 mm — 0-30 t%, 0,5-2 mm = 40-70 t% és 0,5 mmnél kisebb = 20-401%. A magnézium-oxidot a kálium-szulfáthoz és a kizerithez adagoljuk azt megelőzően, hogy beadagolnánk azokat a keverőbe a koncentrált NP-oIdattal való összekeverés céljából. A kísérleti gyártás során mintákat veszünk a duzzadási teszthez és a kémiai analízishez. A kísérletek eredményeit az 1. táblázatban adjuk meg. Az 1. és a 4. minták nem tartalmaznak magnéziumoxidot, míg a 2. és 3. minta 0,6 tömeg%-ot, illetve 1,0 tömeg%-ot. Az 1. táblázat 3. és 4. oszlopaiból látható, hogy a magnézium-oxid a kívánt hatást biztosítja, például a magnézium-oxidot nem tartalmazó minták esetében a térfogatnövekedés kétszeres azokhoz a mintákhoz képest, amelyek tartalmaznak magnézium-oxidot. 1. táblázat A minta száma MgO-tartalom (tömeg%) Duzzadási mértéke 2 napos 60 °C-os tárolás után Átalakult nh4no3 mennyisége 2 napos 60 *C-os tárolás után 1 0 100,0 65,2 2 0,6 43,6 51,8 3 1,0 39,4 45,8 4 0 101,0 64,7 < 2. táblázat A minta száma MgO-tartalom (tömeg%) PhjO (102P, 24 *C) 1 0 10,1 2 0 8,9 3 0 8,2 4 1,6 4,7 5 1,6 5,3 6 1,6 4,9 2. példa Ebben a példában a „25-3-6” típusú [azaz 251% nitrogént, 3 t% foszfort (ez 6,87 t% P2Ö5-nek felel meg) és 61 % káliumot (ez 7,21% K20-nak felel meg) tartalmazó] NPK-mítrágya előállítására káliumforrásként kálium-kloridot használunk. A kísérleti gyártást először magnézium-oxid adgolása nélkül végezzük, majd az NP-oldat, a kálium-klorid és a magnézium-oxid homogen izálására szolgáló keverőbe közvetlenül adagolunk be 1,6 t% magnézium-oxidot. A terméket prillezzük, majd a parciális vízgőznyomást mérjük. A „Ph2o” nyomást mérjük a prillek képződése után közvetlenül és nagy tömegben történő 25 napos tárolás után. Az eredményeket a II. táblázatban adjuk meg. A 2. táblázat adataiból egyértelműen látható, hogy a magnézium-oxid igen erős vízmegkötő hatású és így csökkenti a PH2o vízgőznyomást. Magnézium-oxidot tartalmazó, illetve nem tartalmazó műtrágyáknál 25 napos tárolást követően a PM3„ értéke 4,7 • 10z P, illetve 9,8 • 10* P. A „PH2o” tehát a műtrágyában kötött víz jellemzésére szolgál. Általánosságban azt lehetne feltételezni, hogy az alacsony „PH2o” értékű műtrágyáknál a legnagyobb a vízabszorpció sebessége és ezáltal az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
