196833. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sztatint vagy származékait tartalmazó peptid származékok előállítására

1 2 hatás meglepően jelentős meghosszabbodását ered­ményezi. Különösen előnyösek az alábbi vegyületek és ezek gyógyászati szempontból alkalmazható sóik: (N-/t-butil-oxi-karbonil)-fenilalanin)-hisztÍdin-cik­losztatin-lizin-fenilalanin, (N-/t-butil-oxi-karbonil/-fenilalanin)-hisztidin-szta­tin-lizin-fenilalanin, (N-/t-butil-oxi-karbonil/-fenilalanin)-hisztidin-szta­­tin-alanin-sztatin-glutaminsav, ■ (N-/t-butil-oxi-karbonil/-fenilalanin)-hisztidin-cik-losztatin-(amino/2-szek-butil-etilén)-fenilalanin, (N-/t-butil-oxi-karbonil/-fenilalanin)-hisztidin-szta­tin-(amino(2-szek-butil-etilén/)-fenilalanin, (N-/t-butil-oxi-karbonil/-fenilalanin)-hisztidin-ciklo­sztatin-l,2,3,4-tetrahidro-2-izokinolin, és (N-/t-butil-oxi-karbonil/-fenilalanin)-hisztidin­­-ciklosztatin-lizin-sztatin. A találmányban szereplő vegyületek az ismert el­járások szerint előállíthatók. Az előnyös szintézis alaplépése egy aminosav nem-védett a-amino-csoport­­jának acilezése olyan aminosawal, melynek karboxil­­csoportja az acilezés szempontjából aktivált és saját Ornitrogénatomja megfelelő csoporttal védett, peptid­­kötést alakítva ki ezáltal a két aminosav között, amit az említett védőcsoportok eltávolítása követ. Áz összekapcsolás/védőcsoport eltávolítás szintetikus alaplépést megismételve, polipeptidet építünk fel a molekula C-terminális végétől kiindulva'és az N-ter­­minális véget kialakítva. A találmányban szereplő vegyületek szintézisében felhasznált aminosavak (mint szabad sav, sók, észterek, stb.) kereskedelmi forgalomból beszerezhetők akár védett, akár szabad Oramino-csoporttal rendelkező formában. A sztatin­­-N-(t-butil-oxi-karbonil)-sztatin formájában a kereske­delemben beszerezhető, illetve szabad sav vagy ész­terezett állapotban elő is állítható az irodalomban közölt eljárások alapján (lásd például: 4 397 786 számú US. szabadalmi leírás és Rich, D. H. és mun­katársai, J. Org. Chem., (1978), 43 , 3624). Az így előállítható sztatin gamma-aminocsoportja egyaránt lehet védett vagy szabad. Ha kívánt, az első kapcsolási lépésnél egy megfelelő, nem védett aminocsoportú aminosavanalógot (szabad savként, sóként vagy ész­terként, stb.) is használhatunk, például 4-amino­­-vajsavat, 4-amino-valeriánsavat vagy 4-amino-4-szek­­-butil-vajsavat. A sztatin megfelelő származékát a szokásos szintetikus eljárásokkal állíthatjuk elő. Így például, az itt aminosztatinként említett H2N­­-CH(izobutil)-CH-CH(NH2)-CH2-COOH származékot .mindkét aminocsoportján védett állapotban az aláb­biak szerint állíthatjuk elő, a védett aminocsoportú sztatin-észtert szulfonil-kloriddal reagáltatjuk, a nyert szulfonát észtert nátrium-aziddal reagáltatva, védett aminocsoportú 4-izobutil-2-buténsav-észtert és védett aminocsoportú 4-izobutil-3-azido-vajsavésztert ka­punk. A telítetlen savszármazékot egy primer amin­­nal reagáltatva és/vagy az azido vegyületet hidrogé­nezve, majd a kapott köztitermékeket egy aldehid jelenlétében alkálifém-hidriddel redukálva, mindkét esetben a vajsav 4-izobutil-3-szek-amino-származéka keletkezik, amit hidrogénezünk, majd bázikus körül­mények között savhalogeniddel reagáltatunk. A II rész képletű, N-védett ciklosztatin vegyülete­­ket úgy állíthatjuk elő, hogy a Rich D. H. és munka­társai (J. Med. Chem., (1980), 23 (1), 27—33) szerint elkészített védett aminocsoportú 4-amino-4-fenil­­-metil-3-hidroxi-vajsavat hidrogénezzük. A találmányban szereplő vegyületeknek a renin angiotenzinogént hasító működésére kifejtett gátló hatását tanuíányozhatjuk: 1) mennyire képesek in vitro gátolni az angiotenzinogén hasítást és 2) meny­nyire képesek in vívó antagonizálni az exogén, renin által kiváltott vérnyomásemelkedést. A találmányban szereplő vérnyomáscsökkentő szereket előnyösen orálisan adagoljuk, mert ez a beteg számára kellemesebb és kényelmesebb, de bejuttathatjuk párénterálisan is. Orális adagolásnál a napi dózis általában 0,1 mg és 10 mg között van testsúly kilogrammonként, ezt szükségszerűen változtathatjuk a beteg állapotától és a beadott anyagtól függően. Általában alacsony napi dózissal kezdjük a kezelést, és ha szükséges az orvos növel­heti az adagot. Megjegyzendő, hogy ezek a vegyüle­tek gyógyászati szempontból alkalmazható kísérő­anyagokkal is bevihetők az említett kódok bármelyi­kével, valamint a beadás történhet egyszeri vagy osztott dózisban. A találmányban tárgyalt vegyületek orális bevite­­. lét különböző módon megformált készítmények alakjában végezhetjük, vagyis a különböző gyógyá­szati szempontból alkalmazható közömbös hordozó­­anyagokkal készíthetünk tablettát, kapszulát, pasztil­lát, cukorkát, port, permetet, vizes szuszpenziót, elixirt, szirupot, stb. A kísérőanyag lehet szilárd hígí­tó vagy töltőanyag, steril vizes közeg, különféle nem-toxikus szerves oldószer, stb. Ezenkívül a gyógy­szerkészítményeket édesíthetjük vagy ízesíthetjük az ilyen célra általánosan használt anyagokkal. Az orális készítmények általában 0,5- 90 súlyszázalék hatóanyagot tartalmaznak, a dózisegységnek meg­felelő mennyiségben. A szájon át történő adagolásra szánt tabletták vívőanyagokat - például nátrium-citrát, kálcium­­-karbonát és kálcium-foszfát -, szétesést elősegítő anyagokat — például keményítő (előnyösen burgo­nya vagy tapióka keményítő), alginsav és bizonyos szilikátok — és kötőanyagokat - például polivinil-. pirrolidon, szukróz, zselatin és akácia mézga - tartalmazhatnak. Ezenkívül gyakran adnak Okosí­tó anyagokat — például magnézium-sztearát, nát­­rium-lauril-szulfát és talkum - is a tablettákhoz. Ha­sonló típusú szilárd készítményt alkalmazhatunk a kemény és lágy-töltetű zselatin kapszulák töltete­ként is, ilyen esetben előnyös anyag lehet még a lak­­tóz vagy tejcukor és a nagy molekulasúlyú pohetilén­­glikolok. Ha vizes szuszpenziót és/vagy elixirt aka­runk alkalmazni szájon keresztül történő adagolás­hoz, különféle édesítő és Ízesítő anyagokat, színező anyagokat vagy festékeket és - ha szükséges - emulgeáló és/vagy szuszpendáló szereket, valamint hígító közegként vizet, etanolt, propilénglikolt, glicerint vagy ezek különféle elegyét adhatjuk a ké­szítményhez. Az alábbi példák kizárólag szemléltető jellegűek, és a találmány oltalmi körét nem korlátozzák. A BÖK rövidítés jelentése: „t-butil-oxi-karbonil*. Ahol külön nem adjuk meg, az aminosavak természe­tes, L-formája szerepel. 1. példa Az (N-/t-butil-oxi-karbonil/-Phe>His-Sta-Lys-196 833 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents