196839. lajstromszámú szabadalom • Eljárás koksz előállítására biomasszából

1 2 A találmány tárgya eljárás koksz előállítására bio­masszából brikettálással és száraz lepárlással. Az így nyert koksz - a továbbiakban bio-koksz pl. me­tallurgiai célokra, mint széntartalmú redukálószer használható. A biomassza gyűjtőnéven ismert anyagok,különö­sen a mező- és erdőgazdasági eredetű cellulóztartalmú hulladékanyagok hasznosítása — megfelelő megoldá­sok hiányában és/vagy az új anyagtól való idegenke­dés következtében - még nem vált a lehetséges és kí­vánatos mértékben gyakorlattá. A biomasszából, pl. a magyar, 1S9 406 lajstrom­számú szabadalom szerint előállított brikettek első­sorban a helyi alapanyagokból és a lakosság tüzelő­anyag szükségletének kielégítésére alkalmasak. Ezek az, ún. biobrikettek ipari felhasználhatóságát hátrál­tatják, hogy nedvszívók s emiatt a szállításuk és, fő­leg a tárolásuk csak a csapadékvíztől védve, fedett fuvareszközökön és helyen történhet. Ugyanakkor az ismert széntartalmú redukálóanya­gok közül a legelterjedtebben használt kőszénkoksz­nak a magas előállítási költségeken túlmenően, külö­nösen az elektrotermikus folyamatokban való felhasz­nálás esetén hátránya, hogy a 0.57%-os kéntartalma igen magas. A faszén, mint redukálószer megfelelő kéntartal­mú (0.04%) ugyan, de legfőbb fogyatékossága, hogy alacsony mechanikai szilárdságú és sűrűségű. (Koksz és kémia, SU, 1976. lO.sz., 26. old.) A széntartamú hulladékanyagokból való koksz előállítás felé forduló figyelem egyik eredménye a ka­nadai 975*>172' lajstromszámú találmány, amely sze­rint szilárd szerves hulladékokat, mint a burgonyahéj, fűrészpor, újságpapír, szalma, stb. vízben feliszapol­­nak, az iszapot mintegy 300 °C-ra melegítik és nyo­más alatt-(1000 psi) koksz-szemcséket állítanak elő, majd hőérzékeny kötőanyagot, pl. petróleumviaszt, keményítőt, szurkot vagy kátrányt kevernek a koksz­­-szemcsékhez és a keveréket brikettezik vagy pellettál­­ják. (1000 psi = 6,89.10* Pa) Az amerikai US 4 118 281 sz. szabadalmi leírás szerint is szerves hulladékanyagokat, pl. cellulóztartal­mú mezőgazdasági termékeket is, iszapolnak, de nem vízben, hanem kokszolásra alkalmas kokszoló adalék­ban, elsősorban hőstabil finomított petróleum frak­cióban, az iszapot 150-550 °€-ra melegítik s az Így kapott szurokszerű összetételt 420—550 °C hőmér­sékleten kokszolják. Az osztrák AT 372 103 sz. találmányi leírás tárgya ugyancsak cellulóztartalmú anyagok, mint tőzeg, me­zőgazdasági hulladékok, erdőgazdasági anyagok és ke­verékek termikus átalakítására vonatkozó eljárás, melynek során 398-677 °C hőmérsékleten és lega­lább 70 bar=(70 . 10s Pa) nyomáson koksz-szerű anyagot állítanak elő, azt aprítják és folyékony tüze­lőanyagban szüszpendálják. Az ismert megoldások szerint tehát a csak millió tonnákban mérhető szerves hulladék, a biomassza, különösen a mező és erdőgazdasági eredetű mellék­­termékek hasznosítási módjai még nem eléggé haté­konyak hiszen vagy csak helyi igényeket tudnak ki­elégítem (biobrikett), vagy magas hőmérsékleten, azaz nagy befektetett energiával és magas nyomásod való­síthatók meg. A találmány feladata bio-koksz, azaz pl. széntartal­mú redukálószer vagy maps fűtőértékű energiahor­dozó vagy nagy aktivitású, ún. aktív szén előállítására szolgáló eljárás kidolgozása nagy tömegű nyersanyag­­bázissal rendelkező, olcsó és eddig kellően nem hasz­nosított anyagok, az ún. biomassza felhasználásával. A találmányi gondolat alapja az a felismerésünk, hogy a biokoksz, mint végtermék mechanikai szilárd­ságát, sűrűségét és aktivitását az alapanyag, a biomasz­­sza száraz lepárlás előtti brikettálással való tömörí­tése révén, kötőanyag és hordozóanyag nélkül, az iszapolás, valamint a külön hőközlés, melegítés elha­gyásával, továbbá adott esetben célszerűen megvá­lasztott segédanyagot vagy segédanyagokat alkal­mazva, az eddig ismertnél rövidebb idő alatt és ala­csonyabb hőmérsékleten végbemenő szárat lepárlás­sal növelni tudjuk. A kitűzött feladatnak megfelelően a találmány el­járás koksz előállítására biomasszából, mely szerint úgy járunk el, hogy a szükség szerint előaprított és/­­vagy előszárított biomasszát önmagában vagy segéd­anyag hozzáadásával egy menetben legalább 1000 kg/nr, előnyösen 1100-1300 kg/nr sűrűség eléré­séig brikettálással tömörítjük. Segédanyagként a bio­masszához a tömörítés előtt egyenletesen elosztva 1-10 tömeg% mennyiségű karbamid-formaldehid 1:1,1-1,5 mólarányú elegyét vagy ezek egymással képzett metilol vegyületét vagy kondenzátumát, adott esetben a karbamid-formaldehid és/vagy 0,001- 5% ZnClj elegyét adagoljuk. Az ily módon kezelt és tömörített biomasszát száraz lepárlással, legfeljebb 500 °C hőmérsékleten szenítjük. A tárgy szerinti eljárás foganatosítása során a bio­massza tömörítését előnyösen ikercsigás, ún. termő­­csigás présegységekkel, a száraz lepárlást folytonos üzemű, közvetlen fűtésű retortában végezzük. A találmány szerinti eljárás értelmében az ún. pen­­tozán hatás érvényesítése érdekében, amely nem más, mint a biomasszában potencionálisan jelenlévő pento­­zán hidrolízise a préselés során, amikoris a pentozán­­ból és az egyéb szerves anyagokból kötőanyag, gyanta keletkezik, a bio-koksz alapanyagot, a biomasszát mintegy 20-25% nedvességtartalom mellett tömörít­jük. Ennél magasabb nedvességtartalmú alapanyagot, szárítani, a szárazabb anyagot értelemszerűen nedvesí­teni kell. A tömörítést 1100-1300 kg/m3 sűrűség elé­réséig végezzük és a tömörítvényt exoterm folyamat­ban szenítjük. Eljárásunknak ezzel az adalékanyag mentes foganatosítási módjával is 500 °C-nál nem magasabb hőmérsékleten, iszapolás és a koksz-szem­cséket összetartó kötőanyag nélküli biokokszot állít­hatunk elő. Segédanyag alkalmazása esetén, amely 1 —10 tö­­meg% mennyiségben karbamid-formaldehid 1:1,1-1,5 mólarányú elegye vagy ezek egymással képzett meti­lol vegyülete vagy kondenzátuma, adott esetben kar­bamid-formaldehid vagy karbamidmetilol vagy karba­mid-formaldehid kondenzátum és/vagy 0,001—5% ZnCl2 elegye lehet, az eljárás során a tömörítés előtt egyenletesen össze keli keverni. A segédanyagok kö­zül a karbamid-formaldehid, ezek metilol vegyülete vagy kondenzátuma a biokoksz mechanikai szilárdsá­gát 2-20%-al növeli, a ZnCl2 pedig a kokszolási fo­lyamát hőmérséklet tartományát mintegy 50-100 vH-al 380-430 °C-ra csökkenti. Találmányunkat, annak korlátozása nélkül néhány példa kapcsán ismertetjük közelebbről. 196.839 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents