196551. lajstromszámú szabadalom • Szinergetikus herbicid készítmény
1 2 koneentrátumok, emulgeálható koncentrátumok vagy permetezhető oldatok. A formált készítmények a hatóanyagot általában 2-95 tömeg% mennyiségben tartalmazzák. A nedvesíthető porok vízben egyenletesen diszpergálható készítmények, melyek a hatóanyagokon kívül és egy hígítószer vagy inert anyagon kívül még nedvesítószert. pl. polioxietilezett alkil-fenolokat, polioxietilezett oleil- vagy sztearil-aminokat, alkil- vagy alkilfenil-szulfonátokat és diszpergálószert, pl. ligninszulfonsav-nátriuinsót, dinaftil-metán-diszidfonsav-nátriumsót vagy oleil-metil-taurinsav-nátriumsót tartalmaznak. Az emulgeálható koncentrátumokat a hafóanyagelegy szerves oldószerben történő feloldásával állíthatjuk elő. Oldószerként pl. butanolt, ciklohexanont, dimetil-formamidot, xilolt vagy magasan forró aromás anyagot használunk és hozzáadunk még egy nemionos nedvesítőszert, pl. polioxietilezett alkil-fenolt vagy polioxietilezett oleil- vagy sztearil-amint. A nedvesíthető porokban az össz-hatóanyagkoncentráció 10-95 t% között változik, a maradék a fent megadott segédanyagokból áll. Az emulgeálható koncentrátumoknál a hatóanyagkoncentráció 10-80 t% között van. A porformájú készítmények legtöbbször 5—20 t% hatóanyagot, a permetezhető oldatok 2—20 t% hatóanyagot tartalmaznak. A granulátumoknál a hatóanyagtartalom részben attól függ, hogy a hatóanyag folyékony vagy szilárd formában van jelen és hogy milyen granulálási segédanyagot és töltőanyagot használunk. A kereskedelmi forgalomban levő koncentrátumokat alkalmazás előtt adott esetben szokott módon hígítjuk, a nedvesíthető jporok és emulgeálható koncentrátumok esetében hígítószerként vizet használunk. A porformájú és a granulált készítményeket, valamint a permetezhető oldatokat használat előtt nem szükséges mindig további inert anyaggal hígítani. A formálási példák a) A porozószert úgy kapjuk, hogyha 10 tömeg% példa szerinti hatóanyagelegyet és 90 tömeg% talkumot inert anyagként elkeverünk egymással és egy kalapácsmalomban felaprítjuk. b) Egy vízben könnyen diszpergálható, nedvesíthető port kapunk, hogyha 25 tömegrész 2. példa szerinti hatóanyagelegyet, 64 tömegrész kaolintartalmú kvarcot inert anyagként, 10tömegrész ligninszulfonsav-káliumsót és 1 tömegrész oleoil-metil-taurinsav-nátriumsót nedvesíthető- és diszpergálószerként elkeverünk és egy malomban megőröljük. c) Egy vízben könnyen diszpergálható diszperziós koncentrátumot kapunk, ha 20 tömegrész 1 példa szerinti hatóanyagelegyet 6 tömegrész alkil-fenol-poliglikoléterrel (Triton” X 207), 3 tömegrész izotri dekanol-políglikoléterrel (8 AeO) és 71 tömegrész paraffin-ásványolajjal (forráspont-tartomány pl. 255-377 C° felett) összekeverünk és egy golyósmalomban 5 mikron alatti részecskenagyságúra megőrlünk. d) Emulgeálható koncentárumot kapunk 15 tömegrész 2. példa szerinti hatóanyagelegyből, 75 tömegrész ciklohexanon oldószerből és 10 súlyrész oxetile* zett nonil-fenol (10 AeO) emulgeátorból. e) Nedvesíthető port kapunk, ha 80 tömeg% 1. példa szerinti hatóanyagot 8 tömeg% beta-naftalin-szulfonsav, formaldehid, metilfenol kondenzációs termékével és 8 tömeg% nátriumlauril-szulfáttal és 0,2 tömeg% szappanpehellyel és 3,8 tömeg% kaolinnal intenzíven elkeverünk, majd verőmalomban megőrlünk. Biológiai példák A szinergizmus igazolását a következő példákban találhatjuk, összehasonlíthatjuk az eges komponensekkel külön-külön elért additív hatásfokot a hatóanyagkombináció kísérletileg talált hatásfokával. Az additív hatásfokot S.R. Colby szerint számítottuk ki (lásd Calculating synergistic and antagonistic responses of herbicide combinations, Weeds, 15, 1967, 20-22. oldal). Az egyenlet a következő: E * X + Y — X joo-ahol X = A herbicid által kiváltott károsodás x kg/ha felhasználási mennyiség esetén (%), Y = B herbicid által kiváltott károsodás y kg/ha felhasználási mennyiség esetén (%), E = A + B herbicidek által kiváltott károsító hatás x ♦ y kg/ha felhasználási mennyiségnél (%). Hogyha a tényleges károsító hatás nagyobb, mint a számított, akkor a hatóanyag kombinációjának hatása több mint additív, azaz szinergetikus hatás lép fel. Ezt a hatást a következő táblázatokkal a biológiai példák alapján mutatjuk be. A táblázatokban a jobb oszlopokban a kombinációs kezelés eredményei mellett zárójelben a fenti képletből kiszámított additív hatásokat adtuk meg. 1. példa Különböző gyomok és füvek magvait 9 cm átmérőjű homokos-agyag talajjal töltött műanyagcserepekbe vetettük el és 3-4 hétig neveltük a növényeket melegházban jó növekedési feltételek között. Ezt követően a vegyületeket vizes oldatok formájában egyedül, valamint permetezhető oldatok formájában kombinációban permeteztük a földfeletti növényi részekre. A felhasznált vízmennyiség 400 liter/ha-nak felelt meg. Körülbelül 3 hét állási idő után a melegházban optimális növekedési körülmények között vizuálisan kiértékeltük a herbicid hatást. Az eredmények azt mutatják, hogy a hatóanyagkombinációval nem várt jó herbicid hatást értünk el, amely lényegesen jobb, mint hogyha az egyes hatóanyagok külön hatását összegeztük volna. 196.55 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 4
