196686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás napraforgó szemterméshozamának és a mag olajtartalmának növelésére

1 2 leinthetjük. (1.1.2.3.a) A citoplazmás hímsteril napraforgó virágok a virág­por. és méhek kizárása miatt nem terniékenyültek. (I. 1.2.3 b) A II.sz. kezelésnél a méhek tevékenysége következ­tében elértük a kísérleti kombinációk legnagyobb ter­méseredményét. (II.1.2a) Ennek oka az, hogy a ter­mészetben lejátszódó entomofi! megporzásná] is jobb feltételeket biztosítottunk. A virágpor két vonalról származott. Mind a génikus, mind a citoplazmás anya­­vonalon képződött kaszat olajtartalma azonosnak ve­hető. (11.3 .ab) Az első két kezelés között 8,7% olajtartalom növe­kedés van, ami feltehetően a genetikailag nem analóg vonal pollen jelenlétének tulajdonsítható. Legjobb termékenyülést a kaptárakból néhekkel kihordható virágporral értük el, ugyanis a virágoknak csak 2,6%-a nem termékenyült meg a tányérok köze­pén. (III. 2.b) A kaszt olajtartalma a kevert virágpor alkalmazása következtében 2%-kal tovább növekedett. (111. 3 b) A IV. sz. kezelés a II. és II.sz. kezelés kombináció­jának felel meg. Mind a génikus, mind a citoplazmás steril anyagonalon termett kaszatok olajtartalma 49,7%-os ill, 51.0%-os értékkel ebben az esetben volt a legmagasabb, ami a 391/1977 restorer vonal kedve­ző genetikai sajátosságának köszönhető. A táblázat egyértelműen igazolja, hogy genetikai­lag eltérő vonalakról és hibridekről származó virágpo­rok olajtartalmat növelő hatással vannak. A méhekkel és méhek nélkül végzett megporzás termékülönbségét a Tura-i Magyar-Kubai Barátság MCiTSZ-ben 1979-83. években folytatott kísérletek mutatják. A termelési kísérletek már üzemi szintűek voltak és azt mutatták, hogy a méhes megpozással évenkénti termésátlagkülönbségek 0,37-1,29 t/ha kö­zött ingadoztak, átlagosan 5 évet véve méhekkel 2,7 t/ha, méhek nélkül 2,1 t/ha termést értünk el. Termesztési kísérleteink azt is igazolták, hogy a méhcsaládsűrűség és a termésátlag között egyértelmű­en szoros kapcsolat van. Ennek igazolására a naprafor­gótáblákra telepített méhcsalád sűrűséget 0,0 és 6,9 közöttire választottuk meg hektáronként. A termés­­eredmények a méhcsalád sűrűségétől és fajtától ill. hibridektől függően 1,3 és 3,0 t/ha között ingado­zott. Ezt követően a kereskedelemben forgalmazott fajtákat megadott arányban kevertük, vetettük és mé­­heket telepítettünk virágzáskor, Magasabb olajtartal­om kaszattermést értünk el. A legjobb reciprok keresztezésekkel több fajtából olyan magarányt ér­tünk el, amely a forgalmazott fajtáknál magasabb olajtartalmú termést adott. Egy másik megoldás volt, amikor a virágokat termé­kenyítő méhcsaládokkal a kaptárok kijárójára szerelt szélesztőkből a legjobb hatásfokkal termékenyítő pollent hordattunk ki a méhekkel az eredmény foko­zása céljából. Az idegen termékenyülés következtében előálló kaszattermés és az abban lévő olajtartalom számotte­vően növekedett. Abban az esetben, amikor hibridvetőmagot állítot­tunk elő, a tábla virágzásakor több méhcsaládot tele­pítettünk a táblára, hogy a fertilis apavonalak virágai­nak pollenjét a méhek a virágpor nélküli anyavonalak virágainak bibéire vihessék. A szükséges méhcsaládsűrűség megállapítására is kísérleteket állítottunk be. Ennek során kiderült, hogy a méhek tői távolodva már 70 m távolság és 7 méhcsalád esetén is 2/3-ra csökkent a méhlátogatások száma. Virágzáskor a délután. Az egyéb megporzó ro­varok száma elenyésző volt a méhekhez képest. A mé­hek a közelebb lévő anyasorok tányérjainak bél- és olaj%-át esetenként 5%-ka! is növelték. Más termőhelyen végzett termesztés a következő eredményt mutatta: 5 ha-on csak a citoplazmásan ste­ril CfI-0 anyagvonalat vetettük. A tábla virágzásakor kézzel gyűjtött vegyes napraforgópollent 40 méhcsa­láddal szélesztettünk, A termés 9q/ha volt. Ha begyűj­tött virágporral akarunk beporzást végezni, ügy a friss felhasználás esetén is a pollent a kijuttatásig hűtőben tartjuk azonban tartós tárolást -76 °C-on kelvináto­­rokban, vagy 196 °C-on nitrogénben végeztük. Min­den esetben az így begyűjtött virágport szélesztőké­­szülckböl juttatjuk a virágok bibéjére. Azt találtuk, hogy a készüléket naponta 10-16 óráig üzemeltetjük, a fertilis vir.ígpótlás folyamatos, a megtermékenyítés teljesnek mondható. Akár az a cél, hogy az olajtartalmat növeljük a ter­mesztett területről begyűjtött napraforgóban, akár híbridvetőmag előállítása a cél, a termékenyítés mér­tékét ellenőriztük. Amennyiben az anyavonal virágza­tain a termékenyítés mértéke elégtelen volt, a méh­családok számát növeltük és ezáltal biztosítottuk a vi­rágok látogatottságát. Előfordult olyan eset is, amikor a méheket elvonó növények virágzatok a tábla közelé­ben, Ebben az esetben az elvonó növényeket lekaszál­tuk. Amint az az eddigiekből is kitűnt, a sikeres alkal­mazás feltétele, hogy kiválasszuk azt a virágport, azt a növényfajtát, amely a javító.hatást eredményezi a konkrét termesztett fajtánál. Ezt kísérlettel állapítjuk meg, A fertilis ellenőrzése után együtt virágzás esetén a megfelelő méhcsalád telepítésivel végezzük el a megtermékenyítést, a virágzási idő eltérte esetén a pollent begyfíjtjük és tároljuk a már említett módon. A mélyhűtött pollent a tárolóból való kivétel után a pollencsomaggal együtt 30 °C langyos vízbe tesszük a felmelegítést és *5 6C elérésekor megtermékenyítés­re használható az így tárolt pollen. Szélesztéses megtermékenyítés esetén a méhkaptá­­rakat ugyancsak a szokásos módon helyezzük el a táb­lán és szereljük fel azokat a széleszto készülékkel. Mi­vel a virágzás a délelőtti órákban a legintenzívebb, a virágport a szélesztőkbe a délelőtti órákban helyez­zük ki, a méhek kirepülésének megkezdése után. Több éves termesztés átlagában kimutatható volt, hogy a termés mennyisége 0,7-0,9 t/ha-ral növelhető a találmány szerint, A találmány által elérhető, hogy minden esetben a célnak leginkább megfelelő, ismert tulajdonságú, meghatározott pollent vagy pollenkeve­réket tudunk biztosítani a megtermékenyítéshez és azt minden esetben célratörően tudjuk kijuttatni a vB rágokra. A találmány nagy előnye, hogy háziméhek­­kel megfelelően megválasztott kevert fajták vetésével a kaszat tömegét előnyösen növelhetjük és egyben nö­velni tudjuk az olajtartalmat is. További előny, hogy hibridvetőmag előállásához csak az anyasoros táblá­kat kell az izolációs igényeknek megfeleleőn elhelyez­ni, ugyanis a szélesztőből kijuttatott ismert pollen fel­­használásával a keresztezést előre meg lehet tervezni. 196.686 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents