196717. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás anyagok fluidizációs érintkeztetésére
1 mében inert töltetes szárítási művelet végrehajtása céljából a forgógördülő fluidizációs mozgásban levő réteget — célszerűen 3—^ r.'.m-es átlagos átmérőjű — inert szemcsékből, például gömb vagy a gömbhöz közeálló alakú magokkal vagy/és golyókból alakítjuk ki, a szárítandó folyékony szilárdanyag-folyadék diszperziókat, pasztaszerű vagy hasonló és egyéb szárítandó anyagokat előnyösen csigás adagolóval tápláljuk a rétegbe, miközben a rétegben - a száraz termék pneumatikus úton történő eltávolíthatósága érdekében -olyan mennyiségű gázt, többnyire levegőt áramoltatunk keresztül, hogy a legnagyobb berendezés-keresztmetszetre vonatkoztatott lineáris gázsebesség kisebb legyen, mint az inert töltet minimális fluidizációs gázsebessége, de nagyobb legyen, mint a szárított anyag szemcséinek lebegési, illetve esési sebessége. Az eljárás egy másik foganatosítási módjára az jellemző, hogy - különösen porszerű és/vagy szemcsés anyag(ok)bó] gömb-, vagy gömbhöz közel álló alakú granulátumok, vagy többrétegű granulátumok vagy bevonattal ellátott szemcsés anyagok, pl. magok előállítása céljából -a rétegződéssel végbemenő szemcseképzés vagy/és szemcsenövelés műveletét több, célszerűen három részműveletre bontva hajtjuk végre, és ezeket időben egymás után, szükség szerint periodikusan ismételve három munkafázisban, előnyösen a részfolyamatok optimális feltételeit biztosító módon hajtjuk végre oly módon, hogy első lépésben porszerű anyagot és/vagy diszpergált granuláló folyadékot juttatunk - célszerűen porlasztással - rétegre, miközben olyan mennyiségű és hőmérsékletű gázt, többnyire levegőt vezetünk át a rétegen, amivel biztosítjuk, hogy a szárítóközeg által bevitt elméletileg hasznosítható hőmennyiség a «, célszerűen beporlasztott — folyadékkal bevitt nedvesség teljes mennyiségének az elpárologtatósához szükséges hőmennyiségnél kisebb legyen, a második lépésben az intenzív forgó-gördülő mozgásban levő rétegben por- és folyadékadagolás nélkül, legfeljebb oldalról betáplált, célszerűen szobahőmérsékletű gáz bevezetése közben gömbölyítjük és tömörítjük a nedves szemcséket, egy harmadik lépésben pedig a forgó rétegtartó alátéten keresztül ismét meleg gázt vezetünk alulról a rétegbe, és ezzel a szemcsék felületére felhordott és tömörített nedves réteget szárítással rögzítjük. Az eljárásnak ez a legutóbb ismertetett foganatosításí módja tehát porszerű anyag(ok)ból kívánt szemcseméretű, gömb vagy gömbhöz közel álló alakú, szükség szerint nagy szilárdságú formázott anyagok és bevonattal ellátott szemcsés termékek előállítására vonatkozik, amelynek lényege, hogy a rétegződéssel végbemenő szemcseképzés folyamatát részfolyamataira bontjuk és a részfolyamatok optimális feltételeit egy jól szabályozható forgó-fluidizációs mozgórétegben a rétegen átvezetett gázzal történő hőközléssel, valamint a szemcsékre ható erők (a kamra falán keresztül befújt gázárammal közölt és a centrifugális erő) nagyságának szabályozásával külön-külön biztosítjuk. A szemcseképzés részfolyamatainak megfelelően a feldolgozandó port három egymást követő és periodikusan ismétlődő munkafázisban rétegezzük fel a fluidizált ágyban levő szemcsékre. Az első fázisban a feldolgozandó anyag felhordását a szemcsék felületére olyan nedvességtartalom mellett végezzük (ez a szemcsék külső felületére értendő), amely elegendően nagy ahhoz, hogy a felvitel gyakorla2 tilag veszteség nélkül (porkihordás nélkül) legyen megvalósítható, ugyanakkor kisebb annál a nedvességtartalomnál, amelynél már a szemcsék összetapadása bekövetkezne. Mivel a szemcsék: szétválását biztosító nyiróerők nagysága az alátét fordulatszámával és a kamra falán keresztül befújt gázárammal széles hatá- ^ rok között változtatható, ezért kisebb méretű szem- i csék vagy viszkózusabb nedvesítő folyadék esetén is ,t lehetőség van a szenesenövekedés szempontjából ked- s vező, viszonylag magas nedvességtartalom fenntartására. A nedvességtartalom szabályozása a forgó alátéten keresztül, valamint az alátét és a kamra fala között bevezetett meleg gázzal (célszerűen levegővel) történik. \ megfelelő szilárdság és alak biztosítása szempontjából hangsúlyozott szerep Jut a második lépcsőnek, melynek során a felhordott és még nem szilárdult, nedves réteget a szemcsék intenzív forgó-gördülő mozgásának fenntartásával alakítjuk és tömörítjük. A harmadik munkafázis a termék szárítása. A fent részletezett eljárás megvalósítása során tehát a periodikusan ismétlődő lépések közül az elsőben az alátét forgatása és szárító levegő bevezetése mellett port és/vagy folyadékot adagolunk a szemcsék forgó-fluidizációs rétegére egy anyagonként változó nedvességtartalom eléréséig. Az. intenzív szemcsemozgás következtében a készülékbe bejuttatott szilárd részecskék összetapadás nélkül egyenletesen oszlanak el a iluiJizált réteg szemcséinek felületén. Ebben a fázisban a szárító levegővel bevitt hőmennyiség kisebb, mint ami a beporlasztott folyadékkal bevitt nedvesség teljes mennyiségének elpárologtatásához szükséges, azaz a szilárd részecskék felhordását a szemcsék felületére túlnedvesített rétegben végezzük. A második szakaszban történik a felrétegzett anyagok tömörítése. Ennek során a por és/vagy a nedvesítő folyadék adagolását, valamint a szárító levegő bevezetését leállítjuk, miközben az alátét forgatásával és a kan ra falán keresztül befújt irányított gázárammal a szemcséket a készülékben egy forgó, spirálszerű pályára kényszerítjük. Az eljárás szerinti megoldásnál a nedves szemcsék a forgó alátéttel viszonylag nagy felületen érintkeznek és így a készülékben egy nagyon jó formaadó és tömörítő hatás érhető el. A harmadik lépcsőben az alátéten keresztül, valamint a fluidizációs kamra fala és az alátét között újból meleg levegőt vezetünk be és a szemcsék felületére felhordott és tömörített nedves réteget szárítással rögzítjük. A, találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a berendezés néhány előnyös kiviteli példáját tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábrán a berendezés egy kiviteli alakja vázlatos függőleges tengelymetszetben látható, a 2-4. ábrákon a találmány szerinti rétegtartó alátét további előnyös kiviteli példáit ugyancsak vázlatos függőleges tengelymetszetben tüntettük fel. A találmány szerinti berende2:ésnek x függőleges geometriai középtengelyű I háza van, amelynek a belsejét az egészében 7 hivatkozási számmal jelölt rétegtartó alátét két tér-részre osztja. A. ház részben hengeres, részben kúpos részekből áll. A forgatható függőleges 7 tengelyhez mereven csatlakoztatott 7 alátét egy felfelé bővülő csonkakúp alakú 1 kamrában helyezkedik el. A 7 alátétet e kiviteli példa esetében két, egy -196.717 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
