196730. lajstromszámú szabadalom • Nitrogén-, foszfor- és kénalapú szuszpenzió tipusú műtrágya
1 2 A találmány tárgya szuszpenzió típusú, nitrogén-foszfor-kén-tartalmú műtrágya, amely ammónium-nionofoszfátokat, kondenzált ammónium-foszfátokat, ammónium-szulfátot, nátrium formájú bentonitot és adott esetben karbanúdot és ligninszulfonsav-származékokat tartalmaz. A növények alapvető tápanyagai mellett a növekedéshez mindig kiegészítő biogén elemekre van szükség, amelyek között a kénnek megkülönböztetett szerepe van. Régóta ismert, hogy a kén a fontos növényi tápelemekhez tartozik, de a kénhiányt behatóan nem tanulmányozták egészen az utóbbi évekig. Régebben a ként, á kalciummal és a magnéziummal együtt az úgynevezett másodlagos növényi tápelemkhez sorolták, jelenleg azonban egyre gyakrabban a negyedik legfontosabb biogén elemként említik (Hester B„ Sulphur - The Fourth Majos Nutrient?, Solutions, 1979. november-december). A talajban és a növényekben jelentkező kénhiány fő okaiként a következő tényeket említik: — a mezőgazdasági termények állandó termesztése nagyobb mennyiségű növényi tápanyagokat kíván, — nagy töménységű szintetikus trágyák fokozott alkalmazása, amelyek nem tartalmaznak ként, — a nagy kéntartalmú tüzelőanyagok csökkenése és a környezetszennyezési követelmények szigorodása, ami a növények által asszimilálható, kéntartalmú vegyületek talajban történő tárolödásának csökkenését eredményezi, — a kéntartalmú fungicidek alkalmazásának csökkenése, — a szerves komponens általános csökkenése néhány talajban (Notverdt J.J., Identifying and correcting sulphur deficienceis in crop plants, Crops and Soil Magazine ,1981. június -július, 11-14. oldal). Agrokémikusok szerint a termesztett növények az egészséges fejlődésükhöz ugyanannyi kénre van szükségük, mint foszforra, sőt néhány speciális, mezőgazdaságilag fontos növénynek többre (Beaton J.D., Trancling Down Suphur Deficiencies - A tricky Business, Solution, 1980. november-december). A kén-trágyázás fontosságát nem régen bizonyították Csehszlovákiában is, így például a nyitra VSP (Mezőgazdasági Egyetem) kutatási szántóföldi körülmények között bizonyították (Ipari trágyák hasznosításának Vili. semináriuma — előadások gyűjteménye, Michalovce, 1982. január 27-29., 146-155. oldal), hogy különösen az őszibúza új fajtái több ként igényelnek, mint foszfort, ügy találták továbbá, hogy az ősziárpa érzékenyebben reagált a kéntartalmú trágyákra, mint a káliumtartalmúakra. Néhány amerikai szerző azt állítja, hogy kevert trágyák alkalmazásának szélesítésével a kénnel végzett trágyázás kifizetődik és szükséges. Különösen magas a kén iránti igény a hüvelyesek, olajos növények, hagymások és néhány kapásnövény esc (én. így például a szakirodalomban az olvasható, hogy lucerna esetén kénnel végzett trágyázással 500- 1000%-os termésnövekedést értek el, míg átlagosan 50-500/í-os növekedés az általános. Jelentős érzékenység figyelhető meg a kéntartalmú trágyák iránt kukorica, búza, cirok, zab, rizs, szójabab, földimogyoró, napraforgó, repce, gyapot, dohány, fűfélék, káposzta, burgonya, hagyma és fokhagyma esetén is. Az ipari trágyák kéntartalma elősegíti az alapvető növényi tápanyagok felvételét a növények által. A kiterjedt, hosszú ideig tartó mezőgazdasági vizsgálatok alapján a szakirodalomban az olvasható, hogy az alkalmazott foszfor lehető legjobb hatékonyságának elérésére tanácsos a P205:S tömegarányt 3:1 értéken tartani. Az alkalmazott nitrogén maximális haté: konysága akkor remélhető, ha az N:S tömegarány mintegy 5 (Beaton J.D., Sulphur — One Key to High Yields in Small and Coarse Grains, Solution, 1980. november-december). Annak ellenére, hogy a kén részt vesz a növényi fehérjék képződésében, amit aligha lehet helyettesíteni, a növények táplásában a megfelelő ellátásra eddig még nem fordítottak megfelelő figyelmet (Mengel K., Kyrkby E.A., Principles of Plant Nutrition, Ed. International Potash Institute, Wirblaufen-Bem, Svájc, 1978). A folyékony ipari trágyák ipari előállítása és alkalmazása az úgynevezett alapvető nitrogén és nitrogén-foszfát trágyák nagy mennyiségű termelésén alapszik, amelynek kéntartalma elhanyagolható. ügy találtuk, hogy azok a problémák, amelyek a növények kénnel való ellátásával kapcsolatban a modern, nagy töménységű, úgynevezett alaptípusú N-P szuszpenzió-műtrágyák alkalmazásakor fellépnek, a találmány szerinti nagy töménységű, stabil szuszpenzió típusú, nitrogén-foszfor-kén-tartalmú műtrágyák alkalmazásával hatékonyan megoldhatók. A találmány szerinti műtrágyákra jellemző, hogy 38,0-65,5 tömegé kondenzált ammónium-foszfát olvadékot, amely 15,0-85,0 tömeg% (NH4) H, - P04-bői és 15,0-85,0 tömeg% (NH4) H, -r> Ä u-f -ti o V ‘♦•'m (iw)-m Pn°3n*J "bo aII< — 2,0—40,4 tömeg% ammónium-szulfátot, és — 20,0—60,0 tömeg% folyékony ammóniát és adott esetben nátriumformájú bentonitot, a nyersanyagokkal bevitt szennyezéseket, vagy ezenkívül még ligninszulfonsav-származékokat, és további, a nátriumformájú bentonitta! bevitt anyagokat tartalmaznak. A találmány szerinti szuszpenzió típusú műtrágya pH-ja nem hígított formában, 20 °C-on 5 és 7,5 közötti, fajlagos tömege 20 °C-on 1250 és 1490 kg/m3 közötti. A nitrogén-foszfor-kén-tartalmú, szuszpenzió típusú műtrágyát, amely nátriumformájú bentonittal lehet stabilizálva, a 237 462 számú CS szerzői tanúsítvány szerinti módon állítjuk elő úgy, hogy a foszforsav magas hőmérsékleten ammóniagázzal végzett semlegesítésének forró reakciótermékét folyamatosan kén-oxidok vagy azok polimerizációjának és hidratálásának terméke jelenlétében oldjuk. A találmány szerinti megoldást a következő példákkal szemléltetjük a korlátozás szándéka nélkül. 1. példa ____ Egy 600 cm3-es üveglombikban 113,0 g vízben keverés közben lassú telítéssel ammöniagázt oldunk, majd 150,0 g zúzott ammónium-foszfát kondenzátumot és 58,1 g kristályos ammónium-szulfátot (p.a. minőség). Az olvadékot szakaszos üzemmódban H3P04 ammóniával végzett magashőmérsékletű semlegesítésével végezzük, a kapott termék jellemzői a következők: 196.730 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 2
