196564. lajstromszámú szabadalom • Fékvezérszelep
1 2 Ez az alapvető felépítés a következő előnyöket szolgáltatja: — a kezelőelemeknek beépítés tekintetében kedvező jellege a vezérlőpulton, mivel a pneumatikus vezetékek elmaradnak, — a bonyolult és helyigényes mechanikus-pneumatikus vezérlő- és szabályzó szerkezetek helyettesítése központi szabályzó elektronikával, — a működés tökéletesítése nagyobb értékű vezérlő, szabályzó és ellenőrző logikával. A központi szabályzó elektronika a következő alapvető működést végzi: a. ) Mindig a maximális fékezési követelményt kiváltójel kiválasztása a bemenetnél — a vezetőállás felől (BRE, illetve potenciométer) — az automatikus vonatvezérléstől (ATC) — az automatikus menet- és fékvezérléstől (AFB). b. ) A megkívánt működés meghatározása a bemenőjelek kombinációjából, mégpedig: — a kulcsok kezeléséből (FSA, FSB, ABE) — a vezérlőpult kezelőszerveitől (BRE és LÖE, illetve potenciométer, kiegyenlítés, töltőlökés, gyorsfékezés) — fékezési előírás rádión keresztül (lásd a 9. ábra szerinti logikát). A javasolt logika a különböző működések egyértelmű meghatározását teszi lehetővé, nevezetesen: — kikapcsolás, tömítettség ellenőrzés, befékezés, oldás, kiegyenlítés, töltó'lökés. A hibás kezelés teljesen kizárt! c. ) A fokozat nélküli (AFB, ATC) és a lépcsőzetes (potenciométer, fokozatkapcsoló) fékezést előidéző jelek közötti összehangolás különleges kezdeti viszonyok segítségével. A fokozat nélküli jelek részére a lépcsőzetes jel első fékezési fokozatának magasságában olyan küszöb van létesítve, amely alatt a fokozat nélküli fékezést előidéző jel hatástalan marad. d. ) A HL-vezetékben a nyomásesés és az A/HL- nyomáskülönbség figyelembe vétele a relészelepben. Erre a célra a HL fő légvezeték csatlakozásánál kiegészítő nyomásjelző van elhelyezve, a HB fő tartály vezeték csatlakozásánál pedig áramlásmérő. A HL nyomásérzékelő az A/HL-nyomáskülönbséget, szolgáltatja. Az áramlásmérő (blende és nyomáskülönbség mérés) szolgáltatja a A P-jel segítségével a HL-vezetékben az első vezérlőszelepig kialakuló nyomásesésre vonatkozó információt. Az A-nyomás megkívánt értéke ennek a mérésnek a segítségével úgy emelkedik meg, hogy az első vezérlőszelepnél a működés tekintetében megengedett szint fölé nem nő meg a HL-nyomás. e. ) További megkívánt A-nyomás járulékok figyelembe vétele kiegyenlítésnél és töltőlökésnél. Ezek a megkívánt értékrészek az A-nyomás megkívánt értékét kiegészítésképpen megemelik. f. ) A kiegyenlitési működés részletes módon való végrehajtása. Erre a célra a kézi kiegyenlítés, a kézi töltéslökés, vagy az oldásfokozat magasságának működési időtartama meggfelelő számú impulzussá van átalakítva, ami ismét megfelelő A-nyomás megkívánt értékrésszé alakul át. A megkívánt érték részeinek a megszüntetése visszaszámlálás során analóg módon történik (a 75 digitál-analóg átalakító segítségével) olyképpen, hogy a visszaszámlálás frekvenciája kényszerszerűen alacsonyabb, hogy az UlC-előírásoknák az A-nyomás növelésének megszüntetésekor eleget tegyünk. Az oldási folyamatnál az A-nyomás megnövelése nemcsak az oldási fokozattól függ, hanem az utántöltési viszonyoktól is, amelyet a vonat jellege (a szerelvény hossza stb.) határoz meg. Erre a célra az utántöltés menete szakaszonként kerül értékelésre: — a vizsgált intervallumban nagymértékben állandó utántöltésnél hosszú és/vagy nem tömített szerelvényről van szó. A számláló állása megnövekszik és az A- nyomás járuléka nagyobb lesz, hogy az oldási folyamat rövidebb legyen. — Csökkenő utántöltésnél rövid szerelvényről van szó, úgyhogy a kiegyenlítés járuléka csökken, mert az oldási folyamat közeli befejezésével lehet számolni. — Kiegészítésképpen az oldási folyamat közben összehasonlítjuk az utántöltési teljesítményt az előző oldott áílapot alatti utántöltés tárolt értékével. Ha az összehasonlított utántöltési teljesítmény a közelítés meghatározott arányát eléri, úgy a kiegyenlítési folyamat vezérelve ér véget. Ezáltal meg van akadályozva az, hogy nagymértékben tömítetlen szerelvény esetében a leírt logika ne fejezze be a kiegyenlítési műveletet. g. ) Önműködő töltés: minden oldási folyamatnál önműködően rövid, meghatározott töltőlökés következik be, melynek a tartama az oldási művelettel (az oldási fokozattal) van összhangban. Az automatikus kiegyenlítés következtében a tetszőleges tartamú kézi töltőlökés szükségtelen. h. ) A vonatszakadás ellenőrzése: az utántöltés teljesítményének nagypontosságú, hiszterézismentes érzékelése lehetővé teszi a fékrendszer állandó ellenőrzését vonatszakadás, vagy a fő légvezeték meghibásodása tekintetében. Feltételként az utántöltés teljesítményének alaptalan növekedése szolgál. Az ellenőrzés logikája ezért a következőket zárja ki: — Az utántöltés teljesítményének növekedése a kiegyenlítési művelet során az A-nyomás növekedése következtében. Ezeknek a változásoknak szoros időbeli összefüggésben kell maradniuk. — Az utántöltés teljesítményének növekedése a szerelvény felépítésének változó tömítetlensége következtében. Az utántöltési teljesítmény ismételt esése a vonatszakadás jelzését törli. — Az utántöltés teljesítményének növekedése ingadozó főtartály vezetékbeli HB-nyomás következtében. Az utántöltési teljesítmény növekedése meghatározott keretek között megalapozott, ha egyidejű sűrítőüzemről érkezik jelentés. i. ) Késleltetett befékezés vezetőállás váltásnál: Vezetőállás váltás esetében a fékrendszer rövid deig kikapcsolt (AUS) állásba kerül. Az azonban nem lenne előnyös, ha e művelet közben a fő légvezeték rövid időre teljesen légtelenítődne. Ezért felhasználjuk a vezetőállás változtatásánál adódó bemenőjel kombinációt arra, hogy a fő légvezeték légtelenítését késleltessük. A kulcsok kivétele például az időtől függő rendszerben a következő jelkombinációval van meghatározva: Előzőleg: FSA FSB ABE BRE LÖE ANE FÜE U O 0 0 0 0 0 O U 0 0 0 0 0 Utóbb: O 0 0 0 0 0 0 Tehát FSA, vagy FSB változik O-ra ABE = 0 mellett. Ennek a szituációnak a fellépésekor a rendszer például 15 másodpercig az alapfékezés fokozatásra áll 196.56* 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 J3
