196694. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-fluor-1-triazolil-2,2-diaril-etán származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 2 triazollal reagáltatva állíthatjuk elő. Az ilyen reakciók (egy halogénatomnak valamely azolgyűrűből leszár­maztatható csoporttal való helyettesítése) az iroda­lomból már régóta ismeretesek. A (IV) általános képletű vegyületeket úgy állít­hatjuk elő, hogy a (VI) általános képletű, ahol R], R2, és R3 jelentése az (I) általános képletre meg­adott, ismert os-halogén-ketonokat halogénezzük F. Bergmann és munkatársai, J. Am. Chem. Soc., 79, 4178 (/1957/). Az (I) általános képletű vegyületekben az azolcso­­porttal szomszédos szénatom aszimmetriás, és így az ilyen vegyúletek két enantiomer formában létezhet­nek. E vegyúletek előállítása során általában a két enantiomer keveréke keletkezik. E keverék a szoká­sos, önmagában ismert módszerekkel, például az opti­kailag aktív erős savakkal képzett sók frakcionált kristályosítása útján választható szét a tiszta optikai antipódokra. A két enantiomer mutathat különböző biológiai hatásokat. Azokban az esetekben, amikor R, és R3 jelentése eltér R^ és Rs jelentésétől, akkor a két fenilgyűrűvel szomszédos szénatom egy további aszimmetrikus centrumot képez, és ennek következ­tében diasztereomer keverékek (treo- és eritro-for­­mák) keletkeznek. A diasztereonrerek a szokásos, önmagában ismert fizikai módszerekkel választhatók szét. A találmány szerinti vegyúletekkel azonos módon használható fel valamennyi tiszta enantiomer és diasztereomer, és ezek keverékei is. Meglepő módon azt találtuk, hogy az (I) általá­nos képletű vegyületeket tartalmazó készítmények gyakorlati célokra használható, nagyon előnyös fungicid spektrumot mutatnak gombákkal szemben. Az ilyen készítményeknek nagyon előnyös gyógyí­tó, megelőző és szisztemikus (az egész szervezetre ki­terjedő, általános) hatásaik vannak, és ezáltal kultúr­növények védelmére használhatók. Az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítményekkel különféle haszonnövényeken vagy ezek részein (gyümölcsökön, virágzaton, lombozaton, száron, gu­mókon és gyökereken) a fellépő gombák szaporodá­sát meggátolhatjuk vagy e gombákat elpusztíthatjuk, és emellett a növények később kinövő részein az ilyenfajta gombák már nem okoznak károkat. Az. ilyen hatóanyagokat tartalmazó készítmények a növényekre nézve patogén (kórokozó) gombák alábbi osztályaival szemben hatásosak: Ascomycetes­­fajok (például Venturia-, Podosphaera-, Erysíphe-, Monolinia- és Uncinula-fajok), Badidiomycetes-fajok (például a Hemileia-, Rhizoctonia- és Puccinia-nem­­zetsf'gekhez tartozó fajok), Fungi imperfecti (pél­dául Botrytis-, Helmintosporium-, Fusarium-, Sep­­toria-, Cercospora- és Alternaira-fajok). Ezenkívül az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítményeknek szisztemikus hatásuk is van. E ké­szítményeket továbbá a vetőmag (gyümölcsösök, gumók, magvak) kezelésére, csávázószerként is hasz­nálhatjuk, valamint a gombás fertőzések ellen a nö­vények dugványait is megvédhetjük velük, ezenkívül felhasználhatók a talajban fellépő, és a növényekre nézve patogén gombákkal szemben is. A találmány szerinti hatóanyagokat tartalmazó készítmények az­zal tűnnek ki, hogy a haszonnövények különösen jól elviselik őket. így a találmány tárgyát képezik továbbá olyan fungieid készítmények, amelyek legalább egy (I) általános képletű vegyületet tartalmaznak, és a nö­vényeket károsító gombák ellen, valamint a növényi fertőzések megelőzésére használhatók. A találmány keretein belül a fentiekben ismerte­tett alkalmazási területek például a következő haszon­­növényekre érvényesek: gabonafélék (búza, árpa, rozs, zab, rizs, cirok és más hasonlók), répafélék (cukorrépa és takarmányrépa), magvas, csonthéjas és bogyós gyümölcsök (alma, körte, szilva, ősziba­rack, mandula, cseresznye, eper, málna és földísze­­der), hüvelyesek (bab, lencse, zöldborsó, szója), olajos kultúrnövények (repce, mustár, mák, olíva, napraforgó, kókuszdió, ricinus, kakaó, földimogyó­­ró), uborkafélék (tök, ubroka, görögdinnye), rostos­növények (gyapot, len, kender, juta), citrusfélék (narancs, citrom, grape fruit, mandarin), zöldségfé­lék (spenót, fejessaláta, spárga, káposztafélék, sárga­répa, hagyma, paradicsom, burgonya, paprika), ba­bérfélék (avukadó, fahéjfa, kámfor), továbbá olyan növények, mint például a kukorica, dohány, diófé­lék, kivécserje, cukornád, teacserje, szőlő, komló, banán és kaucsuknövények, valamint a dísznövé­nyek (virágok, cserjék, lombos fák és tűlevelűek, mint például a fenyőfélék). Ez a felsorolás nem je­lent se nmiféle korlátozást. Az (I) általános képletű hatóanyagok a növény­­védelem céljára készítmények formájában használ­hatók, ezeket már hatóanyagokkal egyidejűleg vagy azok i tán lehet kijuttatni a kezelni kívánt felületre vagy n »vényre. Ezek a további hatóanyagok lehetnek műtrágyák, nyomelemeket tartalmazó készítmények vagy más, a növények növekedését befolyásoló ké­szítmények. Lehetnek továbbá szelektív herbicid (gyomirtó), inszekticid (rovarölő), fungicid (gom­baölő), baktericid (baktériumölő), nematicid (féreg­ölő), n olluszkicid (puhatestűeket ölő) készítmények, vagy több ilyen készítmény keveréke, amelyek adott jsetben további, a készítmények előállítása során szokásosan használt vívőanyagot, tenzidet (felületaktív anyagot) vagy más, a szer kijuttatását megkönnyítő adalékot tartalmazhatnak. Az alkalmas vívőanyagok és adalékanyagok szilárd vagy folyékony halmazállapotúak lehetnek, és meg­felelnek a készítmények előállítási módszerei során célszerűen alkalmazott anyagoknak, ilyenek például a természetes vagy regenerált ásványi anyagok, oldó­­szerek, diszpergálőszerek, nedvesítőszerek, a tapadást elősegít> szerek, sűrítőszerek, kötőanyagok vagy mű­trágyák Az ([) általános képletű vegyületeket e célra elő­nyösen a készítmények előállítási módszerei során szokásosan alkalmazott segédanyagokkal együtt alkal­mazzuk és e célból önmagában ismert módszerekkel például emulzió-koncentrátumokká, kenhető paszták­ká, közvetlenül permetezhető vagy hígítható olda­tokká, hígított emulziókká, kipermetezhető porokká, oldható porokká, porozószerekké, granulátumokká vagy pé'dául polimer anyagokkal végzett kapszulázás útján kapszulás készítményekké alakítjuk. Az alkal­mazási módszert a kívánt céloknak és az adott körül­ményeknek megfelelő módon választjuk meg. A gazdaságban előnyösen alkalmazható mennyiségek ál­talában hektáronként 50 g és 5 kg hatóanyag között vannak, előnyösen hektáronként 100 g és 2 kg kö­zötti mennyiséget, és különösen 100 g és 600 g kö­196 694 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents