196691. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként heterolaril-- 4-aril-pirazolin-5-on-származékokat tartalmazó fungicid és baktericid szerek és eljárás 1-heteroaril- 4-aril-pirazolin- 5-on származékok előállítására
1 196.691 2 A vegyület neve: Op.(°C) Kp.: Irodalom: 5 2-hidrazino4-metil-kinolin 4-hidrazino-kinolin 145-146 1 -hidrazino-izokinolin 170 Ann.656,103 (1962) 10 2-hidrazino-pirimidin 110-111 5-fluor-2-hidrazinopirimidin 5-klór-2-hidrazino-140-141 pirimidin 4-metoxi-2-hidrazino-183-184 15 pirimidin 2-hidrazino4-metilpirimidin 85-86 2-hidrazino-4,6-dimetil-plrimidin 165 J.Chem. Soc. 1952,4691 20 4-metoxi-2-hidrazino-6-metil-pirimidin 4-hidrazino-pírimidin 4-hidrazino-5-metilpirimidin 205-206 Bl.Soc.Chim. Bel. 68,30,32 25 (1959) 4-hidrazino-6 -metilpirimidin 140-141 B. 34.1241 (1901) 4-hidrazino-2,6-dimetil-30 pirimidin 192-193 Bl.Soc.Chlm. Béig. 68,30,32 (1959) 6-klór-4-hidrazino-2-metil-pirimidin 1 -metoxi-4 -hidrazino-6 -metü-pirimidin 5-metoxi4-hidrazino-2-metil-pirimidin 5-metoxi-4-hidrazino-2-152(Z) 35 (terc-butil)-pirimidin 213-214 2-metil-merkapto4-hirazino-pirimidin 2-metil-merkapto4-hidrazino-6-metil-143-144 40 pirimidin 2-hidrazino4,6- dimetil-1,3,5-triazin 142-143 45 Az (I) általános képletű l-heteroaril-4-aril-pirazolin-5-on-származékok előállítása a (II) általános képlete szubsztituált atropasav-észter és a (III) általános képletű hidrazino-N-heterociklusos vegyületek reakciójával két lépésben jtászódik le, amelynek során először a heterociklusos hidrazin végállású amino-csoportja reakcióba lép a (II) általános képletű vegyidet enolenamin-, illetve halogén-vinil-csoportjával. Ekkor (la) általános képletű hidrazin-, illetve hidrazon-származék keletkezik, amely alkohol vagy fenol lehasítás után gyűrűzárás segítségével (I) általános képletté alakul (K reakcióvázlat). Az (la) általános képletű köztítermék izolálható és tiszta formában felhasználható a következő reakciólépéshez. Célszerűbb azonban a két reakciót egyidejűleg és ugyanazon reakdóelegyben lejátszani. A (II) és (III) általános képletű kiindulási anyagok 50 55 60 reagáltathatók oldószer nélkül 50-150°C hőmérsékleten. Célszerűbb azonban, ha hígítószer jelenlétében dolgozunk, amelynek során a reakciópartnerekre inert oldószert alkalmazunk. Előnyösen alkalmazhatók a szénhidrogének, így benzil vagy toluol, halogén-szénhidrogének, így di-, tri- vagy tetraklór-metán, alkoholok, így metanol, etanol vagy izopropanol, éterek, így dietil-éter, tetrahidrofurán vagy dioxán, valamint dimetil-szulfoxid, tetrahidro-tiofen-dioxid, dimetil-formamid. Hígítószerként felhasználható továbbá a víz vagy víz és a fenti oldószerek elegye is. A reakcióhőmérséklet széles határok között változtatható. Általában mintegy 0-100°C közötti, előnyösen szobahőmérséklet és az alkalmazott oldószer forráspontja közötti hőmérsékleten dolgozunk. Sok esetben a (II) és (III) általános képletű vegyületekből további adalékok nélkül kinyerhető az (I) általános képletű végtermék. A (II) általános képletű kiindulási vegyületben lévő R’ csoporttól függően azonban célszerű lehet bázis vagy sav alkalmazása. Bázis alkalmazása akkor szükséges, ha R’ olyan csoportot jelent, amelynek lehasadásakor sav keletkezik. Ilyen csoport például a halogénatom, mint a (Ild) általános képletű vegyületben, vagy tozücsoport, mint a (IIc) általános képletű vegyületben. Ilyen esetekben előnyösen ekvimoláris mennyiségű bázist alkalmazunk. Bázisként alkalmazhatók alkálifém- vagy alkáliföldfém-hidroxidok és -karbonátok, -alkoholátok és tercier-aminok, például trietil-amin és piridin. Sav alkalmazása akkor ajánlatos, ha R’ olyan csoportot jelent, amely lehasadás után bázist képez. Ilyen csoport például a dialkil-amino-csoport, mint a (He) általános képletű vegyületben. Ilyen esetekben előnyösen ekvimoláris mennyiségű savat, például ásványi savat, hidrogén-kloridot vagy kénsavat, vagy szerves savat, így ecetsavat alkalmazunk. Ennek során eljárhatunk úgy is, hogy a (Hb) általános képletű enamint ekvimoláris mennyiségű száraz hidrogén-kloriddal inert oldószerben sóvá alakítjuk és ezt reagáltatjuk Savas közeg azonban előnyös lehet az R’ helvén hidroxi- • vagy alkoxiesoportot tartalmazó (II) általános képletű vegyületeknél is, amelyeknél általában 0,1 0,2 mól sav elegendő. Sav utólagos adagolása helyett eljárhatunk úgy is, hogy a (III) általános képletű heterociklusos hidrazin-származékot nem szabad bázis formájában, hanem például hidrogén-kloriddal képzett só formájában reagáltatunk. Különösen előnyös ez a módszer, ha az alkalmazott hidrazin, például 2-hidrazino-piridin vagy 4-hidrazino-piridin szabad bázis formájában könnyen bomlik. Savas közeg alkalmazása esetén a reakció a nem ciklizált (IVa) általános képletű vegyületnél általában megáll. A gyűrű zárásához semleges, vagy előnyösebben bázikus közeg szükséges. Ha a reakció első lépését savas közegben végezzük, bázis adagolása szükséges. Bázisként előnyösen alkalmazhatok az alkálifém- és alkáliföldfém-karbonátok és -hidroxidok, valamint alkálifém- és alkáliföldfém-alkoholátok, továbbá az alkáli-amid (előnyösen vízmentes közegben). A bázis a savhoz képest legalább ekvimoláris menynyiségben alkalmazható. Adott esetben legfeljebb további 1 mól felesleg célszerű lehet. A legmegfelelőbb, ha a közeg pH értéke 9. A ciklizálási lépést 0°C és az alkalmazott oldószer 4
