196870. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erdősítési és fásítási anyagok megeredési százalékának növelésére
1 196 870 2 A találmány olyan eljárásra vonatkozik, melynek segítségével a fásításhoz és erdősítéshez asznált anyagok megcrcdési százalékának növelését és a gyökérzet nedvességtartalmának megtartását lehet elérni polimer-fémkomplcxck oldatának segítségével. Ismeretes, hogy korunk egyik nagy problémája a fogyó erdőterületek pótlása és a homok megkötése fásítással. Ezekheza munkálatokhoz szükséges csemeték gyökérzetének az állapota döntő jelentőséggel bír a telepítés eredményessége szempontjából. A mái gyakorlatban általában szabad, vagyis burkolatlan csemetékkel folyik az erdősítés és a fásítás a legtöbb helyen. A gyakorlat azt mutatja, hogy az ilyen telepítés nem mindig biztosítja a kívánt eredményt, ugyanis a leggondosabb csemetekerti kiszedés folyamán is kisebb-nagyobb mértékben megsérül a gyökérzet. Asérülés mértéke függ a kiszedés módjától, a gyökér felépítésétől, a talajviszonyoktól és a továbbiakban befolyással lehet rá a kezelés és a szállítás is. A károsodás egyik legfontosabb okozója a nap és a szél szárító hatására a gyökérzetben bekövetkező nedvességtartalom csökkenés. Az ültetési anyagot ideiglenes tárolás esetén, de az azonnali szállításkor is hátrányosan befolyásolják a kedvezőtlen környezeti tényezők, így a szeles, meleg időjárás, a szükséges öntözővíz hiánya stb. A nedvességtartalom csökkenése elsősorban a hajszálgyökcrck pusztulását okozza, ennek pedig az a következménye, hogy a növény nem tud az új környezettel megfelelő kontaktusba kerülni és így a kedvezőtlen klimatikus változások és a gyomkonkurencia hatására a kitelepített növény elpusztul. A tapasztalat azt mutatja, hogy hazánkban például a szabad gyökérzettel ültetett fásítási anyagokból csak 60% ered meg. De ennél az eredménynél a külföldi gyakorlat nem mutat átlagban jobbat. A felsorolt tények arra ösztönözték a kutatókat, hogy olyan megoldásokat dolgozzanak ki, melyek segítségével a csemeték megeredési hányada növekszik. így például a 4 347 685 sz. US szabadalmi leírás egy kapuszerűen kialakítható, rögzíthető, de ugyanakkor formálható műanyagvázas fóliát ismertet. A gyökérzet fejlődésének megfelelő körülményeket biztosító konténert ír le a 2 113 517 sz. angol szabadalmi leírás. Ez a palánta konténer előállítható újságpapírból, kartondobozból, műtrágyából vagy szerves eredetű (szárított csont, toll, állati bőr) aprított anyagból. Ez utóbbihoz lignin és cellulóz keveréket adnak és cserép formájúvá alakítják, hogy a növényt jól lehessen elhelyezni benne. Kémiai kezelést javasolnak a 4 362 271 sz. US szabadalmi leírásban, gyökérkezelőszerként a kompozícióban hatóanyagként diszpcrgált dimctil-szulfid tartalommal. A leírtakból látható, hogy elsősorban edényekben cnvell csemetéket használnak a telepítéshez és így azokat azzal a talajjal együtt ültetik ki, amelyben nevelték. A kiültetendő cgyedeket szokták földlabdával együtt is szállítani, hogy a gyökérzetüket a káros behatásoktól megóvják. A burkolt gyökérzetű csemetéket még csak értékes telepítési anyag esetén, vagy olyan helyen használják, ahol a szabad gyökérzcttcl történő erdősítés nem vezetett sikerre. A felsorolt megoldások vitathatatlan előnyeik mellet* (gépCsíthetőség, az idényszerűség megszüntetése) nem tekintettük ideálisnak, tekintettel arra, hogy igen nagy a költségigényük, ami legnagyobbrészt a felhasznált anyag és a szállítás miatt merül fel. Célul tűztük ki olyan eljárás kidolgozását, mely az említett hiányosságok kiküszöbölése mellett nagyobb megeredési százalékot biztosít a fásítás és erdősítés folyamán. Kísérletünk során abból indultunk ki, hogy a növény gyökérzetét kell úgy czclni, hogy az anyagráfordftás csökkenése mellett a gyökérzet sértetlensége legalább a konténeres megoldásnak feleljen meg. Munkánk folyamán megállapítottuk, hogy megfelelő eredményt érünk el, ha a telepítendő csemeték gyökérzetét kezeljük szerves vegyületek fémkomplexeinek vizes oldatával. Ezek a fémkomplexek nagy molekula tömegű, vízoldható polimerekből és két vagy három értékű fémsókbő! állíthatók elő. Amennyiben ezeket alkalmazzuk, úgy a kezel t növényi fel iilc ten, elsősorban a gyökérzetben olyan térhálós réteg alakul ki, mely egyrészt meggátolja a vízveszteséget, másrészt megvédi a növényi részt a káros biotikus és más hatásoktól. Emellett a növények életfunkcióinak lefolyását a bevonat nem akadályozza. Eljái ásunk szerint a kiültetendő egyedeket vízoldható polimerek és két vagy három értékű fémek sójából és/ vagy ezek keverékéből hideg úton előállított polimcrfcmkomplcx oldattal kezeljük. Vízoldható polimerként karboxil-, amid-, alkoholos vagy glikozidos hidroxil funkciós csoportot tartalmazó polimcií, előnyösen karboxil-mctil-cellulózt, hidroxictil-ccllulózt, karboxi-metil-hidroxi-ctil-ccllulózt vagy ezek alkálifémsóját, poliakrilsavat vagy alkálifémsóját vagy akril-amid-akrilsav kopolimert használunk. Fémsókent előnyösen réz, nikkel, vas, alumínium, magnézium, mangán, cink vagy molibdén vegyületeket vagy ezek keverékét alkalmazzuk. A fémkomplexeket úgy állítjuk elő, hogy a vízoldható polimerből 2—50 kg/m3 koncentrációjúvizesoldatotkészítünkés ehhezadunk 2—15 kg/m3 fémsót, 10%-os vizes oldatban. Ily módon 50—100 mPa/s viszkozitású gélcs folyadékot kapunk. Az elkészített fcmkomplex-oldatokkal kezeljük az ültetendő csemeték gyökérzetét. Kísérleteink azt mutatták, hogy a kezelt csemeték átültetésekor — összehasonlítva a kezeletlen cgycdckkcl — legalább 10—20%-kal nagyobb mértékben eredtek meg. Megvizsgálva a gyökérzetet, azt is megállapítottuk, hogy annak nedvességtartalom vesztesége 15—25%-kal csökkent, ami részben a siker magyarázatául is s/.olgál. Eljárásunk döntő előnye az ismert megoldásokkal szemben a kezelőszer előállításának és felhasználásának egyszerűsége és hatékonysága. Az alábbiakban példákon szemléltetjük eljárásunkat. 1. példa N Kaiboxi-mctil-hidroxi-ctil-cclhilóz-nátriumból állandó keverés mellett feloldottunk 20 kg-ot 900 liter vízben, majd 1 kg rézszulfátból készítettünk 10%-os oldatot és ezt ugyancsak keverés közben hozzáadtuk a polimer oldathoz, végül az össztérfogatot 10001-rc (1 mm3) egészítettük ki. 65 mPa/s viszkozitású folyadékot kaptunk, mely jól tárolható, szállítható és szükség esetén hígítható. 2. példa Az 1. példában leírtak szerint jártunk el, de 30 kg/ nimm3 hidroxi-ctil-ccllulózból és 3 kg/m3 rézszulfátból készftettük a fémkomplexet. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
