196905. lajstromszámú szabadalom • Eljárás Varroa Jacobsoni elpusztítására alkalmas méhészeti füstölőcsík előállítására
1 HU 196905 A 2 A találmány tárgya eljárás papíralapú méhészeti füstölócsik ellóállitására, amely különősen Varroa jacobsoni atka elpusztítására szolgál. Ismert, hogy a méhészet egyik legnagyobb károkozója a 70-es évek közepétől az un. ázsiai nagy-atka (Varroa jacobsoni). Az atka a méheken élőskódik és gyakran egy egész méhcsalád pusztulását okozhatja. A pusztítás nagysága Közép-Európában, ezen belül Magyarországon az elmúlt években drámai méreteket öltött. Az ismert védekezési eljárások közül a füstölőszerek, porozószerek, párolgó anyagok alkalmazása emelhető ki. A porozószerek és párolgó anyagok (például hangyasav) alkalmazása nem bizonyult elég hatékonynak, ezért az utóbbi időszakban a szintetikus akaracidek fústölószerként való használata került előtérbe. így a 179 894 sz. magyar szabadalmi leírás olyan füstölócsíkot ismertet, amely 0,1- -12 mg/cm2 mennyiségben amitrázt (kémiai nevén: l,5-di(2,4-dimetil-fenil)-3-metil-l,3,5- -triazapenta-l,4-diént) tartalmaz. Ugyancsak szintetikus készítményt ajánl a T/33 350 közzétételi számon közzétett magyar szabadalmi bejelentés, amely szerint a föhatóanyag: azoxi-benzén. A -szintetikus akaracidok felhasználásának legnagyobb hátránya az, hogy helytelen adagolás esetén a mézbe is bekerülhetnek. A fűstólöcsíkban való alkalmazás pedig még a méhészekre is veszélyes lehet, a gyakori rákkeltő hatás miatt. A fentieken túlmenően a készítmények hatékonysága sem éri el ma már a kívánt szintet. Kitűnő összefoglalót találhatunk az atka elleni küzdelemről a szovjet Biul. VIEV (Szovjet-Össz-szövetségi Kísérleti Állatorvostudományi Intézet) kiadványában: 1981, 59- -71. oldal. A publikációkból kiderül, hogy a különböző fizikai kezelések (például ÜV-sugárzás, mágneses tér) hatására a méhek jóval érzékenyebbek, niint az atkák. Nem vezettek kellő eredményre egyes kemosterilizátorok, szintetikus illatanyagok használata, továbbá a mentol-olaj és timol alkalmazása sem. Ez utóbbiak alkalmazásmódja is nehézkes, hatásuk bizonytalan. A találmány célja tehát olyan hatékony méhészeti füstölócsik kidolgozása, amellyel az atkamentesités egyszerűen, gyorsan és eredményesen elvégezhető, ugyanakkor semmiféle káros mellékhatást nem mutat. Kísérleteink során arra a meglepő felismerésre jutottunk, hogy botanikában ismert nadragulya (Atropa belladonna) kivonatát megfelelő koncentrációban alkalmazva igen hatékony füstölócsik állítható elő. Ez a felismerés azért is váratlan, mert - kísérleteink tanúsága szerint - mindössze 1- -20 mg/cm2 mennyiségben kell a nadragulya-kivonatot alkalmazni és az ebben lévő természetes alapú alkaloidok koncentrációja már igen alacsony és mégis igen aktiv és specifikus az atkák irtásában. A találmány tehát eljárás Varroa jacobsoni atka elpusztításéra alkalmas papíralapú méhészeti füstölócsik előállítására, amely abban áll, hogy a papírhordozót 1 cm2 felületre vonatkoztatva hatóanyagként 1-20 mg/cm2 mennyiségben nadragulya-kivonatot (Extr. atropa belladonnae sicc.), továbbá 0,1— 20 mg/cm2 mennyiségben segédanyagot, előnyösen kálium-nitrátot tartalmazó vizes oldattal áthatjuk. A találmány szerint úgy járunk el, hogy a füstölócsíkot papírból, célszerűen mikrokapilláris-rétegeket tartalmazó porózus papírból, így szűrő- vagy itatóspapírból körülbelül 15x3 cm nagyságú csikókat készítünk. Ez után 15 tömeg%-os kálium-nitrát oldathoz nadragulya-kivonatot adagolunk, olyan módon, hogy az oldat 0,4-0,5 g/ml töménységű legyen az Extraction atropa belladonnae siccumra nézve. Ez után a füstölőcsíkokat az oldatba történő bemártással megnedvesitjük. Egy előnyös kivitelezési mód szerint a 14x3 cm nagyságú füstölócsik 400-420 mg nadragulya-kivonatot tartalmaz. A füstölócsik legkedvezőbb segédanyaga kálium-nitrát 0,1- -20 mg/cm2 mennyiségben. A kálium-nitrát biztosítja a füstölócsik meggyújtásakor a papír lassú elizzását, a hatóanyag elpárologtatósát. A találmány szerinti eljárással előállított készítmény legfontosabb előnye az, hogy természetes eredetű hatóanyagból áll. Alkalmazása során a kaptárban éló méh-családot nem zavarja meg élettevékenységében. Hatása igen intenzív és specifikus a kártevő atkára nézve. A készítmény hatékonysági kísérleteit nagyszámú méhcsaládon személyileg és szakmailag felkészült természet- és vadvédelmi állomáson végeztük el. Az eredményeket az alábbiakban foglaljuk össze: 1. Vizsgálati elrendezés 1. Állatfaj: mézelő méhcsalád (Apis mellifera), 1-2 éves anyákkal 2. Tartás: felső kezelésű, fekvő kaptáinak keretméret; 420 mm x x 360 mm lépgerincek távolsága: 35 mm kijáró-nyílás: középen 3. Kísérleti méhcsaládok száma készítményenként 5-5 család, homogén tartási körülmények mellett 8-9 lakott léputcával. II. Kezelések módja A füstólócsikot 600 cm3 űrtartalmú zárt fémdobozban égettük el és zárt rendszer-5 10 ír. 20 25 30 35 40 45 50 55 f,0 fi 5 3
