196692. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gametocid hatású piridanizil-karbonsav-származékok előállítására, valamint az ezeket a vegyületeket tartalmazó készítmények
1 2 nek előtt speciálisan képzett munkaerőt igényel. Aprómagvú szemtermés-hibrideket úgy termeszthetünk, ha az anya származási ágában az ön-és keresztbeporzást teljesen visszaszorítjuk. A gyakorlatban ehhez minden egyes apró virágot kézzel, időben ki kell nyitni, az összes portokot gondosan el kell távolítani, és végül védeni kell a virágot a nem kívánatos idegen beporzástól. Néhány gabonafajtánál, mint a búza, árpa, valamint a kukorica és a kétsziküeknél még egy további hibridizálási módszer is létezik a gyakorlatban. Ennél az eljárásnál citoplazmásan hfmsteril növényekből indulunk ki és idegen beporzást végzünk. Ezek a citoplazmásan steril növények gyakran az olyan an^aágra korlátozódnak, amelyek ugyanazzal a citoplazmával rendelkeznek. Ezáltal citoplazmásan öröklött gyenge tulajdonságok vagy hibák, pl. bizonyos kórokozókkal szembeni csökkent ellenállóképesség vagy fagyérzékenység és hasonlóak, ezzel a módszerrel szükségszerűen az összes, ezen anyaágból származó hibridre átvivődnek. Azonkívül a citoplazmásan himsteril ágakkal történő hibridizálás különösen aprómagvú szemtermés esetében, de a kétszikű kultúráknál is. megnövekedett nehézségekkel járó költséges intézkedéseket követel. A módszertől függetlenül a hibrid vetőmag termesztése mindig feltételezi a himsteril és intakt női növény termelését. Egyszerű, praktikus és gazdaságos megoldást nyújt szelektív hímsterilitás előállítására a kémiai sterilizáló anyagok (gametocidck) adagolása. Az (I) általános képletű piriduzinkarbonsa-származékok igen jó lüm-gametocid hatást mutatnak és ezért ilyen és hasonló célokra alkalmasak. Haszonnövények kultúráiban történő alkalmazásuk kizárja a legtöbb problémát, mely a hagyományos - hibridizáló' módszerhez kapcsolódik. Hímsteril növények termelésére és ezáltal hibrid vetőmag előállítására részleteiben a következőképpen járhatunk el. Mindkét szülőnövényt, melyeket egymással keresztezni kell, pl. váltakozó sorokban ülte tünk cl. A magvívőként, vagy anyanövényként kiválasztott ágat a virágkepződés kezdetekor, de a még hím virágrészek kifejlődése előtt az (I) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó készítmények egyikével kezeljük, llymódon egy sor himsteril, de termékeny nőnemű szülőnövényt kapunk. A másik sor kezeletlen marad, és pollendonorként szolgál. Ezek hímnemü virágrészei teljes kifejlődést érnek el, és pollent adnak az anyanövény, ill. a maghordozó beporzására. Az anyanövényekből termelt magszcmekből lesznek a hibridvetőmagok, és ezeket szokásos módon aratják. A hím szülőnövények magjait külön aratják le. és másképpen használják fel. Ezen túlmenően az (I) általános képletű hatóanyagok még további növekedés szabályozó effektust fejtenek ki, például a virágképződés időbeni szabályozását és következésképpen kontrollált mag- vagy termés érést. A virágzás szabályozásnak ez a módja különösen olyan növényfajtáknál érdekes gazdasági szempontból, melyek egyidejűleg virágoznak és termést hoznak. így például az avokado- vagy gyapotnövényeknek az (I) általános képletű vegyületekkel történő kezelése részint a virághelyek számának előnyös növekedéséhez vezet, részint pedig a virágzási és érési folyamat kontrollált ritmusnak lesz alávetve. llymódon nemcsak a termés növelését érhetjük el, hanem az aratást racionálisabbá és ezzel az értékesítést kedvezőbbé tehetjük. Különösen említésreméltó a virágképződés és kifejlődés szabályozása abban az esetben, ha aprómagvú szemtermésű növényeket, gabonanövényeket vagy takarmány füveket kezelünk az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítmények egyikével, a növény kikelése után, de mielőtt még láthatóvá válnak a kalászok és a portokok. Nagyon kedvezőnek mutatkozik, ha az ilyen növényeket 5 1/2 ’ levélállapotban kezeljük. További előnyös alkalmazása a találmány szerinti készítményeknek az, hogy a kultúrnövényeket a virágzás kezdete előtt kezeljük, kultúrnövényként említendő különösen a napraforgó-, gyapot-, tök-, uborka-, dinnye-, hüvelyes- vagy dísznövény. Bizonyos esetekben az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítmények alkalmazásával lényegesen meghosszabbítható a virágzási periódus, ezáltal megnövelhető az összes virág beporzásának a lehetősége. A virágzási fázisnak időbeni kiterjesztése számos dísznövény, különösen virágok esetében kívánatos. Különböző kultúrnövények egész soránál az (l) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó készítményekkel történő kezelés után a hímsterilizálással párhuzamosan egy, a nőnemű virágzatokra gyakorolt pozitív hatás figyelhető meg. Ily módon gyakran megnövelhető a nőnemű virágok száma a virágzathoz vagy a növényhez viszonyítva, és ezzel a termés is megnő. Hasonló effektusok figyelhetők meg gyakran az aprómagvr szemterméseknél is (mint az árpa). Növekedés szabályozásra, különösen gametocid hatás elérése céljára a felhasználás mennyisége általában alkalmazásonként 0,0,5 (vetőmagnál még kevesebb) és 12 kg, előnyösen 0,1 és 4 kg, különösen 0,1 és 2 kg közötti hatóanyagmennyiség hektáronként. Az alkalmazás kedvező időpontja, különösen gabonakultúráknál, a vetésutáni periódus, de még mielőtt a kalászok és a portokok mutatkoznak, ill. az 5 1/2 levélállapot, vagy a kezdődő virág képződése. Ha a virágzatok számát növelni kell, vagy a virágzás idejét meg kell hosszabbítani, pl. a gyapot, napraforgó, tök, uborka, dinnye vagy dísznövények esetében, az előnyős adagolás, a hektáronkénti 0,1-4 kg hatóanyag az alkalmazás célszerűen a növény korai fejlődési stádiumában történik. Az olyan növényeknél, amilyen pl. a szója, melynél a virág és a termés egyidejűleg jelenik meg, szakaszos alkalmazást javasolunk, vagyis az alkalmazás úgy előnyös, ha kisebb mennyiségekkel periodikusan ismételjük. Általában a felhasznált mennyiségek az alkalmazás fajtájától is függnek, és egyszerű levélal' kalmazásnál előnyös 0,1—4 kg hatóanyag/ha, szakaszos alkalmazásnál 0,1-2 kg hatóanyag/ha és talaj (Drench) alkalmazásnál 0,1-12 kg hatóanyag/ha a talaj fajtájától függően. A vetőmagcsávázásban a felhasználási mennyiségek kb 0.02-1 kg hatóanyag/100 kg vetőmag. Az (I) általános képletű hatóanyagok szokott módon kompozíciók formájában alkalmazhatók, a készítmények további hatóanyagokkal is összekeverhetek, azonban egymásután is adagolhatok a kezelendő területre vagy növényre. Ezek a további hatóanyagok lehetnek éppúgy trágyázószerek mint nyom196 592 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
