196639. lajstromszámú szabadalom • Napkollektor melegvíztermelő és térfűtő berendezések hőellátására
3 196 639 4 átmérője kicsi, es ez egyben meghatározza a rajta áláramoitatható folyadékmennyiséget is. A kis átmérő következtében az adott abszorber-csőjárat rendszeré- i nek vízoldali ellenállása csak szivattyús üzemeltetés tesz lehetővé. A 2. ábra a találmány szerinti kialakítást szemlélteti, amelyen jól látható, hogy a hagyományos kialakítással ellentétben a csöjárat átmérője jóval nagyobb. Kísérletek azt bizonyították, hogy a kívánt hatás biz-, tosítására a csőátmérő a szokásos csőátmérő min. 2,5-szerese, míg a belső és külső felületek aránya előnyösen min. 1:10 kell legyen. Az így kialakított nagy hőfclvevő bordafeliilcl megakadályozza az abszorberlemez és a kollektorház nem kívánt felmelegedését, a lényegesen csökkenti a sugárzás útján létrejövő hőveszteségeket. A 3. ábra a találmány szerinti napkollektort szemlélteti felülnézetben. A találmány szerinti napkollektor lényegében egy közös 6 házban elhelyezett, spirálalakban elrendezett I bordákkal ellátott 10 csöjáratból - csőkígyóból , valamint a 10 csőjárat alatt lévő 2 abszorberlemezből van kialakítva. A 10 csőjárat a 2 abszorberlemezen kialakított ún. 3 vápákban helyezkedik el, és a 2 abszorberlemezhez van rögzítve. A rögzítés lehet hegesztett vagy sajlolás útján létrehozott fémes kapcsolat. A közeg a 10 csőjárat 5 bcvczclőcsonkján lép be a rendszerbe - a napkollektorba, - majd az 5 bevezetőcsonkkal ellentétes oldalon lép ki. A 10 csőjárat egymással párhuzamos, spirálalakban elrendezett I bordákkal ellátott egyenes csőszakaszokból, és ezen egyenes csőszakaszokhoz csatlakozó 4 csőivekből tevődik össze. A 4 csőíveken nincsenek bordák. A 4. áhra a találmány szerinti napkollektor metszeti képe. Az ábrán jól láthatók a 10 csőjáratot alkotó, a 4 csőívekkel összekötött egyenes csőszakaszok, valamint a rajtuk lévő 1 bordák és a 2 abszorberlemez kapcsolata. A 6 ház 7 fenéklapja és a 2 abszorberlcmez között egy R szigetelőréteg található, amely előnyösen impregnált poliuretán hab. A 6 házat a sugárzás felőli oldalon átlátszó anyagú 9 fedőlap zárja le, amely célszerűen üveglap. Az 5. ábra a 4. ábrán bemutatott napkollektor A részletének kinagyított képe, amelynek segítségével a találmány szerinti napkollektor egy célszerű felépítése ismerhető meg. így a 6 ház 7 hátlapja és a 2 abszorberlemez között lévő 8 szigetelőréteg szigetelőhatásának fokozására a 2 abszorberlemez alatt egy hővédő alumínium 14 fólia található, amely 14 fólia a 6 ház oldalfalaira is kiterjed. A 6 házat a sugárzás felőli oldalon lezáró 9 fedőlap a 6 ház oldalfclülclén lévő 16 peremen fekszik fel, a 16 perem és a 9 fedőlap — üveglap — között egy az üveg 9 fedőlap dilatációját megengedő 13 ágyazat található, amely előnyösen szilikonkaucsukból van kialakítva. Kísérletek azt igazolták, hogy előnyös, ha két üveglapot használunk 9 fedőlapként. Ebben az esetben a két üveglap nem közvetlenül fekszik fel egymáson, hanem közöttük egy 12 távtartódéin van elhelyezve. A 6 ház lezárására, a vízlömörség biztosítására az üveglap és a 6 ház felső pereme között egy 11 záróréteg található, amely 11 záróréteg előnyösen valamilyen szilikonbázisú anyag. A 2 abszorberlemez a sugárzás felöli részén egy a 2 abszorberlemezhez kohéziós kötéssel szelektív 15 bevonattal van ellátva. A 15 bevonatot az alábbi módon hozhatjuk létre: A 15 bevonat felvitele előtt a 2 abszorberlemezt és a 10 csőjárat felületét zsírtalanítjuk. Kobaltnitrátból (CO(NO,)2) és tiokarbamidból (C'H^NjS) I : 1,3arányú keveréket készítünk. Ezután a zsírtalanított a 2 abszorberlemezt 130— 160 °C közötti hőmérsékletre melegítjük és hőntartás után a fenti keverékkel egyenletesen — pl. szórással — bevonjuk. A 15 bevonattal ellátott 2 abszorberlemezt 10 — 20 perc időtartamig a jelzett hőmérsékleten tartjuk. A bevonatkészítés lényege, hogy az. adott hőmérsékleten a kobaltnitrát a liokarbamid höbontásakor keletkező hidrogénszulfid gázzal reakcióba lép és kobaltszulfíddá alakul át, miközben a kobaltnitrát egy része oxidálódik. Az így készített 15 bevonat kohéziós kötéssel kötődik a 2 abszorberlemezhez. A keletkezett 15 bevonat színe mélykék és a fekete árnyalatok között van. A bevonat hosszantartó hőhatás hatására is megtartja színét és előnyös szelektív hatását. Megjegyezzük azonban, hogy a 2 abszorberlemez más, hagyományos - nem szelektív — bevonattal is ellátható. A találmány szerinti napkollektor előnye, hogy mind szakaszos, mind pedig egész évben tartó üzemmód esetén is előnyösen alkalmazható segédenergia nélküli gravitációs szoláris hőközlő körök létesítéséhez és üzemeltetéséhez. Kényszeráramú rendszerekbe történő beépítés esetén azzal az előnnyel jár, hogy jóval kisebb teljesítményű szivattyú, is elegendő, aminek következtében jelentős energia megtakarítás érhető el. A találmány szerinti napkollektor további előnye, hogy a nap sugárzására érzékenyebb, kedvezőbb áramlási tulajdonságokkal bír, felhasználási területe széleskörű, az adott esetben alkalmazott bevonat hatásfoka és jő színtarlóssága következtében élettartama jelentős mértékben megnő, és így beépítése, használata rendkívül gazdaságos. Szabadalmi igénypontok 1. Napkollektor melegviztermclő és térfűtőberendezések hőellátására, amelynek egy a sugárzó napenergiát összegyűjtő abszorberlemeze és az abszorberlemez síkjára merőleges körkeresztmetszetü bordafelülettcl rendelkező egy házban elrendezett hőfelvevő és szállító csőjárat a van, azzal jellemezve, hogy kohéziós kötésű bevonattal ellátott abszorberlemeze (2) és kereszlbordás csőből kialakított, min. 1 : 10 külső és belső felületarányú, spirálalakban elrendezett bordákkal ellátott csőjárata (10) - csőkígyója - között fémes kapcsolat van, háza (6) pedig a sugárzás felőli oldalról legalább egy fényálbocsátó anyagú fedőlappal (9) van ellátva. 2. Az I. igénypont szerinti napkollektor, azzal jellemezve, hogy az abszorberlemez (2) és a csőjárat (10) között hegesztett kapcsolat van. 3. Az 1. igénypont szerinti napkollektor, azzal jellemezve. hogy az abszorberlemez (2) és a csöjárat (10) között hengerlés útján létrehozott kapcsolat van. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
