196559. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyászati célra alkalmas nagy stabilitású lágyzselatin kapszulák előállítására
1 2 A találmány tárgya eljárás gyógyászati célra alkalmas, hatóanyagként természetes eredetű, főként növényi olajakat tartalmazó, nagy stabilitású'lágyzselatin kapszulák előállítására, oly módon, hogy az olajok szabad zsírsav tartalmát 0,3—4,5 savszámnak megfelelő értékre állítjuk, eltérő összetételű azonos vagy különböző növényfajtákból származó legfeljebb 4,5 savszám értékkel jellemezhető olajok elegyítésével, majd ismert módon lágyzselatin kapszulákba töltjük. A természetes eredetű hatóanyagot tartalmazó adalékanyagoktól mentes kapszulák, - amelyek stabilitását és ezáltal a hatóanyagként alkalmazott olajok gyógyászati szempontból értékes alkotórészeinek megóvását az olajok természetes alkotórészeként jelenlévő negatív töltésű disszociált zsírsavmolekulák és a pozitív töltésű hidrofil polimer (zselatin) kölcsönhatásából létrejövő kettős kapszulafal több éven keresztül biztosítja mint új paramedicinális szerek alkalmazhatók a gyógyászatban. Régóta ismeretes az a törekvés, amely a növényi olajok értékes biológiai és élettani tulajdonságainak hasznosítására irányul. A legrégebben ismert és legkézenfekvőbb hasznosítási mód, a növényi olajok étkezési célokra történő felhasználása mellett, számos képviselőjük (pl. mandulaolaj, földimogyoróolaj, szójaolaj) jól bevált, mint alap- dl. gyógyászati segédanyag a gyógyszer és kozmetikai iparban olajos perkután vagy intramuszkuláris injekciók vivőanyagként, kenőcsalapanyagként stb. Néhány növényi olajféleségnek (pl. búzacsíraolaj, kukoricacsíraolaj, tökmagolaj, gyapotmagolaj) dietetikumként vagy az arteriosclerosis megelőzésében profilaktikumként történő alkalmazása is ismert. A növényi olajok szélesebb körű, gyógyászati célokra történő felhasználására azonban ezideig még nem került sor. Ez a tény csak részben magyarázható azzal a hiányossággal, hogy a felhasználóknak nem álltak rendelkezésükre olyan növénytanilag pontosan definiált növényfajták, amelyek képesek biztosítani az adott technológiai módszerekkel kinyert olajok meghatározott és reprodukálható összetételét. A gyógyászati alkalmazás szenpontjából súlyosabb akadályt jelent az a körülmény, hogy a növényi olajok hatóanyagát képező alkotórészeket, elsősorban a lipoidokat 90—95%-ban telítetlen, illetve többszörösen telítetlen zsírsav-gliceridek alkotják, amelyek oxidációra való hajlama (avasodás) súlyos stabilitási problémákat vet fel, amit ezideig nem sikerül megnyugtatóan megoldani. * Az utóbbi évtizedekben egyre inkább elterjedt a legkülönbözőbb gyógyszerhatóanyagok kapszulákban történő kiszerelése. Magyarázata a kapszulák számos előnyös tulajdonságában — gyors biológiai felhasználhatóságában, hosszabban tartó hatásában és nem utolsó sorban stabilitásában - van. A kapszulákba töltött hatóanyag védelmének hatásos volta a külső környezeti hatásokkal szemben (levegő oxigénje, nedvesség, hő) a kapszula falának anyagától függ. A viszonylag egyszerű előállíthatóságuk miatt is népszerű a Iágyzselatin kapszulák fala zselatinon kívül a modem kapszulázó gépek megjelenése által támasztott követelményeknek megfelelően egyéb folyékony nem toxikus kiegészítőket mint pl. polietilén-glikolt, sorbitolt, glicerint tartalmaz (3.239. 420 számú USA-beli szabadalmi leírás). A lágyzselatin kapszulák elterjedésével szlrnöl pró báliozás történt a kapszulák falának eüenállóbbá tételé e, azon célból, hogy stabilitásuk szélsőséges körüli lények között (pl. trópusi klíma) és különösen érzék my hatóanyagok esetén is megfeleljen a követelményeknek. 9zt célozzák részben azok a megoldások is, amelyek a kapszulázási eljárások során korábban alkalmazót! fázisszeparátorok pl. szervetlen sók helyett valamey erre a célra megfelelő negatív töltésű szerves hidrof 1 polinrért (2.800.457 számú USA-beli szabadalmi leú ás), vagy negatív töltésű szervetlen hidrofil polimert (3.697.437 számú USA-beli szabadalmi leírás) alk imaznak. Az említett adalékok a kapszula falát alkotó töltésű hidrofil polimerrel (zselatin) komplexet képeznek, an ely komplex réteg a kapszula belső falát alkotva ellet'állóbbá teszi azt a környezeti behatásokkal szembe í. Vannak olyan megoldások is, amelyek szerint a kapszulát valamely alkalmas külső bevonattal látják el Az 1.159.236 számú nagy-britanniai szabadalmi leírta szerint erre a célra metakrilsavból vagy metakrihav metil-észteréből álló bevonatot alkalmaznak. H isonló célra szilikongyantából álló bevonatot is leírjak (Pharm.Ind. 1954. 518-520). A lágyzselatin kapszulák stabilitásának növelését crlzó fentemlítettmegoldások hátránya, hogy a zselatinon kívül valamilyen egyéb idegen anyag felhasználását feltételezik. A találmány feladata hatóanyagként biogén növén/i olajakat tartalmazó lágyzselatin kapszullák előá’Iítására szolgáló eljárás kidolgozása, amely lehetővé teszi a növényi olajok gyógyászati szempontból érték;s alkotórészeinek megóvására alkalmas, adalékanyagától mentes, nagy stabilitású lágyzselatin kapszulák elállítását. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a növényi olajok telített és telítetlen szabad zsírsav tartalmából keletkező negatív töltéssePbíró disszociált zsírsívmolekulák a zselatinnal, mint pozitív töltésű hidrofil polimerrel kölcsönhatásba lépve komplexet képezrek. Ily módon a lágyzselatin kapszula külső falát a pozitív töltésű hidrofil polimer (zselatin) képezi, belső fala pedig a pozitív töltésű hidrofil polimernek a negatív töltésű disszociált zsírsavmolekulákkal képeit komplexéből áll. Az ily módon kialakult belső fal egyrészt rendkívül ■llenállóvá teszi a kapszulát a külső környezeti hatásokkal szemben, másrészt olyan stabil gátat képez, ímeiy egyúttal megakadályozza a hatóanyag beoldólását a kapszula falába. Találmányunk szerint tehát úgy járunk el, hogy a gyógyászati célra felhasználni kívánt olaj szabad zsírsavtartalmát a kapszulába töltés előtt az olaj savszámával jellemezhető meghatározott értékek közé állítjuk be. Az intervallum alsó határát az a szabad zsírsav mennyiség határozza meg, ami elegendő ahhoz, hogy a kettős kapszulafal kialakulhasson, felső határa pedig az olaj minőségi követelményeinek a függvénye. A különböző növényi olajok szabad zsírsav tartalma meglehetősen tág határok között változik, amit számos tényező befolyásol. A szabad zsírsavtartalom alsó határa az adott növényfajtára jellemző érték és elsősorban a növényből kinyerhető olaj összetételétől függ, de befolyásolhatják a növény termesztési körülményei,a földrajzi hely, 196.569 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
