196915. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés oldatban lévő egy vagy több komponens elkülönítésére kromatográfiás úton

1 196 915 2 A találmány űj kromatográfiás eljárás és berende­zés a „mozgó-oszlopos folyadékkromatográfiás” el­járás keretén belül egy vagy több komponens el­különítésére. A találmány tárgyát új eljárás képezi ol­datban lévő egy vagy több vegyület elkülönítésére, mozgóágyas kromatográfiás rendszert használva. A találmány tárgyához tartozik továbbá az eljárás vég­rehajtására alkalmas berendezés is. Mint ismeretes, a kromatográfia kifejezés nagyszámú fizikai eljárást foglal magába, amelyeket kémiai vegyületek keveré­keinek a szétválasztására és azonosítására a kémiá­ban és biológiában használnak. Valamennyi kroma­tográfiás eljárás elve az, hogy kémiai vegyületek ele­­gyét folyadékkal ismételten extrahálják vagy szilárd felületen adszorbeálják. Az elegyet fizikai úton moz­gatják álló fázison (ágy vagy oszlop) át, ez lehet szi­lárd anyag vagy folyadék; utóbbit az ágyban vagy osz­lopban elhelyezett szilárd anyag pórusaiban rögzítik. . A kémiai vegyületek kromatográfiás szétválasztá­sára — az adott kromatográfiás rendszertől függően —egy vagy több alábbi fizikai-kémiai hatás alkalmaz­ható: a) különbségek a porózus anyagon, az úgynevezett adszorbensen való adszorpcióban; b) különbség az incrs közeget (álló fázist) bevonó folyadék és a porózus oszlopon átszivárgó folyadék, az úgynevezett mozgó fázis relatív oldhatósága között a porózus oszlopon való perkolálásnál; c) különbségek a szorbensen lezajló ioncserében; d) különbségek a molekulaméretben, amikor az ol­dat egy igen kis pórusméretű gélen átszivárog. A kromatográfia lehet preparatív kromatográfia is, ha egy frakciót elegyéből további felhasználáshoz, így például spektroszkópiához, azonosításhoz, vagy ku­tatási vagy kereskedelmi célokra szolgáló szintézis­hez való elkülönítésre alkalmazzák. Eredetileg a kromatográfia az oszlopba töltött incrs anyagon való adszorpciós különbségeken alap­szik. A komponensek szétválasztása — ami megosz­­lásos kromatográfia néven is ismert — a komponen­seknek az oszlopon áthaladó folyadékban való relatív oldhatóságán alapszik. Ennél a módszernél a kapott eredmény függ a mozgó fázis, azaz a folyadék pH-ér­­tékétől és polaritásától; a komponenseknek a két fá­zisban való oldhatósági viszonyaitól; a különböző anyagok megfelelő oldószerrel eluálhatók, és a folyé­kony frakciók egy sor kémcsőben felfoghatók, majd kémiai és fizikai módszerekkel analizálhatók. A vékonyréteg-kromatográfia és a papírkroma­­tográfia a komponenseknek a közömbös közegen va­ló relatív adszorpciójában mutatkozó különbségeken alapszik. A vékonyréteg-kromatográfiában az álló fázis finomeloszlásü anyag, amelyet lemezre vagy műanyaggal bevont lapra vagy üveglemezre visznek fel. Általánosan használt és a keresekedelemben kész lemezek formájában kapható szorbensek: az alumí­­nium-oxid, a kovasavgél és a cellulóz. A papírkroma­tográfiás eljárásban a mozgó fázis a kapilláris hatás következtében felfelé is mozoghat — ez az úgyneve­zett felszálló kromatográfia — vagy a nehézségi erő hatására lefelé mozog — ez az úgynevezett leszálló kromatográfia. Az ioncserés kromatográfiában a molekulák szét­választása az iontöltésük különbségén alapszik. A szorbens vagy álló fázis polimerekből áll, amelyek kovalens kötésű ionokat tartalmaznak. A kationcse­rélő gyantákban a vázba szorosan megkötött ionok negatív töltésűek és ezekhez elektrosztatikus erőkkel csak lazán kapcsolódnak a pozitív ionok. Az elegyből elkülönítendő pozitív töltésű ionokat szorbens ad­­szorbeálja, miközben a gyantában eredetileg jelenlé­vő kationokat leadja, azaz ioncsere következik be az álló és a mozgó fázis között. Az oldatot olyan pH-ér­­tékre pufferolják, amely az adott ion kötődését megkönnyíti. Ezután ugyanezzel a puffernd eluálják a gyantát, és így a nem kötődő részeit az oldatnak el­távolítják. Az an ioncserélők ugyanilyen módon működnek, azzal az eltéréssel, hogy kovalens kötésű ionjaik ellenkező — azaz pozitív — töltésűek, s így az oldatból az anionokat kötik meg. A molekulák méretének különbségén alapuló el­választást gélszűréssel vagy más szóval molekulaszí­­tás kromatográfiával végzik. Ezzel az eljárással a mo­lekulákat nagyságuk szerint választják szét, de a gél­szűrést bizonyos mértékig a molekulák alakja is befo­lyásolja. A gélek ágyakban vannak elhelyezve, maga a gél pórusos anyag hálózata, a pórusokban a kisebb molekulák megrekednek. Az óriási iapri érdeklődést — ami általában a kro­matográfia és főképpen a preparatív folyadékkroma­­tográfia iránt megmutatkozik — bizonyítja a közle­mények nagy száma, amelyekben különböző mikro­­szemcsés oszloptölteteket és előre töltött oszlopokat javasolnak, jobb elválasztást ígérve, mint ami az ezen a téren használatos ismert adszorbensekkel elérhető. A 31 26 926 számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságrahozatali iratban olyan kromatográfiás berendezést ismertetnek, amelynek tartálya, oszlopa, tömftő körgyűrűje és egyetlen tartóeleme van. Arra törekedtünk, hogy olyan kromatográfiás eljá­rást és berendezést dolgozzunk ki, amelyben ismert adszorbenseket használunk, de az elválasztás igen gyors és igen könnyen keresztülvihető. A találmány szerinti új kromatográfiás eljárás azon alapszik, hogy mozgó oszlopokat használunk, amelyekben az ad­­szorbens ágy mozog, ellentétben a hagyományos kro­matográfiás technikákkal, amelyeknél az adszorbens anyag nyugalomban van. A találmány tárgya tehát — a célkitűzésnek megfe­lelően — új típusú kromatográfiás eljárás, az úgyne­vezett mozgó-oszlopos folyadékkromatográfiás eljá­rás oldatban jelenlévő egy vagy több vegyület el­különítésére, amelynek lényege, hogy — az oldat szétválasztandó komponenseit legalább egy szilárd adszorbensággyal töltött, ellentétes végein be-, illetve kivezető nyílással ellátott, mozgatható kromatografáló oszlopon adszorbeáltatjuk; — az oszlopot bevezető nyílásának irányában adott mennyiségű eluenssel töltött, csőszerűén kialakított, az oszloppal alakosan illeszkedő és azt befogadó tar­tályba helyezzük; — az oszlopot a csőben lévő eluensen keresztül el­mozgatjuk, oly módon, hogy a csőben létrejövő belső nyomással az eluenst az adszorbenságyon keresztül kényszerítjük és az oszlopról eluált, legalább egy el­választott komponenst az oszlop kivezető nyílásán el­vezetjük. A célkitűzésnek megfelelően a találmány tárgyá­hoz tartozik az eluenst befogadó tartályból és a tar­tályban elmozgatható, alsó végén határolóelemmel 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents