196539. lajstromszámú szabadalom • Szóló-iker vonaláramkör távközlő központokhoz

3 196535 4 A találmány tárgya szóló-iker vonal­áramkor távbeszélő központokhoz, amelynek vonali érpárra csatlakozó csatlakozása és két központi érpárra csatlakozó csatlakozása van. Ismeretes, hogy a ^ távbeszélő előfizetői hálózatban a távbeszélő vonalak jobb kihasz­nálása érdekében iker előfizetői állomásokat alkalmaznak. Az iker előfizetői vonalakon egy érpáron két előfizető kapcsolható be a táv­közlő központhoz, amelyek szelektív szétvá­lasztását a központ vonaléramkörében, illetve az előfizetői oldalon alkalmazott speciális áramkörök biztosítják. A legtöbb távbeszélő központ már eleve rendelkezik úgynevezett iker előfizetői vo­nalszerelvénnyel, de vannak olyan központok is, amelyek csak szóló előfizetők összekap­csolására alkalmasak. Ilyen esetekben is elő­fordul, hogy a telefontársaság vagy posta iker előfizetői vonalak bekapcsolását is szük­ségesnek látja. Annak érdekében, hogy a tisztán szóló előfizetői vonalakat iker vona­lakká lehessen átalakítani, szükséges egy szóló-iker vonaláramkor közbeiktatása. A találmány elé célul tűztük ki egy olyan szóló-iker vonaláramkörnek a kidolgo­zását, amelyet iker előfizetői vonalszerel­vénnyel nem rendelkező távközlő központok­nál, vagyis olyan távközlő központoknál lehet alkalmazni, amelyek kizárólag szóló előfizetői állomások összekapcsolására alkalmasak. Távközlő központok alatt elsősorban távbeszélő központokat értünk, de ezek közé értjük azokat a központokat is, amelyeken egyéb információk, például telex vagy egyéb távadat-átvitel történik. A kitűzött célt a bevezetőben körülírt szóló-iker vonaláramkörrel a találmány sze­rint úgy értük el, hogy két azonos kialakítá­sú egysége van, a vonali oldalon a vonali érpár A vonalágára az egyik egység a ága, és a másik egység fa’ ága csatlakozik, a vo­nali érpár B vonalágára az egyik egység b ága, és a másik egység a' ága csatlakozik, a központi oldalon az egyik egység a és b ága az egyik központi érpár A1 és B1 csatla­kozására, a másik egység a' és b’ ága a másik központi érpár A2 és B2 csatlakozására van kötve, az egységeken belül az a és a' ágakba munkaáramú kapcsoló, a fa és fa' ágakba nyugvóáraraú kapcsoló van beiktatva, a nyugvóáramú kapcsolóval sorosan optocsa­­toló bemenete van beiktatva, az optocsatoló kimenete vezérlő áramkör bemenetére csatla­kozik, és mindegyik vezérlő áramkör kimene­te a saját egység munkaáramú kapcsolójának, valamint a másik egység nyugvóáramú kap­csolójának működtető bemenetére csatlakozik. A találmány szerinti szóló-iker vonal­­áramkörben több előnye van. Egyik előnye abban van, hogy az minden távközlő köz­ponthoz csatlakoztatható, amely nem rendel­kezik saját iker előfizetői vonalszerelvény­­nyel. Egy további előny abban van, hogy két teljesen azonos felépítésű egységből áll, ami gyártását egyszerűbbé és olcsóbbá teszi. To­vábbi előnye, hogy az áramkör felépítése elektronikus, így öregedéstől, mozgó alkat­részek kopásától nem kell tartani. Az áram­kör rendkívül kevés alkatrészt tartalmaz, kis helyet vesz igénybe. A találmány szerinti megoldás egy elő­nyös kiviteli alakjánál az optocsatoló ki­menete és a vezérlő áramkör közé késleltető áramkör van beiktatva. A késleltető áramkör alkalmazásának az az előnye, hogy rövid ide­jű zavaró jelek, amelyek mind a vonal felöl, mind a központ felöl érkezhetnek, nem za­varják meg a vezérlő áramkör működését, és így a kapcsolók működése nem lesz bizonyta­lan. Egy további előnyös kiviteli alak sze­rint az optocsatoló kimenetére újraindítható monostabil billenőkor vezérlő bemenete csat­lakozik, és kimenete a vezérlő áramkör beme­netére van kötve. Az újraindítható monosta­bil billenőkor alkalmazása akkor célszerű, amikor a hívott állomás választásakor a számtárcsázás a vonaláram szaggatásával tör­ténik, ekkor ugyanis az újraindítható mono­stabil billenőkor a tárcsaimpulzusok idején is biztosítja a vezérlő áramkör működését, va­gyis a megfelelő kapcsolók zárását illetve bontását. Annak érdekében, hogy az optocsato­­lókban, annak bementi oldalán általánosan al­kalmazott fényemittáló dióda a távbeszélő vo­nalon torzítást ne hozzon létre, azzal ellen­­párhuzamosan kívülről egy dióda van kap­csolva. Az egyes egységek a illetve a’ ágába célszerűen az optocsatoló bemeneti karakte­risztikáját utánzó soros diódák vannak beik­tatva. Ezzel biztosítható az a és fa, illetve a' és fa ágak közötti tökéletes szimmetria. Cél­szerűen ezekkel a soros - diódákkal további dióda van ellenpárhuzamosan kapcsolva, amely diódának ugyanaz a szerepe, mint az optocsatoló bementével fent említett módon ellenpárhuzamosan kapcsolt diódának. Egy lehetséges kiviteli alak szerint a kapcsolókat jelfogók alkotják. Erre olyan esetekben van szükség, amikor a központok­kal szemben támasztott előírások a kapcsolók mechanikus bontását írják elő. Abban az esetben, ha erre nincs előírás, a kapcsolókat célszerűen félvezetős kapcsolók alkotják. Ez utóbbi esetnek az az előnye, hogy a talál­mány szerinti szóló-iker vonaláramkör egyál­talán nem tartalmaz mozgó alkatrészt. Előnyösen az optocsatoló kimenetére egy erősítő van beiktatva. A találmány szerinti szóló-iker vonal­áramkört az alábbiakban egy kiviteli példa kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzo­kon az 1. ábra a találmány szerinti szóló-iker vonaláramkörnek az iker előfizetői rendszer­hez, illetve a szóló távközlő központhoz tör­ténő csatlakoztatását tünteti fel, a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents