196891. lajstromszámú szabadalom • 1-azolil-2-aril-3-fluor-alkán-2-ol származzékokat hatóanyagként tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

5 196 891 6 ra-butil-ammónium-klorid, -bromid, -jodid, trietil­­benzil-ammónium-klorid, -bromid, tetrapropil-am­­mónium-klorid, -bromid vagy -jodid. Ugyancsak al­kalmasak fázistranszfer-katalizátorként a foszfóni­­um-sók is. A reakció hőmérséklete általában 30 és 130 °C között van, illetve az oldószer illetve oldószer­­elegy forráspontja. Az (I) általános képletű éterszármazékok (R, h H) előállíthatok (la) általános képletű és R,— OH általános képletű alkoholszármazékok konden­zációjával is. Ilyen esetben a két reagenst megfelő ol­dószerben visszafolyatás közben forralni kell. Ilyen esetben olyan oldószerek használhatók, me­lyek a reakció komponenseivel szemben inertek és célszerűen a vízzel azeotrop elegyet alkotnak. Alkal­mas ilyen oldószerek az aromás szénhidrogének, pél­dául a benzol, toluol, xilolok vagy a halogénezett szénhidrogének, például a diklór-metán, kloroform, szén-tetraklorid, 1,2-diklór-etán, tetraklór-etilén, klór-benzol, vagy az éter-jellegű vegyületek, például a tercier-butil-éter vagy dioxán. Bizonyos esetekben a (III) általános képletű vegyület egyben oldószer­ként is alkalmazható. Ezekben a kondenzációs reak­­ciókben célszerűen valamilyen erős sav, például p-lo­­luol-szulfonsav jelenlétében és az azeotrop elegy for­ráspontján dolgozunk. Az (I) általános képletű vegyületek előállíthatok ügy is, hogy egy (la) általános képletű vegyület sza­bad hidroxilcsoportj át először egy fent említett W ki­lépő csoportra kicseréljük, majd az így előállított ve­­gyületet reagáltatjuk egy R,—OH általános képletű alkoholszármazékkal. Az (III) általános képletű kiindulási anyagok álta­lában ismertek, vagy önmagukban ismert módsze­rekkel állíthatók elő. Az (11) általános képletű oxiránszármazékok új ve­gyületek, melyeket kifejezetten a találmány szerinti (I) általános képletű hatóanyagok előállítására állí­tottunk elő. Szerkezetük következtében egyszerűen alakíthatók át az (I) általános képletű vegyületekké. Ezen kívül egyes (II) általános képletű vegyületek fungicid hatást is mutatnak Ascomycetes, Basidi­­omycetes vagy Fungi imperfecti, azaz bizonyos káros gombák ellen. A (II) általános képletű oxiránszármazékokat is­mert módszerrel, (V) általános képletű ketonokból kiindulva, azokat dimetil-szulfónium-metiliddel vagy dimetil-oxo-szulfónium-metiliddel reagáltatva állíthatjuk elő, lásd Corey és Chaykovsky, JACS, 1962, 84, 3782. Az (V) általános képletű ketonok az irodalomból ismert módszerekkel állíthatók elő, [ J. Leroy, J. Org. Chem. 46, 206 (1981), vagy Houben—Weyl, V/3 kötet, 211. oldal] a megfelelő ismert a-bróm-ke­­tonokból a brómatomnak fluoratomra történő kicse­rélésével, illetve a megfelelő aromás vegyületnek fluo­­rozott karbonsav-származékokkal, például Friedel- Crafts reakcióval végzett acilezésével. Az eddigiekben említett kiindulási anyagok, közbenső termékek és végtermékek előállítása során, amennyiben azt külön másképp nem említjük, általá­ban egy vagy több oldó- vagy hígítószer van jelen. Ilyen oldószerek például az alifás és aromás szénhid­rogének, például a benzol, toluol, xilolok, petroléter; halogénezett szénhidrogének, például klór-benzol, metilén-klorid, etilén-klorid, kloroform, széntetra­­klorid, tetraklór-etilén; éterek és éter-jellegű vegyü­letek, például dialkil-éterek (dietil-éter, diizopropil­­éter, terc-butil-mctil-éter stb.), anizol, dioxán, tetra­­hidrofurán; nitrilek, például az acetonitril, propionit­­ril; N,N-dialkilezett amidok, például a dimetil­­formamid; dimetil-szulfoxid; ketonok, például az aceton, dietil-keton, metil-etil-keton és ezen oldó­szerek egymással alkotott elegyei. Bizonyos esetek­ben ugyancsak előnyös, hogy a reakciót, vagy a reak­ció egy részét védőgáz alatt és/vagy vízmentes oldó­szerekben végezzük. Védőgázként az inert gázok, például miregén, hélium, argon vagy bizonyos ese­tekben a szén dioxid alkalmasak. Az (1) általános képletű vegyületek az Ar és—OR, szubsztituensekhez kapcsolódó szénatomon kívül még egy további aszimmetrikus szénatomot tartal­maznak, és így két enantiomer-formában állhatnak. Általában az ezen anyagok előállításakor a két enan­tiomer elegye keletkezik, melyet a szokásos módon, például az erős, optikailag aktív savakkal alkotott sók frakciónál kristályosításával a tiszta optikai antipó­­dokká választhatunk szét. Az cnantiomcrck eltérő bi­ológiai hatással rendelkezhetnek, így például az egyik formánál a fungicid, a másik formánál pedig a növénynövekedést szabályozó hatás lehet túlsúlyban. Még azonos hatásspektrum esetén is bizonyos ha­táskülönbség figyelhető meg. Amennyiben az R2 és r3 csoportok egymástól eltérőek, úgy egy még továb­bi aszimmetria-centrum keletkezik, mely diasztereo­­mer elegyek képződéséhez vezet (treo- és eritro-ala­­kok), melyeket Fizikai módszerekkel elválaszthatunk. Ugyancsak a találmány tárgyát képezi az (I) általános képletű vegyületek előállítására vonatkozó eljárás. Megelepő módon úgy találtuk, hogy az (1) általá­nos képletű vegyületek gyakorlati szempontból igen előnyös hatásspektrummal rendelkeznek fitopatogén gombák ellem így igen jelentős kurativ, szisztemikus és főleg preventív tulajdonságaik vannak, ezért szá­mos kultúrnövény védelmére alkalmasak. Az (I) álta­lános képletű hatóanyagokat tartalmazó készítmé­nyekkel a növényeket vagy növényi részeket (gyümölcsöket, virágokat, koronát, szárakat, hajtá­sokat, gyökereket) a legkülönbözőbb gombák ellen védhetünk, és a kezelés után az új kinőtt növényi ré­szek is védettek lesznek az ilyen jellegű fertőzésekkel szemben. Az (1) általános képletű hatóanyagokat tartalma­zó, találmány szerinti készítmények a következő cso­portokba tartozó fitopatogén gombák ellen hatéko­nyak: Fungi imperfecti (például Botrytis, Helmint­­hosporium, Fusarium Septoria, Cercospora és Alter­­naria); Basidiomycetes (például a Hemileia, Rhizo­­cotonia, Puccinia család képviselői); különösen haté­konyak Ascomycetes (például Venturia, Podosphae­­ra, Erysiphe, Monilinia, Uncinula) ellen. Mindeze­ken kívül az (I) általános képletű vegyületeket tartal­mazó készítmények szisztemikus hatásúak. Ezért alkalmazhatók növények ' szaporítószerveinek(gyü­­mölcsök, hagymák, magok) csávázására, vala­mint dugványok bevonására gombás fertőzések el­len, továbbá a talajban jelenlévő Fitopatogén gombák hatása ellen. A talámány szerinti készítmények például az alábbi növényfajták vetésterületeinek kezelésére alkalmaz-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents