196636. lajstromszámú szabadalom • Csatornarendszer, valamint fedlap csatorna tisztítócsövéhez
1 196 636 2 A találmány továbbá fcdlap szennyvíz- cs/vagy csapadékvízelvezető csatorna tisztítócsövéhez, ahol a fedlapkeret (31) csőszárat (32) tartalmaz, amelynek - beépítési helyzetben nézve - alsó vége a tisztítócső végének befogadására alkalmas, tömítőgyűrű (18) elhelyezésére szolgáló horonnyal (33) ellátott tokos csővégként, vagy a tisztítócső tokos csővégébe illeszthető csővégként van kialakítva, felső végén pedig támaszkodó karima (16), valamint a fedlap (17) részére süllyesztett támasztó váll(ak) (34) van(ak) kiképezve, a fedőlap (17) - behelyezett állapotában - a fedlapkeret (31) csőszárába (32) nyúló, a fedőlapot (17) kifordulás ellen biztosító nyúlvány(ok)kal (23), célszerűen a csőszárba (32) illeszkedő egyetlen csőalakú nyúlvánnyal (23) rendelkezik. A találmány csatornarendszer szennyvíz és/vagy csapadékvíz elvezetésére, továbbá fedlap szennyvizés/vagy csapadékvízelvezető csatorna tisztítócsövéhez. Napjaink modern városépítésének nélkülözhetetlen velejárója a csatornázás, melynek egyben egyik legjelentősebb tényezője. A vízszolgáltatás útján a háztartásokban, üzemekben, gyárakban elhasznált vizet el kell vezetni, ami a csatornázás feladata. A csatornák előbb összegyűjtik a háztartásokban keletkező házi szennyvizeket, az ipari szennyvizeket, majd azok a szennyvíztisztító telepekre és utána a befogadóba jutnak. További feladata a csatornázásnak, hogy a beépített területekről a keletkező csapadékvizet elvezesse. Az épületek tetejéről, az utakról a lehullott csapadékot össze kell gyűjteni és azt a legrövidebb úton a befogadóba kell vezetni. A közegészségügyi feladatán kívül a csatornázásnak fontos környezetvédelmi, vízkészletgazdálkodási, városképi stb. jelentősége van. A leírtakból is látható a sokoldalú követelmény, mely a csatornarendszerrel szemben támasztható. A korábbi csatornahálózatok, az akkori tisztítási technológiáknak megfelelően olyan tisztítóaknákkal kerültek kialakításra, melyek biztosították a különféle mechanikus tisztitófelszerelések lejuttatását (pl. csörlök, kefék stb.) és a mechanikusan leválasztott és kihúzott iszapnak az eltávolíthatóságát. A tisztítóaknák alkalmazása 25-50 m-es szakaszokra bontotta a csatornahálózatokat, melyek a becsatlakozások, töréspontok tisztítóaknáival olyan mennyiségű aknák kivitelezését jelentette, mely jelentősen növelte a kivitelezés idejét és a bekerülési költségét. Később a gépi csatornatisztítóeszközök megjelenésével a tisztítóakna elvesztette korábbi szerepét, és lehetővé vált az aknák kisebb tisztítónyílásokkal történő kiváltása, illetve kisebb számban történő alkalmazása. Számtalan új megoldás született a csatornák kapcsolódására, elhelyezésére, azaz általában a csatorna hálözn t k iala k ításá ra. Az 1.192.650 sz. angol szabadalom például olyan csatornarendszerre ad műszaki megoldást, ahol az egy síkban találkozó csatornák egy, vagy több irányban is csatlakozhatnak egymáshoz. Az egymáshoz való csatlakozásoknál íves idomokat is alkalmaz. Hátránya, hogy a tisztíthatóságot a hagyományos aknák méreteivel megegyező, de elsősorban műanyagból készült aknákkal biztosítja. Ezen műanyagból készült aknák a hagyományosan ismert elrendezésben vannak a csatornarendszernél alkalmazva és a tisztíthatóságot is ily módon biztosítja. A 2.098.919. sz. francia szabadalom olyan csatornarendszer műszaki megoldását tartalmazza, mely hagyományos tisztítóaknákkal van ellátva. A csatornát és annak minden kapcsolatát a zöldövezetben helyezi el. Fő feladata, hogy a csatornák a közutak alól kikerüljenek és teljes mértékben a zöldövezetben, vagy egyéb területen valósuljanak meg. A csatornarendszert egyébként a hagyományos kialakításban kivitelezi. Nem foglalkozik olyan műszaki megoldással, mely a csatorna tisztíthatóságát a hagyományosától eltérően valósítaná meg, ezért hátrányosan a már korábban használt kialakítást alkalmazza. A 24.14.130 sz. NSZK szabadalom szintén a csatornarendszerek további tökéletesítésével foglalkozik. A különböző csomóponti csatlakozások megoldása érdekében olyan műszaki megoldásokat ismertet, ahol a csatornák a legkülönbözőbb szög alatt kapcsolódnak egymáshoz. A különböző szögalatti kapcsolatok minden esetben íves kialakítást kapnak a szennyvíz minél simább, ütközésmentesebb levezetése érdekében. Elsősorban a vízszintes jellegű csőkapcsolatok megoldására törekszik, melyek egy síkban nyernek elhelyezést. Az ily módon kialakított csatornarendszer hátránya, hogy azonos síkba eső kapcsolatokra összpontosít, valamint hogy a hagyományosan ismert tisztítóaknákkal van ellátva, ami a tisztíthatóságát is ezeken keresztül, hagyományosan biztosítja. Ugyancsak csatornarendszer újszerű kialakításával foglalkozik a 182 345 lajstromszámú magyar szolgálati szabadalom is. Lényege, hogy az eddig alkalmazott tisztítóaknák egy részének elhagyásával, és egy további része helyett, tisztítócsöveket alkalmaz. A csatornarendszer alapanyaga költségmegtakarítás céljából műanyag A közút tengelyében elhelyezkedő gyűjtő, vagy közcsatorna tengelyében helyezkednek el a tisztítóaknák, illetve a tisztítócsövek. A különböző magassági szinten lévő csatornák, így a gyűjtőcsatorna, a bekötőcsatorna és az alapcsatorna is külön-külön rendelkezik tisztítócsővel. A műszaki megoldás hátránya, hogy a csatornák tisztítására, a csatornához mindkét irányban ívesen csatlakozó torkolati csőidomot alkalmaz, mely megoldás szükségessé teszi, hogy különböző szintű csatornák esetében külön-külön mindegyik csatornára a tisztíthatóság érdekében tisztítócsöveket kell elhelyezni. Ez egyrészt növeli a hibahelyek számát, másrészt az így kiképzett csomópontok nagyobb száma növeli a beruházás költségét. További hátránya, hogy a2 egyébként is sérülékeny műanyag tisztítócsövek a közúton, a csatornák tengelyében vannak elhelyezve. Ezen túlmenően a közutakon elhelyezett tisztítócsövek fedlapjat, csak rendkívül igényes munkával biztosíthatók elmozdulás ellen, ugyanakkor pedig a víz a tisztítócső mellett kimossa a talajt, vagy azt e!áztatja a cső cs e fedlap rugalmas, tömicö kajscsolatínak 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
