196717. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás anyagok fluidizációs érintkeztetésére
1 2 szemben kellőképpen védi a hatóanyagot, az ún, gyors nedvesítési próbát kiállja, ugyanakkor nem akadályozza a hatóanyag felszívódását a gyomorban. 10 példa 0,184 m átmérőjű, találmány szerinti forgó tányéros huidizáeiós berendezésben G=350 g kálium- és magnézium-aszparagrnát tartalmú drazsémaggal (d=10 mnr, h=5,9 mm, ezer magsúly 448,1 g) filmbevonási kísérletet végeztünk az alábbiakban részletesen kifejtett módon. A bevonó folyadék összetétele: — Mowilith DH (50%) 10 m% — Triacetin 1 m%-Talkum 11 m% Desz t. víz 78 m% n = 180 -200 I/min tányér fordulatszám mellett a belépő levegő térfogatárama 110 Nm3/h, hőmérséklete átlagosan 48-50 °C, a kilépőlevegő hőmérséklete 40 42 °C, a 22 m% szárazanyag tartalmú bevonó folyadék (vizes diszperzió) adagolási sebessége w = = 3,5 nrl/nrin, a porlasztás ideje 17 nrin volt. A drazsékat a bevonó folyadék felvitele után 10%os vizes PEG-6000 oldattal fényeztük. A bevonatot 88,5%-os felviteli hatásfokkal sikerült a felületre juttatni. Relatív mennyisége 44 g/m2 (filmképzőre köze] 22 g/m2). A kísérlet végterméke esztétikailag kifogástalan, a nedvességgel szemben védelmet nyújtó filmbevonattal ellátott drazsé. E példa szerint nedvességérzékeny hatóanyagot tartalmazó drazsé vizes rendszerből is ellátható nedvesség ellen védő bevonattal a leírt berendezésben. A kapott termék mind a szétesési próba, mind a gyors nedvesítési vizsgálat szerint megfelel a gyógyszertechnológiai követelményeknek. A találmány szerinti berendezés és eljárás előnyei az alábbiakban foglalhatók össze. A berendezés alkalmazásával szilárd diszperz anyagok (pl. szemcsehalmazok, magok, porok stb.), szilárd-folyadék diszperziók (pl. szuszpenziók), valamint folyadékok (pl. oldatok) úgy érintkeztethetők egymással és/vagy gázzal forgó-dördülő fluidizált rendszerben, hogy a teljes keresztmetszetre vonatkoztatott lineáris gázsebesség célszerűen kisebb, mint a rétegben levő anyaghalmaz minimális fluidizációs sebessége, ugyanakkor a különféle műveletek (pl. szárítás, granulálás stb.) a gáz egyenletes eloszlatása miatt a fluidizációs berendezésekre jellemző jó hő- és anyagátadási viszonyok mellett valósíthatók meg. A rétegtartó és -mozgató, gázelosztó forgó alátéten létrehozott körgyűrű alakú rések, valamint a kamra oldalán levő csonkok lehetővé teszik, hogy a gáz(ok) bevezetése és egyenletes eloszlatása viszonylag kis légellenállás kialakulása mellett, azaz kis ventillációs energiaszükséglettel, az anyaghalmaz intenzív forgógördülő mozgásállapotának a zavarása nélkül legyen megoldható. A forgó alátétnek, ill. a gázelosztásnak a találmány szerinti kialakítása a szemcsék áramlását nem zavarja, a szemcséket nem tördeli és nem is koptatja. Megjegyezzük, hogy éppen ezeknek a káros jelenségeknek a fellépése miatt nem célszerű a levegőelosztást egyszerűen az alátét perforációjával megoldani. Az alátét forgatásával ébredő centrifugális erő, valamint egyes kivitelt alakoknál a körgyűrű alakú réseken belépő gáz a szemcséket a fluidizációs tér belsejéből a készülék fala felé történő, az egész szemcsetömeget pedig a középpont körüli forgásra kényszeríti. A készülék falánál a szemcsék felfelé mozognak és a súrlódás következtében sebességük lecsökken. Ezek a szemcsék a nagyobb sebességű, alsóbb rétegeken legördülve a készülék belseje felé tartva érik el újból a 7 alátétet. A kamrában egy spirálszerű áramlás alakul ki, mely intenzívebbé és szabályozhatóbbá tehető azáltal, hogy a kamra falán keresztül több pontban, a fluidizált réteg felső harmadába, azaz a kisebb sebességű szemcsék tartományába nagy sebességű, irányított gázáramot fújunk be. A szilárd diszperziók (pl. magok, szemcsehalmazok) az anyagok érintkeztetésével megvalósított műveletek befejezése után egyszerűen és gyakorlatilag maradéktalanul távolíthatók el a berendezésből, de szükség szerint megoldható az üzem közbeni, akár folyamatos anyagelvétel is. A forgó-görgő fluidizált rendszerben a szilárd-folyadék diszperziók (például szuszpenziók, vagy pasztaszerű anyagok) szárításánál a 17 rétegben a hagyományos őrlő-fluidizációs berendezésekhez képest lényegesen nagyobb méretű és sűrűségű inert szemcsék helyezhetők el és tarthatók intenzív mozgásállapotbar, ezáltal a szárítás során a nedves anyagrészek öszszeTapadásának és rögösödésének a veszélye lényegesen kisebb és olyan anyagok szárítására is lehetőség nyílik, amelyek a hagyományos fluidizációs berendezésekből a gázárammal nem távolíthatók el, mivel nem válnak le, illetve kopnak le az inert töltetről. Mivel a 17 rétegben levő anyaghalmaz intenzív forgó-gördülő mozgását nem elsősorban és kizárólagosan az átvezetett gázáram sebessége határozza meg, a találmány segítségével olyan granulálási és/vagy bevonási feladatok is előnyösen megoldhatók, amelyeknél egymástól lényegesen eltérő méretű szilárd diszperz anyagok — így például nagyobb méretű szemcsék vagy magok és porok - valamint folyadék(ok) és szárítóközeg (például levegő) együttes és/vagy egymás utáni érintkeztetésére van szükség. A berendezéssel megvalósítható eljárások egyesítik a hagyományos fluidizációs és gördülőréteges eljárások előnyeit, ezáltal a fluidizációs ill. fluidizációs-porlasztásos berendezésekkel elérhető intenzív hő- és anyagátadási viszonyok, valamint nagy termelékenység mellett a gördülőréteges eljárásokra jellemző, közel gömb alakú, viszonylag kis porozitású (tömör) és a kívánalmaknak megfelelően kellő szilárdsággal és mechanikai stabilitással rendelkező granulált és/vagy bevont termékek állíthatók elő. /V kiindulási szemcsék a feldolgozandó anyag, valamilyen önmagában már ismert módon (pl. extrudálással) előállított saját szemcséi, vágyottól különböző, idegen anyag szemcséi lehetnek. így ugyanazon eljárással teljes tömegében azonos összetételű (pl. katalizátorok, katalizátor hot dozók, adszorbensek stb.), vagy olyan réteges szerkezetű szemcsés anyagok (pl. bevonattal ellátott növényi magvak) állíthatók elő, melyek külső rétegének összetétele különbözik a belső magétól. A kidolgozott forgó-fluidizációs berendezés és üzemeljárások egyaránt alkalmasak a gyógyszeriparban, a növényvédőszerek gyártási folyamataiban, a szerves és szervetlen vegyiparban, az építőanyagiparban, az élelmiszeriparban és a mezőgazdasági termelésben, valamint egyéb iparágakban előforduló különféle, elsősorban fizikai műveletek(főleg szárítás, granu-196.717 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 10
