196913. lajstromszámú szabadalom • Hordozható szublimációs készülék
1 196 913 2 A találmány tárgya hordozható szublimációs készülék, amely elsősorban orvosdiagnosztikai célokat szolgáló ""'Te radioaktív izotópot tartalmazó nátrium-pcrtcchnckát injekciós oldat előállítására alkalmas. A humán gyógyászati gyakorlatban — elsősorban a diagnosztikában — eltcijedten alkalmazzák a 99mTc (metastabil radioaktív tcchnécium izotóp)-ot, mert rövid fizikai és biológiai felezési idejénél, kedvező sugárzási energiájánál (140 keV gamma-sugárzás), valamint komplex képzésre való hajlamánál fogva igen alkalmas szervspecifikus vegyületek jelzésére, következésképpen azok lctérképczésérc, illetve esetleges daganatos megbetegedéseik kimutatására. Mint ismeretes, az előzőkben leírt alkalmazásokhoz használt radioaktív izotópot a fiziológiás koncentfációjú, steril pirogénmentes nátrium-pertechnckát oldat hordozza, amelyet különböző elválasztási elven — kromatográfia, szublimáció, cxtrakció stb. — működő úgynevezett izotópgcncrátorokból nyernek, kihasználva azt a fizikai jelenséget, hogy a "mTc radioaktív izotóp a "Mo radioaktív izotóp bomlása által keletkezik, mint annak leányelcme. Az ismert "Mo-^Tc elválasztására alkalmas szublimációs eljárások beruházási igénye igen magas, mivel az alkalmazott berendezések csak központi, a radioaktív munkára speciális berendezésekkel ellátott laboratóriumokban üzemeltethetők [Boyd R.E. Robson, I.: The Production of ""'Te Rdv. IAEA-110 (1968) p. 187], Az ismert berendezések további hátránya, hogy igen magas hőfokon — minimum 700-850 °C-on — dolgoznak és emiatt a molibdén-izotópszcnnyczők mértéke nem kívánatos szintet ér cl. Az ismert szublimációs berendezések olyan helyhczkötött megoldások, amelyek ezen a magas hőfokon rövid ideig üzemelnek és amelyeknek elválasztási hatásfoka igen alacsony, 20—30%. A helyhezkötöttség és az ismertetett speciális üzemi körülmények miatt az elválasztás csak központi nagy laboratóriumokban végezhető, szigorúan ellenőrzött körülmények között. Az ismert berendezéseknél a kívánt 99mTc radioaktív izotóp előállításához többszörös, legalább négyötszörös aktivitású "Mo radioaktív izotóp szükséges. Ilyen ismert megoldást ismertet például a DE 2 152794 lajstromszámú (NSZK-bcli) nyilvánosságrahozatali irat is. Ennek az ismert megoldásnak időzítő egységgel ellátott szabályozó egysége, a szabályozó egységhez csatlakozó, a szublimációt biztosító hőszigetclt kemencéje van, amely sugárvédelmi burkolattal van ellátva. A megoldásnál a meglévő magas hőmérséklet miatt külön gondot jelent ezt a magas hőmérsékletet elviselő sugárvédelmi burkolat megfelelő kiképzése. További hátrányként jelentkezik, hogy a többszörös aktivitású "Mo radioaktív izotóp alkalmazása nagyobb célanyag-fclhasználást kíván, felesleges reaktorkapacitás-lckötést jelent és biztonságtechnikai, sugárvédelmi szempontból is igen hátrányos. Ezen ismert helyhczkötött szublimációs berendezések beruházási költsége igen magas és speciális környezetvédelmi előírások betartását feltételezi. Ismeretesek továbbá cxtrakció elvén működő "raTc előállítási eljárások is, amelyek jelentős hátránya, hogyaz extrahálószerként alkalmazott metil-ctil-keton miatt az eljárások igen tűzveszélyesek, ezért speciális biztonsági előírásokat igényelnek és a céltermék 99raTc injekció a mclil-ctil-kcton eltávolítása után is még szerves degradátumot tartalmaz. Az ismert cxtrakciós eljárások is nagy, központi laboratóriumok meglétét feltételezik. Kromatográfiás elven működő ismert berendezések már hordozható kivitelűek. Ezek az ismert berendezések a megfelelő radioaktív koncentrációjú 99nlTc-oldatot biztosító elválasztáshoz feltétlenül olyan célanyagot igényelnek, amelyeket a jelenlegi gyakorlat szerint csak nagy fluxusú atomreaktorokban lehet aktiválni. Erre a célra uránt vagy pedig 98Mo-ot használnak. A gyakorlatban elterjedt berendezések mindegyike hasadvány "Mo-t használ, amelynek alkalmazása nehezen ellenőrizhető és a szenynyezettség miatt igen hátrányos. A találmány célja olyan megoldás létrehozása, amely nem igényel hasadványanyagot, hanem alacsony fajlagos aktivitású anyag felhasználásával központi, nagy laboratóriumok helyett helyi körülmények között is előállítható. Igen lényeges célként tűztük ki a helyi körülmények közötti előállíthatóságoí, hiszen mint ismeretes, a ""'Te radioaktív izotóp felezési ideje 6,03 óra, ezért bizonyos felhasználói igényeket a hosszadalmas szállítási nehézségek miatt mindezideig központilag, naponta nem lehetett ellátni. A helyi előállítással a felhasználók köre jelentős mértékben kiszélesedhet, melyre igen nagy szükség van. Felismertük tehát, hogy olyan készülékre van szükség, amely mobilitása révén alkalmas a felhasználás helyén a "n‘Tc radioaktív izotópot tartalmazó nátrium-pcrtcchnckát oldat előállítására. Kísérleteink során rájöttünk arra, hogy megfelelő kihozatal eléréséhez feltétlenül változtatni kell a célanyagon, hiszen az eddig ismert és alkalmazott fém-molibdének, vagy cutektikumok olyan kristályszerkezettel rendelkeznek, amelyekből csak igen magas hőmérsékleten szublimál a tcchnécium, miközben maga a molibdén is szublimál, így az előállított "mTc-t utólag még tisztítani is kell. Felismertük, hogy a hctcropolisavak polimolibdenátjai olyan szerkezettel rendelkeznek, hogy alkalmasak arra, hogy már alacsonyabb hőmérsékleten is technécium-gencrátorként működjenek. Ez a célanyag az eddig ismert szublimációs hőmérsékletekhez képest jelentősen kisebb hőmérsékleten is (kb. fele akkora hőmérsékleten) olyan elválasztást tesz lehetővé, hogy a kihozatal ezen az alacsonyabb hőmérsékleten is 50—60 %os lesz. Kísérleteink azt is bebizonyították, hogy az így előállított 99mTe radioaktív izotóp olyan tisztaságú — 0,001 %nál kevesebb 99Mo-t tartalmaz—, hogy további tisztításra nincs is szükség. Mivel ezen célanyagnak az alkalmazásával a kihozatal mértéke az eddigi szublimációs megoldásokhoz képest igen jónak mondható, ezért nincs szükség többszörös aktivitású aktív molibdénre, amely viszont lehetővé teszi a sugárvédelmi burkolat csökkentését. A hőmérséklet jelentős mértékű csökkentése (800 °C-ról kb. 100 °C-ra) lehetővé teszi sugárvédelmi burkolatként az ólomvédelem alkalmazását, mellyel a sugárvédelmi burkolat vastagsága, ilymódon súlya is olyan mértékűre •’hökkenthető, amely lehetővé teszi a hordozható kivitel megvalósítását. Megoldásunk tehát hasadvány "Mo helyett, alkalmas megfc!clőminőségű"mTc radioaktív izotópot tartalmazó nátrium-pertechnckát oldat előállítására, általában szilárd halmazállapotú molibdént tartalmazó bármely vegyülctből, annak alacsony fiuxusú atomreaktorban történő aktivitását követően. Ennek nagy előnye, hogy lehetőség nyílik az alapanyag "Mo előállítására a világ bármely részén, ahol legalább alacsony ncutronfluxusú atomreaktor van. Ezáltal függetlenítettük a szükséges tcchnéciumclőállftást az eddig hasadvány "Mo-t szállítani tüdő, néhány ismert világcégtől. Megoldásunknál tehát molibdént tartalmazó vegyületet, előnyösen például titán-, alu-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
