196744. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklohexán-alkánsavak előállítására

1 2 kentette a specifikus kötődést, ICjjel jelöltük. A találmány szerinti eljárással előállított ugyan­azon vegyiilelekre kapott specifikus aktivitást, ame­lyet a fenti módszerekkel határoztunk meg, az aláb­biakban táblázatosán összefoglaljuk. Az aktivitásban változások fordulnak elő és ez azt mutatja, hogy az aktivitás csökken a táblázatban megadott tetradecili­­dén-vegyületekbő) származó R-alkíl-csoportok hosszá­nak a csökkenésével. Y'egyület (példaszáifi) Tengerimalac­csípó'bél pA2(LTD4) Tengerimalac­­tüdő specifikus kötődés 15A 5 47 IC50,>tM '3, 15E 5,65 15B 5,51 0,4 15C 5,79 15D 5,70 — 18 4,51-ln vivo biológiai hatás A találmány szerinti eljárással előállítható vegyüle­­teket megvizsgáltuk in vivo lcukotrián D4 antagonis­­ta hatásukra nézve érzéstelenített tengerimalacokban, amelyhez módosított Konzett-Rössler-féle készít­ményt használtunk. A módszer során a tengerimala­cokat érzéstelenítettük nátrium-pentabarbitállal és sebészetileg beépített állandó térfogatú légzőkészü­lék segítségével előidézett mesterséges ventíllációval gyulladási nyomást létesítettünk, amelyet mértünk a tengerimalacok tüdejének minden egyes gyulladása esetén. A gyulladási nyomások növekedése az alapvo­nal fölé a bronchusz-összehúzódás jele. Az alapvo­nal-gyulladási nyomás megállapítása után a tengeri­­malacot 1 percre ultrahanggal gerjesztett aeroszol hatásának tettük ki, amelyet 1 ug/ml-es leukotrién D4 oldatból készítettünk. A gyulladási nyomásnak az alapvonalra való visszatérése után a tengerimalacot olyan aeroszollal kezeltük, amelyet a vizsgált vegyü­ld oldatából fejleszféttünk. Tíz-húsz perc múlva a tengerimalaeot l percig ismét olyan aeroszol hatásá­nak tettük ki, amelyet 1 jug/ml-es leukotrién D4 oldatból fejlesztettünk. Ezt a reakciót összeha­sonlítottuk a kezdeti reakcióval és a reakció gátlási %-át meghatároztuk. A kapott eredményeket az alábbiakban foglaljuk össze. Vizsgált vegyület Százalékos (példaszám) gátlás 15B (5 mg/ml-es aeroszólozott oldat) 44,3% 15A (5 mg/ml-es aeroszólozott oldat) 25,3% 15A (10 mg/ml-es aeroszólozott oldat) 64,2% A találmány szerinti eljárással előállítható vegyü­­leteket egyaránt beadhatjuk egyedi gyógyászati anyagként vagy más terápiás szerekkel együtt. A ható­anyagokat általában gyógyszerkészítmények alakjá­ban adjuk be a betegeknek, A gyógyszerkészítmények a hatóanyagokat gyógyszerészeti vívőanyagokkal vagy hígítószerekkel együtt tartalmazzák. A gyógyszer­készítmények például tabletták, pasztillák, kapszulák, porok, acroszol-spray-k. vizes vagy olajos szuszpen­ziók. szirupok, elixirek és vizes oldatok lehetnek, amely utóbbiakat injekciók formájában adjuk be. A hatóanyagokat legelőnyösebben orális adagolási formákban adjuk be a betegnek. A gyógyszerkészítmény és a vívőanyag vagy a hí­gítóanyag természete függ a kívánt beadási módtól, így attól, hogy orálisan, párén terálisan vagy inhalálás­sal adjuk be azokat. Az orális készítmények tabletták vagy kapszulák lehetnek és hagyományos kötőanya­gokat, például szirupot, arabgumit, zselatint, szorbi­­tolt, tragantot vagy polivinilpirrolidont, továbbá töltőanyagokat, így laktózt, cukrot, kukoricakemé­nyítőt. kalciumfoszfátot, szorbitolt vagy glicint, valamint csúsztató szereket, például magnézium­­-sztearátot, talkumot, polietilén-glikolt vagy szili­­cíum-dioxidot, ezenkívül szétesést elősegítő anyago­kat, így keményítőt, vagy nedvesítő szereket, például nátrium-lauril-szulfátot, tartalmazhatnak. Az orális folyékony készítmények vizes vagy olajos szuszpen­­ziók. oldatok, emulziók, szirupok, elixirek és hason­lók lehetnek vagy száraz termékekként készíthetők el felhasználásra vízzel vagy más alkalmas vivő­­anyaggal használat előtt. Az ilyen folyékony készít­mények hagyományos adalékokat, így szuszpendáló szereket, illatosító anyagokat, hígító szereket vagy emulgeáíó szereket foglalhatnak magukban. Parente­­rális beadásra vagy inhalálásra a találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek hagyományos gyógy­szerészeti vívőanyagokkal készített oldatait vagy szuszpenzióit használhatjuk, például egy acroszól­­-spray-t inhalálásra, és valamely vizes oldatot intra­vénás injekcióhoz vagy olajos szuszpenziót intramusz­­kuláris befecskendezésre. A találmány szerinti eljárás­sal előállítható hatóanyagok beadhatók inhaláló készülék vagy más alkalmas eszköz segítségével is, amelyek lehetővé teszik, hogy a hatóanyagok száraz porok formájában közvetlenül érintkezzenek a tüdő­vel. A fenti gyógyszerkészítmények előállitására al­kalmas módszerek ismeretesek és le vannak írva a Remington's Pharmaceutical Sciences irodalmi helyen (Mack Publishing Company, Easton, Pennsylvania). A találmány szerinti eljárással előállítható vegyie­teket vagy az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmé­nyek a humán asztmás betegeknek körülbelül 0,1- 40 mg/kg testsúly adagokban adhatjuk be. Egyes orá­lis adagok körülbelül 1-1000 mg hatóanyagot és a többszörös orális adagok összesen 4000 mg ható­anyagot tartalmaznak és adhatók be naponta. Abban az esetben, ha inhalálással visszük be a hatóanya­gokat, akkor általában kisebb adagokat alkalmazunk, az ilyen adagok körülbelül 0,1 részét teszik ki a nor­mális adagoknak. Ezek az értékek csupán irányadók és mindenkor a kezelőorvos állapítja meg az egyes betegeknél az adagokat, amely függ a beteg korától, testsúlyától, a diagnózistól, a tünetek komolyságától és különösen a beadandó készítménytől magától. A következő példák a találmány szerinti eljárás részletes bemutatására szolgálnak. 1. példa 5,0 g 2-ciklohexen-l-ol, 7,6 g imidazol és 14,6 ml terc-butil-klór-difenil-szllán 100 ml N.N-dimetil­­-formamiddal készített oldatát szobahőmérsékleten keverjük 16 óra hosszat. Az elegyet ezután megoszt­juk 100 ml telített konyhasó-oldat és 250 ml éter között. A rétegeket szétválasztjuk, a szerves réte­get 100 ml vízzel mossuk és magnézium-szulfát felett szárítjuk, majd az oldószert vákuumban lepároljuk, így 3-/terc-butil-difenil-szililoxi/-ciklohexént kapunk "viszkózus olaj alakjában, amelyet minden további 196 744 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 1

Next

/
Thumbnails
Contents