196876. lajstromszámú szabadalom • Berendezés növényház hőveszteségének csökkentésére

7 lük 41 rakat. A 8. ábra szerint a szomszédos 2 táblákat mindkét oldalon egy-egy 16 láncszem kényszerkapcso­lattal csatlakoztatja egymáshoz, amely láncszemek 17 csapszcgckkcl vannak a táblákhoz rögzítve. A szomszé­dos 2 táblák közé ebben az esetben is a 3. ábra kapcsán már ismertetett lineáris 8 rugalmas csatlakozóelemek vannak beépítve. E kényszerkapcsolatos megoldással a hőszigetelő 2 táblák vízszintes mozgatása történhet húzó üzemmódban, ami egyszerűbb és olcsóbb mozgatószer­kezet alkalmazását teszi lehetővé, mint amilyenre toló üzemmódban szükség van. A hőszigetelő 2 táblák néhány előnyös kiviteli alakját a 9—14. ábrákon tüntettük fel. A 9. és 10. ábra szerinti 2 tábla tömör kivitelű, a növénytér felőli, vagyis az 1 növényház belseje felé néző felületén nagy emisszivitásű, jó sugárzás-visszayerő tulaj­donságú 18 réteggel, a másik oldalon pedig igen kis emisszivitásű 19 réteggel rendelkeznek, a 18 és 19 rétegek között pedig 20 hőszigetelő mag van. A18 réteget példá­ul fekete színű szövött poliolefin-héjazat vagy sötét színű műanyagfólia, esetleg más anyag alkothatja, ami magas felületi hőmérsékletet eredményez, és így a káros kon­denzáció elkerülhető. A 19 réteg például alumíhiumfó­­liából készülhet, ami a tetőszerkezet, illetve az égbolt felé irányuló sugárzást a minimálisra csökkenti. A 20 hőszige­telő mag teszi ki a táblavastagság legnagyobb hányadát, és kialakítható akár önhordó kivitelben, akár valamilyen ke­ret- vagy rétegszerkezetbe beépítve. (Az 5. ábrán a 2 tábla U-alakű keretét 42 hivatkozási számmal jelöltük.) A 20 hőszigetelő mag feladata a tető irányában a transzmisszi­ós hővcsztcség jelentős csökkentése. Anyaga lehet pl. duzzasztott perlit-tábla, vagy pcrlit-hulladékból készült tábla; baromfitoll, műanyaghab, pl. karbamidhab stb. Speciális igények kielégítésére alkalmazható a 11. és 12. ábra szerinti 2 tábla, amely trapéz keresztmetszetű 22a nyílásokkal van áttörve, amelyekbe ugyanilyen ke­resztmetszetű 23 betételemck illeszkednek, azokból el tá­volíthatók és oda űj ra visszahelyezhe tők. A13. és 14. ábra szerinti 2 tábla 21 átlátszó betéttel rendelkezik. A 15. ábrán a 2 táblák mindkét vízszintes irányban (lásd az a és b nyilat) toló üzemmódban történő menesz­tésére szolgáló, egészében 50 hivatkozási számmal jelölt mozgatószerkezetet tüntettünk fel; a korábban már is­mertetett szerkezeti elemeket a már alkalmazott hivatko­zási számokkal jelöltük. Ilyen rendszerrel történik az 1—6. ábrák szerinti kiviteli példa esetében a 2 táblák mozgatása, vagyis a tisztán toló üzemmód az egymással kényszerkapcsolatban nem levő 2 táblák párhuzamos, vízszintes tolással való elhelyezésére szolgál, így jön létre a 41 rakat (1. és 6. ábra), amelyet vízszintesen egymáson fekvő táblák alkotnak. Az 50 mozgató szerkezet végtele­nített 27 lánca 28 csuklós ütközőkkel van ellátva, ame­lyek egymástól egy-egy 2 tábla szélességének megfelelő d távközökkel vannak a 27 lánctól kifelé nyúló módon fel­szerelve. A 27 lánc mozgatására az egészében 24 hivatko­zási számmal jelölt hajtómű szolgál, amelyet pl. 29 motor, 30 tengelykapcsoló és 35 áttétel (vezérlőegység) alkot­hat. A 24 hajtómű a hajtott 25 lánckerékkel áll működési kapcsolatban, amely a 41 rakat befogadásához előirány­zott, az 5 oromfal mellett levő 15 tárolókamra feletti tar­tományban van elhelyezve, míg a szabadonfutó 26 lánc­­kerék az 1 növényház túlsó végében van a 3 tartó-vezető sínek felett csapágyazva (ugyanúgy, mint a hajtott 25 lánckerék). A 15. ábrán a nyilak jól érzékeltetik az 50 mozgatószerkezet működését. Az a nyű irányába való láncmozgatás eredményeként a 6 emelő-süllyesztő szer­kezet által a 41 rakat tetejéről egy-egy 2 táblát egy-egy (vagy két-két) a 27 lánc alsó ágán haladó 28 csuklós ütköző megakaszt és a 3 tartó-vezető sínekben menesztve magával visz. (A táblák automatikus, függőleges mozga­tását — kiadás magasabb szintről, fogadás alacsonyabb szinten — amint korábban említettük, a pl. rugós vagy hidraulikus rendszerű 6 emelő-süllyesztő szerkezet bizto­sítja, amelyet — ha a 40 hőszigetelő szerkezet szintjét mcgváltoztaljuk (4. ábra) — a kiadás, illetve fogadás előtt át kell állítani.) E kitolási mozgás eredményeként az egy­mással össze nem kapcsolt (2. és 3. ábra) 2 táblák egymás mellé, éjszakai-üzemi helyzetbe kerülnek, és az egészé­ben 40 hivatkozási számmal jelölt lemezszerű hőszigetelő szerkezetet alkotva (lásd az 1. és 4. ábrát is) a növényteret tökéletesen lefedik. A nappali növényház-üzemhez a 2 táblákat a 27 végtelenített szalag forgásirányának meg­változtatásával juttatjuk vissza a 15 tárolókamrába: ek­kor a 27 lánc a szaggatott vonallal jelölt b nyű irányába mozog, és a 28 csuklós ütközők a 3 tartó-vezető síneken visszatolják a 2 táblákat a 41 rakatban egymáson elfoglalt vízszintes helyzetükbe. A16. ábrán látható 60 mozgatószerkezet az egymással a 8. ábrán látható mórion összekapcsolt — vagyisegymás­sal kényszerkapcsolatban levő — 2 táblák „Ieporellós”­­rendszerű tárolásával kapcsolatos mozgatásához van elő­irányozva, és a 2 táblák vízszintes mozgatására a 3 tartó­vezető sínekben toló-húzó vegyes üzemmódban alkal­mas. Ebben az esetben a 28 csuklós ütközőkkel felszerelt 27 végtelenített lánc nem terjed ki az 1 növényház teljes hosszára, hanem egy rövid szerkezet, umelyet esetleg fo­gaskerék is helyettesíthet. A 16. ábrán egyébként a 15. ábra szerinti hivatkozási számokat és jeleket értelemszerűen alkalmaztuk az azo­nos szerkezeti elemek, illetve forgásirányok jelölésére. A 27 lánc az éj szakai üzemhez a 2 táblákat az a nyílnak meg­felelően a 41 rakatból kitolja, a nappali üzemhez pedig — a forgásirányt megfordítva — a szaggatott b nyflnak meg­felelően azokat a 15 tárolókamrába visszahúzza. A 17. ábra szerinti 70 mozgatószerkezet az egymással kényszerkapcsolatban levő 2 táblák (8. ábra) vízszintes mozgatására a 3 sínek által alkotott pályán tisztán hűzó üzemmódban működtetve alkalmas. A 2 táblák tárolása ebben az esetben is hajtogatással, vagyis „lcporcllós” rendszerben történik. A 15 tárolókamra itt — később is­mertetésre kerülő okból—ferde helyzetű. Megjegyezzük, hogy a tisztán húzó üzemmód azért kedvező, mert ez biz­tosítja a legjobban a táblák befeszülésmentes vízszintes mozgatását. A 70 mozgatószerkezetnek is van egy, a 16. ábra szerinti 60 mozgatószerkezethez hasonló 71 me­­nesztőegysége, amelynek 25 hajtott lánckereke, 26 sza­badonfutó lánckercke, 28 csuklós ütközőkkel ellátott végtelenített 27 lánca, valamint 29 motort, 30 tengely­­kapcsolót és 35 áttételt (vezérlőegységet) tartalmazó, és közvetlenül a 25 lánckereket meghajtó 24 hajtóműve van, azonban a 25 hajtott lánckcrék tengelyére egy 25a kötél­­lárcsa — tehát hajtott tárcsa — van felékéivé, amely na­gyobb átmérőjű, mint a 25 lánckcrék. A 71 menesztőegy­­ség az 1 növényház egyik, egy szabadon futó 26a kötél­dob pedig a növényház másik végében helyezkedik el a 3 tartó-vezető sínek felett. A 25a tárcsán és a 26a dobon végtelenített 27a kötél van átvezetve, amely az éjjeli növényház-üzemhez elhelyezett, 40 hőszigetelő szerke­zetet alkotó 2 táblák — sőt, a 27 lánc alsó ága feletti síkban húzódik. Az a nyílnak megfelelő irányú vízszintes tábla­8 5 i 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents