196717. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás anyagok fluidizációs érintkeztetésére
1 2 rifugális erő hatására a 41 réshez kerül és azon át lehullik. A szemcsés végtermék a 27 kamrából a 28 csonkon át a 29 záróelem megnyitásával távolítható el, amely művelet — szükség esetén — a 30 vibrátor működtetésével könnyíthető meg. Az anyagkitárolás módját egyébként a pontvonallal jelölt h nyilakkal érzékeltettük. A 2. ábrán az egészében 7 hivatkozási számmal jelölt rétegtartó alátét egy előnyös kiviteli alakját tüntettük fel, amely az 1. ábra szerintitől egyrészt abban tér el, hogy csak egy 3 tárcsája van, másrészt abban, hogy a 31 kúpos test csúcsa le van kerekítve, palástja pedig kívülről nézve kissé homorú. A 2. ábrán egyébként az 1. ábrán már alkalmazott hivatkozási számokat és jeleket értelmszerűen alkalmaztuk. A 3. ábra szerinti kiviteli példa az 1. és 2. ábra szerintitől — egyebek mellett — abban tér el, hogy nem a teljes rétegtartó 7 alátét emelhető-süllyeszthető egy tagban a c kettős nyílnak megfelelően, hanem csak a 36 kúpos test. A 7 alátét többi részét a befelé, a 36 kúpos test felé felülről lefelé hajló, egymást részben átfedő csonkakúp alakú 32, 33 és 34 lemezek alkotják, amelyek egymástól a távközökkel helyezkednek el, és együttesen a felül lekerekített 36 kúpos test alsó része felé szűkülő 51 tölcsérszerű testet képeznek, amely gyűrű alakú, szintben egymás alatt, illetve felett elhelyezkedő 47, 48 és 53 réseket tartalmaz. E réseket az említett 32—34 lemezelemek alkotják egymással, illetve az 1 kamra falának belső felületével. A felülről lefelé csökkenő átmérőjű, csonkakúpgyűrű alaki' 32—34 lemezelemek 35 távtartó csavarok segítségéve! vannak egymáshoz rögzítve, és e csavarok segítségével a közöttük levő a távközök is szabályozhatók. A 11 hengeres kamra felső peremétől körgyűrű alakú 46 tartóváll nyúlik befelé, amelyen az egészében lényegében lefelé szűkülő csonkakúp alakú, a 32-34 lemezek által alkotott 51 tölcsészerű test — a legalsó 34 lemezével — fel tud támaszkodni. Ebben a csonkakúp alakú alsó 34 lemezben alul kis mélységű, alkotóirányú hornyok vannak bemélyítve, amelyek a 36 kúpos test alsó vége tartományában levő, a felületből kinyúló, palástirányú 37 bordákra illeszkednek, miáltal a 36 kúpos test és a 32—34 lemezek által alkotott 51 tölcsérszerű test között azok együttforgatását lehetővé tevő oldható kapcsolat létesíthető. Minden más vonatkozásban a 3. ábra szerinti berendezés azonos az 1. ábra szerintivel, ezért az ott használt hivatkozási számokat és jeleket a 3. ábrán értelemszerűen alkalmaztuk. Ez utóbbi berendezés működése is — a lényegét tekintve — azonos az 1. ábra szerintivel, amennyiben a gázbetáplálás a g nyilaknak megfelelően forgó-gördülő mozgásban levő 17 töltetbe a gyűrű alakú, koncentrikus 47-49 réseken, valamint — járulékosan — a 15 csonkokon (c nyilak) történik, a végtermék pedig a megnövelt 49 réseken keresztül a pomvoiialas h nyilaknak megfelelően távozik. Eltérés alapvetően a legalsó 49 rés mérete változtatásának a módjában van. A 3. ábrán teljes vonalakkal kihúzott állapot éppen a berendezés működésen kívüli helyzetének felel meg, ekkor ugyanis a 34 lemez a 46 válón feltámaszkodik, nincs rés a 46 váll és a legalsó csonkakúp alakú 34 lemez között, és ez utóbbi, valamint a vele ellentétes kúp-hajlásszögű 36 kúpos test oldalfelülete közötti hézag is zárt állapotban van. A berendezés üzemeltetése úgy történik, hogy a 36 kúpos testet kissé megemeljük, miáltal az magával viszi az 51 tölcsérszerű testet is, úgyhogy a 34 lemez és a 46 váll belső pereme között 50 rés képződik. A 36 kúpos testnek ezt a felemelt helyzetét szaggatott vonallal ábrázoltuk (elhagyva a jobb áttekinthetőség érdekében az 51 tölcsérszerű test ugyanilyen jellegű ábrázolást). Ekkor a 12 csonkon betáplált gáz a g nyilaknak megfelelően az 52 gyűrű alakú térbe juthat, ahonnan a 47, 48 és 53 réseken ár a 17 anyaghalmazba áramlik, így a fluidízáció bekövetkezhet, miközben a 36 kúpos test az 51 tölcsérszerű testtel a 37 bordák révén létesített kapcsolat eredményeként együtt forog. A működés a továbbiakban az 1. ábrával kapcsolatban leírttal azonos. A késztermék ürítéséhez a 36 kúpos testet mindaddig lefelé süllyesztjük, amíg az 51 tölcsérszerű test a 46 vállon fel nem támaszkodik, majd a lesüllyesztési műveletet mindaddig tovább folytatjuk, amíg az 51 tölcsérszerű test alsó pereme és a 36 kúpos test külső palástja közötti 49 rés mérete el nem éri a szemcsés végtermék áthullásának a biztosításához szükséges értéket. A 36 kúpos testnek ezt az alsó (vég)helyzetét pontvonral jelöltük. A 3. ábra szerinti berendezés alkalmazása csak abban az esetben lehetséges, ha az anyagérintkeztetési művelet során a 47 és 48 réseken át a 7 alátét forgataga során a gázbevezetés (g nyilak) állandó, mert különben a centrifugális erő hatására a rések a szélességénél kisebb méretű szemcsék a művelet közben a 17 rétegből eltávoznának. Ez a probléma azonban a 4. ábra szerinti megoldás segítségével kiküszöbölhető, ami a 3. ábra szerintitől elsősorban abban tér el, hogy az 51 tölcsérszerű testet alkotó — egyébként lényegében csonkakúp alakú — 32, 38 és 39 lemezelemek közül a két alsó lényegében Z-keresztmetszetű, és e 38, 39 lemezek alsó pereme a fölöttük levő perem alá nyúlik, miáltal a 47, 48 rések labirintjárat-szerűek, és az anyagszemcsék centrifugális erő hatására történő kihullását az alsó térbe meggátolják. A 4. ábrán a 40 csigás kihordószerkezet berajzolásával érzékeltettük azt a valamennyi kiviteli példa esetében fennálló lehetőséget, hogy a mozgó 17 rétegből üzem, például szárítás közben anyag-részinennyiség vehető ki. A teljes végtermék-mennyiség eltávolítása ebben az esetben is a 36 kúpos test le bocsátásával történik, és a szerkezet és működése minden más vonatkozásban is a 3. ábra szerintinek felel meg, ezért az ott feltüntetett hivatkozási számokat és jeleket a 4. ábrán értelemszerűen alkalmaztuk. A találmány a továbbiakban példákon keresztül ismertetjük. 1. példa Egy 0,184 m átmérőjű, találmány szerinti forgó alátétes berendezésben 0,42 kg tömegű, 33,6% víztartalmú, bevonattal ellátott cukorrépamag drazsét szárítottunk. A szárító levegő összes térfogatáram 45 Nm3/h, az alátét fordulatszáma pedig 180 1/min volt. A szdrítóközegből 35 Nm3/h mennyiséget (kb. 78%át) az alátéten, míg 10 Nm3/h levegőt a réteg felső harmadában, oldalsó csonkokon keresztül vezettünk át a szárítandó anyaghalmazon. A vetőmag eredeti esirázási tulajdonságainak megőrzése érdekében a szárítást viszonylag alacsony (45 °C) hőmérsékletű levegővel végeztük. A drazsék hőmérséklete és víztartalma a szárítási idő függvényében az alábbiak szerint változott,, amelyből kitűnik, hogy a berendezéssel igen gyors és 196.717 c. V 10 15 20 25 30 36 40 46 50 55 60 7
