196596. lajstromszámú szabadalom • Kinolin-8-karbonsavazolidokat tartalmazó gyomírtó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
7 196 596 8 V. 20 tömcgrész 15. számú hatóanyagot jól összekeverünk 3 tömegrész diizobutil-naftaíin-alfa-szulfonsav-nátriumsóval, 17 tömegrész szulfitszennylűgból származó ligninszulfonsav-nátriumsóval és 60 tömegrész por alakú szilikagéllel, és kalapácsos malomban megőröljük. A keverék 20 000 tömegrész vízben való finom eloszlatásával olyan permetlevet kapunk, amely 0,1 tömeg% hatóanyagot tartalmaz. VI. 3 tömegrész 19. számú hatóanyagot összekeverünk 97 tömegrész finom eloszlású kaolinnal. Ily módon olyan porozószert kapunk, amely 3 tömeg% hatóanyagot tartalmaz. VII. 30 tömegrész I. számú hatóanyagot bensőségesen összekeverünk 92 tömegrész por alakú szilikagéllel és 8 tömegrész paraffmolajjal, amelyet ennek a szilikagélnek a felületére permetezünk. Ily módon a hatóanyag jó tapadóképességgel rendelkező készítményét kapjuk. VIII. 20 tömegrész 4. számú hatóanyagot bensőségesen összekeverünk 12 tömegrész dodecil-benzolszulfonsav-kalciumsóval, 8 tömegrész zsíralkohol-poliglikol-éterrel, 2 tömegrész fenol-karbainid-formaldehid-kondenzátum-nátriumsóval és 68 tömegrész paraffinos ásványolajjal. így stabil olajos diszperziót kapunk. Az új vegyületek gyomirtószerként való alkalmazása előkezelési eljárással és utókezelési eljárással történhet. Különösen érzékeny kultúrnövények esetében olyan kivitelezési technikák alkalmazhatók, amelyek során a gyomirtószereket eszközök segítségével úgy permetezik ki, hogy a különösen érzékeny kultúrnövények leveleit lehetőség szerint ne érjék, viszont a hatóanyag az alatta növő nemkívánt növények leveleire vagy a fedetlen talajfelületre eljusson (postdirected, lay-by). A felhasznált hatóanyagmennyiség a felhasználási céltól, évszaktól, célnövénytől és fejlődési szakasztól függően körülbelül 0,1 —5 kg hatóanyag/ha és több. A következőkben néhány vegyület példáján bemutatjuk, hogy milyen a hatásosságuk és szelektivitásuk. Az új kinolin-8-karbonsavazolidoknak a kívánt és nemkívánatos növények növekedésére gyakorolt hatását növényházi kísérletek alapján mutatjuk be: Termesztő edényekként 300 cm3 űrtartalmú műanyag virágcserepeket használunk, és talajként 3,0 t% humuszt tartalmazó agyagos homokot. A vizsgált növények magjait fajták szerint szétválasztva simán elvetjük. Közvetlenül ezután történik az előkezelésnél a hatóanyagnak a talajfelületre való felvitele. Ezeket a III. vagy V. példa szerinti szer alakjában vízben szuszpendáljuk vagy cmulgcáljuk, és finoman elosztó porlasztóval permetezzük ki. A felhasznált mennyiség az előkezelésben 1,0 és 3,0 kg hatóanyag/ha. A szer felvitele után az edényeket enyhén meglocsoljuk, hogy a csírázást és növekedést megindítsuk. Utána az edényeket átlátszó műanyagburával lefedjük, amíg a növények megnőnek. Ez a fedél a kísérleti növények egyenletes csírázását biztosítja, amennyiben ezt a hatóanyagok nem gátolják. Az utókezeléshez a kísérleti növényeket először 3-15 cm magasságig felnöv^sztjük, és utána kezeljük. Az utókezeléshez vagy a közvetlenül vetett és az ugyanazon edényekben felnevelt növényeket válogatjuk ki, vagy pedig először palántaként külön neveljük fel, és a kezelés e.'őtt néhány nappal ültetjük őket a kísérleti edényekbe. Az utókezeléshez felhasznált mennyiség 0,5.1,0 és 3,0 kg hatóanyag/ha. A kísérletekbe a következő növényeket vontuk be: Botanikai név Magyar név A ven a sativa Zab Beta vulgaris Cukorrépa Echinochloa crus-galli Kakaslábfű Galium aparine Ragadós galaj Lolium multiflorum Szálkás perje Oryza sativa Scsbania exaltata Rizs Sinapis alba Fehér mustár Triticuin aestivum Búza Veronica spp. Veronika A kísérleti edényeket növényházban állítjuk fel, ahol melegkedvelő fajoknak melegebb körülményeket (20 35 °C) és n mérsékelt éghajlatot kedvelőknek 10—20 °C-ot biztosítunk. Az összehasonlítási szakasz 2-4 hétig tart. Ezalatt az idő alatt a növényeket gondozzuk, és kiértékeljük reakciójukat az egyes kezelésekre. Az értékelés 0-tól 100-ig terjedő skála szerint történik. A 0 semmilyen károsodást vagy normális növekedést jelent, 100 pedig semmilyen növekedést, illetve legalább a föld feletti hajtásrészek teljes elpusztulását jelenti. Az eredményeket a 3—8. táblázatban ismertetjük. A 3,0 kg hatóanyag/ha előkezelésnél például a 9. számú vegyület kétszikű és egyszikű növények képviselőivel szemben figyelemre méltó gyomirtó aktivitást mutat. A példaként kiválasztott 1. számú és 9. számú vegyületekkel Echinochloa crus-galli jól elpusztítható, míg a rizs kultúrnövény éppenséggel jelentéktelen károkat szenved. Az új vegyületek utókezelési eljárásban való hatásosságát például a 9., 4. és l. számú vegyületek segítségével mutatjuk be, amelyek a példaként vett egyszikű és kétszikű növényeket 3,0 kg hatóanyag/ha alkalmazása esetén jól kipusztítják. A gabonavetésben lévő nem kívánt kétszikű növények növekedése ellen például a 15., 19. és 2. számú vegyületek 3 kg hatóanyag/ha mennyiségben vagy a 15. és 19. számú vegyületek 1,0 kg hatóanyag/ha mennyiségben utókezelésként használhatók. Zab és búza károsodása ilyenkor elhanyagolható. A példaként kiválasztott 15. és 19. számú vegyületek ennélfogva cukorrépa-vetésben is használhatók a fontosabb gyomnövények irtására. Ezenkívül például az 1. számú vegyület 0,5 kg hatóanyag/ha mennyiséggel végzett utókezelés esetén rizsvetésben nemkívánatos kétszikű vegetáció irtására is alkalmas. Tekintettel a számos kétszikű és egyéb kultúra által való jó elviselhetőségre és az alkalmazási módszerek sokféleségére, a találmány szerinti gyomirtók vagy az ezeket tartalmazó szerek meg igen nagyszámú 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
