196887. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként benzil-trialkil-ammóniumsókat tartalmazó növényi növekedésszabályozó készítmény
3 196 887 4 Egy szubsztituált benziltrialkilammónium-só, a 4- klór-benziltributilammónium bromid növekedésszabályzó hatását vizsgálva Farrahi-Aschtiani, Taylor és Wain (1977) Ann. appl. Bioi. 85, 277-286. és Lucas, Milbourn és Taylor (1977) Journal of Horticultural Sei. 52, 239-244. megállapítják, hogy a vizsgált vegyidet csökkentette a bab internódiumainak hosszát, a transpirációt és növelte a termést. Mind az idézett szakirodalmi hivatkozások, mind pedig a felsorolt szabadalmak közös jellemzője, hogy a szubsztituált benzil-trialkil-ammónium-sókat olyan vegyületekként írják le, amelyek csökkentik a növény magasságát és a levélfclülctct, serkentik a virágzást, hatásukra a levélben feldúsul a klorofill, csökken a transpiráció, és mindezek eredőjeként növekedhet a termés. Hátrányuk a szubsztituált benzil-trialkil-ammónium-sóknak azonban az, hogy használatuk rendkívül kockázatos. A növények osztogenézisének csak igen rövid szakaszában permetezhetők ki, és igen szűk az a dózistartomány, amelyen belül a növények nem károsodnak. így az előzőekben ismertetett kedvező fiziológiai hatásuk ellenére sem tudtak a mezőgazdasági gyakorlatban széles körűen elterjedni. Ismerve a szubsztituált benzil-trialkil-ammóniumsóknak a növényekre gyakorolt kedvező és kedvezőtlen hatását, üvegházi és szántóföldi vizsgálatokat állítottunk be olyan szubsztituálatlan benzil-trialkilammónium-sókkal, amelyek kémiailag ismertek, de növényi növekedést szabályzó felhasználásuk ismereteink szerint eZidáig nem történt meg. Azt a meglepő eredményt kaptuk, hogy a szubsztituálatlan benziltrialkil-ammónium-sókka! kezelt növények magassága nő, a levelek nagysága nem csökken, sőt növekedik. A levelek klorofill koncentrációja nem változik. Hasonló a két vizsgált vegyületcsoport hatása abban, hogy mindkettő serkenti a virágzást. Míg ez a szubsztituált bcnzil-trialkil-ammóniumsók esetében csak abban nyilvánul meg, hogy a növények virágzása korábban kezdődik, a szubsztituálatlan benzil-trialkil-ammónium-sók hatására több virág is képződik a növényeken. Lényeges különbséget találtunk a találmány szerinti vegyületek javára akkor is, amikor a növényeket az ontogenezis különböző szakaszaiban permeteztük a vizsgált készítmények különböző dózisaival. Megállapítottuk, hogy a termesztett növények (pl. szója, őszi búza, napraforgó) minden fenológiai stádiumban toleránsabb a találmány szerinti szubsztituálatlan benzil-trialkil-ammónium-sókkal szemben. A növények nem reagáltak terméscsökkenéssel, vagy fitotoxikus tünetekkel akkor sem a találmány szerinti vcgyülctekkcl történő permetezésekre, ha azokat túladagoltuk, vagy az optimális hatás kifejtéséhez legkedvezőbb fenológiai stádiumon túl juttattuk ki. A szubsztituált benzil-trialkilammónium-sók esetében ilyen mértékű toleranciát, amely egy vegyület biztonságos alkalmazhatóságának feltétele, nem tapasztaltunk. A találmány szerinti (I) általános képlctű vegyületek mint növekedésszabáiyzók önmagukban, vagy egyéb növekedésszabályzó hatású peszticidekkel öszszekeverve egymenetben, vagy külön-külcn is használhatók, elsősorban a C,-as növények esetében azok Icvclfelülctérc permetezve a vegetatív és/vagy generatív fejlődési szakaszukban. Az (l) általános képletü vegyületeket a növények a talajból is felvehetik. Az beépülve a gyökérbe, vagy a föld alatti gyökér-, illetve szármódosulásokba fejti ki növekedésszabályozó hatását. Az (1) általános képletü vegyületek mennyiségét elsősorban a növény faja, fajtája, fejlettségi állapota, kondíciója, és minden olyan tényező befolyásolja, amely a növényre hatással van, illetve amelyek szakember számára közismertek, vagy szakismerete alapján könnyen megismerhetők. Az (I) általános képletü vegyületek legelőnyösebben a növények vegetatív és/vagy generatív fejlődési szakaszában alkalmazhatók 50-5000 g/ha, előnyösen 100- 1000 g/ha mennyiségben a levélzetre permetezve. Kedvező eredményre számíthatunk akkor is, ha a találmány szerinti vegyületeket a talajba sekélyen bedolgozzuk. A megfelelő hatás eléréséhez szükséges, hogy a felszínközeli hajszálgyökérzónában az aktív halóanyag-koncentráció 0,5-50 tömegegységnyi legyen 1 000 000 tömegegységnyi talajra számolva. Nem hagyható figyelmen kívül a találmány szerinti vegyületek hutása akkor sem, ha azokat a vetőmagvak csávázására használjuk fel. Előnyösen alkalmazhatók a találmány szerinti készítmények vetőmagcsávázásra, ha 100 kg vetőmaghoz 0,0005 g aktív hatóanyagot adunk. A találmány szerinti vegyületek vetőmagcsávázásra használt dózist 2,0 g aktív hatóanyag/ 100 kg vetőmagértékre emelve egyes növények esetében fitotoxikus tünetek figyelhetők meg, amelyek azonban a későbbi fejlődési szakaszokban megszűnnek. A találmány szerinti készítményekben az (I) általános képletü vegyületek koncentrációja 0,1—90 tömeg %, előnyösen 0,1—50 tömeg %, célszerűen 10—20 tömeg%. A találmány szerinti készítményekből szükség szerint hígítással állíthatók elő a közvetlenül felhasználható termékek. A találmány szerinti készítménynek tekintjük a felhasználás előtt közvetlenül a tartályban, vagy a permetező készülékben összekevert — növekedésszabályzó és a termés mennyiségét és minőségét kedvezően befolyásoló készítményekből előállított, és kívánt esetben hígított készítményeket is. A találmány szerinti készítmények lehetnek a mezőgazdasági gyakorlatban szokásos szilárd, vagy folyékony készítmények, amelynek előállítását és alkalmazását a hatóanyag(ok) fizikai és kémiai tulajdonságai lehetővé teszik. A készítmények a hatóanyagokat a mezőgazdaságilag elfogadható szilárd vagy folyékony hordozóanyaggal, valamint szükséges esetben felületaktív anyaggal együtt tartalmazzák. A készítmények tartalmazhatnak olyan adalékanyagokat is, melyek a hatás kifejtését kedvezően befolyásolják, pl. a hatóanyagok bomlását csökkentik, vagy az alkalmazását megkönnyítik. Ilyen adalékok pl. a védőkolloidok, sűrítőanyagok, tapadást elősegítő anyagok, ragasztóanyagok, stabilizátorok, vagy adszorpciós képességű szilárd hordozók. Hordozóanyagként bármely mezőgazdaságilag elfogadható természetes, vagy mesterséges eredetű szerves vagy szervetlen anyag alkalmazható. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
