196616. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves foszforsav-észterek és fogtechnikai segédanyagként hasznosítható, polimerizált bevonóanyag előállítására

5 196 616 6 glicerin-dimetakrilátot, metil-vinil-alkohplt, vinil-ben­­zil-alkoholt, allil-alkoholt, krotil-alkoholt és a cinna­­mil-alkoholt. A foszforsav-származék és a renkeióképcs hidroxil­­csoportot tartalmazó, polimerizálható monomer összekeverését végezhetjük szobahőmérsékleten. A két vegyület közötti egyensúly kialakulását az adduktnak az idő függvényében mutatott viszkozitása megfigyelésével állapíthatjuk meg, az egyensúlyt ugyanis a viszkozitás állandósulása jelzi. A találmány szerinti eljárással előállított foszfor­sav észterek kötéserősségét, mikrorcsek kialakulásával szembeni ellenállóképességét és más jellemzőit ki lehet értékelni úgy, hogy polimerizálható kompozí­ciót készítünk, amely egy ilyen foszforsav-észtert, 4-2 vagy +4 oxidációs állapotú [az oxidációs állapot meghatározását lásd Hendrickson és munkatársai által az „Organic Chemistry” c. könyv, 3. kiadásának (megjelent a McGraw Hill Co. amerikai egyesült álla­mokbeli kiadó gondozásában 1970-ben) 796—799. oldalán írottakban] ként tartalmazó kénvegyületet, tercier amint és szabadgyökös iniciátort tartalmaz. Az így kapott kompozíciót ezután a kiviteli példák­ban a későbbiekben ismertetett módszerek szerint vizsgáljuk egyrészt kötéserősség és mikrorések kiala­kulásával szembeni ellenállóképesség szempontjából, másrészt megállapítjuk toxieitását (például L-929 egér-fibroblasztokon a citotoxicítást), végül mérünk egyéb kívánt jellemzőket, például a felhasználhatósági élettartamot. A találmány tárgya tehát eljárás fogtechnikai segédanyagokén! hasznosítható, polimerizált állapot­ban nem maratott dentinen 2X105—6X106 N/m2 kötéserősségíí bevonóanyag előállítására. Az eljárásra az jellemző, hogy 100 tömegrész fenti módon elő­állított polimerizálható foszforsav-észtert, 0,5—10 tömegrész, kénatomot +2 vagy 4-4 oxidációs állapot­ban tartalmazó kénvegyület szerves oldószeres olda­tát, 0,5-10 tömegrész tercier-amin szerves oldósze­res oldatát és/vagy 0,05-5 tömegrész szabadgyökös íniciátorral ismert módon összekeverünk, majd ismert módon polimerizálunk. A találálmány szerinti foszforsav-észterek felhasz­nálásával előállítható bevonó kompozíciók tehát +2 vagy 4-4 oxidációs állapotú ként tartalmaznak, mint­egy 0,5-10 tömeg% mennyiségben. A kén aktiváto­­rok rendszerint az olyan kéntartalmú anionok, mint például a szulfinát-, szulfit- vagy szulfonát-anionok alkálifémsói (például nátrium- vagy káliumsói) és ammóniumsói. A nátrium-benzol-szulfinát előnyös aktivátor. Ilyen aktivátorokat használhatunk kívánt esetben javító, pótló vagy ragasztó kompozíciók­ban is. Az utóbb említett kompozíciók jellegzetesen egy tercier amint tartalmaznak, mintegy 0,5—10 tömeg% mennyiségben. A tercier aminok polimerizációs gyor­sítóként hatnak. Az e célra alkalmazható tercier amjnok közé tartozik a DHPT, N,N-dimetil-p-tolui­­din, vagy az N,N-bisz-(2-h!droxi-etil)-3,5-xilidin. A DHPT az előnyös tercier amin. Bizonyos mértékig feltételezzük, hogy a gyorsító alkalmazása elkerül­hető az említett készítményekben, ha megfelelő mennyiségű aktivátor, azaz 4-2 vagy 4-4 oxidációs állapotban ként tartalmazó kénvegyület helyettesíti a gyorsítót. így hát ezek a kompozíciók egy talál­mány szerinti foszforsav-észtert, aktivátort és katali­zátort, valamint adott esetben gyorsítót tartalmaznak. A bevonó, javító, pótló és ragasztó kompozíciók polimerizációs katalizátort jellegzetesen mintegy 0,05-5 tömeg% mennyiségben tartalmaznak. Az e célra alkalmazható polimerizációs katalizátorok közé tartoznak a szabadgyökös iniciátorok, így a peroxi­­dok, például a benzoil-peroxid, acetil-peroxid, laurcil­­peroxid és a terc-butil-hidroperoxid. A benzoil-per­oxid az előnyös katalizátor. Használhatók fotoinici­­átorok, vagyis fény hatására aktiválódó katalizátorok, így aromás 1,3-diketonok monoketáljai vagy benzil- és egy dialkil-amino-akrilát vagy -metakrílát kombi­nációja. Amennyiben olyan bevonó kompozíciót készí­tünk, amelyet később még egy másik polimerizálható kompozícióval borítunk be, akkor ez utóbbi kompo­zíciónak nem szükséges tartalmaznia gyorsítót vagy katalizátort abban az esetben, ha az első alkalommal felhasznált kompozícióból elegendő mennyiségű gyorsító vagy katalizátor képes a második bevonó kompozícióba migrálni, elősegítve ezáltal az utóbbi­ban levő gyanta polimcrízáiódását. Mindazonáltal a felhasználás során optimális reprodukálhatóság bizto­sítása céljából a bevonó kompozíciók is rendszerint tartalmaznak meghatározott mennyiségű aktivátort, gyorsítót és katalizátort. fizok a készítmények más adalékanyagokat, például oldószereket, stabilizátorokat, töltőanyago­kat, pigmenteket vagy inhibitorokat is tartalmaznak. Ezeknek az adalékanyagoknak a minősége és mennyi­sége lényegében megegyezik az ugyanerre a célra jelenleg használt bevonó, javító, pótló és ragasztókom­pozíciókéval. A bevonó kompozíciókban oldószer­ként előnyös etanol használata. A javító és bevonó kompozíciókban a kvarc és az üvegek (így például a cinküveg vagy megfelelő szilános felületkezelésnek alávetett más, röntgensugárzás által át nem járható üveg) használata bizonyul töltőanyagként előnyös­nek. A ragasztó kompozíciókban az előnyös töltő­anyag az azbeszt-mentes talkum. Ezek a készítmények forgalomba hozhatók egyré­­szes vagy többrészes csomagolási egységekben. Így például a bevonó kompozíció egyrészes csomagolási egységeiben egy vagy több találmány szerinti foszfor­sav-észtert aktivátorral, továbbá gyorsítót, inhibitort és fénnyel aktiválható katalizátort tartalmaz. Az ilyen keverék stabil, lényegében térhálósodástól mentes állapotban marad mindaddig, míg megfelelő sugárzás­nak, például fénysugárzásnak tesszük ki. Előállíthatok továbbá a bevonó kompozíciók esetén olyan egyré­szes csomagolási egységek, amelyek foszforsav-észtert és katalizátort igen, aktivátort vagy gyorsítót azonban nem tartalmaznak, így a polimerizálható javító vagy pótló kompozíció szomszédos rétegére szorulnak az említett komponensek szempontjából. Az ilyen kom­pozíció stabil, nem térhálósodott állapotban marad mindaddig, míg nem kombinálódhat a hiányzó kom­ponenssel, például a polimerizálható javító vagy pótló kompozíció szomszédos rétegéből belé migráló aktivá torral. 6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents