196534. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés kéttranzisztoros DC/DC konverter meghajtására
5 196534 6 tói független SI, S2 szekunder tekercse van, melyeknek a P primer tekercs T tranzisztor kollektorához csatlakozó végével azonos polaritást! vége egyenként, a kéttranzisztoros K2 konverter egy-egy TI, T2. tranzisztorának emitteréhez csatlakozik. Az SI, S2 szekunder tekercsek másik végei külön-külön, egy-egy Cl kondenzátoron, illetve egymással sorbakötőtt RÍ ellenálláson és két Dl, D2 diódából álló ellenpárhuzamos diódapáron át csatlakoznak a TI, T2 tranzisztorok bázisaihoz. Sí és Sí szekunder tekercsenként az Rí ellenállás és az ellenpárhuzamos diódapór közös pontja D dióda anódjára, míg a D dióda katódjára a Ti, illetve T2 tranzisztor kollektorára van kötve. Ugyancsak Si S2 szekunder tekercsenként a Ci kondenzátor és az ellenpárhuzamos diódapár közös pontja, valamint a Ti, illetve T2 tranzisztor emittere közé másik R2 ellenállás van kötve. Az egytranzisztoros KI konverter segédtápfeszültségének +Uti’-Uti’ kapcsai galvanikus kapcsolatban is lehetnek a vezérelt kéttranzisztoros K2 konverter tápfeszültségének +Ut2 -U12 kapcsaival ( a -Un és — Ut2 kapcsok közösíthetők), azonban a feszültségeknek nem szükséges azonosnak lenniök. Az egytranzisztoros KI konvertert általában kisfeszültség táplálja, és célszerű, ha ugyanez szolgáltatja a BM bázismeghajtó egység számára szükséges segédenergiát is. Az TI és T2 tranzisztor vezérléséhez szükséges áramalakot a Trl kimenőtranszformátor egymástól galvanikusan független szekunder feszültségéből az RÍ ellenállás és Cl kondenzátor hozza létre. A Dl, D2 és D3 diódák a vezérelt TI, T2 tranzisztorok "túltelitésének" megakadályozására szolgálnak, ezek ismert módon vannak egymással összekapcsolva. Az RÍ ellenállás megfelelő megválasztásával lehet a legnagyobb stacioner bázisáram értékét a szükséges nagyságúra beállítani. A Cl kondenzátor értékétől függ a dinamikus bázisáram nagysága és időtartama. A lezáráshoz szükséges negatív bázisáram nagyságának kialakításában a Dl dióda jelenléte miatt az RÍ ellenállás nagysága is szerepet játszik. A negatív bázisáramhoz szükséges energia a. Trl kimenőtranszformátor légrésének megválasztásával állítható be a kívánt értékűre. Az R2 ellenállás biztosítja a TI és T2 tranzisztor lezárt állapotát abban az időintervallumban, amikor az u feszültség zérus (sem a T tranzisztor, sem a D dióda nem vezet). A találmány szerinti kapcsolás felhasználásával tehát a kéttranzisztoros K2 konverter egy kisebb teljesítményű és feszültségű egytranzisztoros KI konverter által vezérelhető, ezáltal előnyösen öszegezódnek az egy- és kéttranzisztoros konverterek kedvező tulajdonságai. A találmány nincs a kiviteli példákban leírt megoldásokra korlátozva, hanem kiterjed az igénypontok, különösen a főigénypont oltalma alá vont minden megoldásra. SZABADALMI IGÉNYPONTOK ' 1. Kapcsolási elrendezés kéttranzisztoros DC/DC konverter meghajtására, azzal jellemezve hogy egy impulzusszélesség modulátor (PWM) közvetlenül vagy meghajtó egységen (BM) keresztül a kéttranzisztoros konverter (K2) tranzisztorainak (TI, T2) a bázisáramét előállító teljesítményerősítőt megvalósító egytranzisztoros konverterre (KI) csatlakozik, amely egytranzisztoros konverter (KI kimenő transzformátorának (Trl) két, egymástól független szekunder tekercse (SI, S2) van és a szekunder tekercsek (SI, S2) kivezetései legalább ellenállásokat (RI, R2) ás kondenzátorokat (Cl) tartalmazó passzív hálózat (Hp) közbeiktatásával a kéttranzisztoros konverter (K2) vezérlő bemenetelre van kötve. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy az- egytranzisztoros konverterben (KI) levő kimenő transzformátor (Trl) két, egymástól független szekunder tekercsként (SI, S2) azok a kivezetései, amelyek a kimenő transzformátor (Trl) primer tekercsének (P) az egytranzisztoros konverter (KI) tranzisztorának (T) a kollektorára csatlakozó végével azonos polaritásnak, a két tranzisztoros konverter (K2) egy-egy tranzisztorának (TI, T2) az emitterére vannak kötve, míg a szekunder tekercsek (SI, S2) másik kivezetései külön-külön kondenzátoron (Cl), valamint a kondenzátorral (Cl) párhuzamosan kapcsolt egymással sorbakőtött ellenálláson (RÍ) és két diódából (Dl, D2) álló ellenpárhuzamos diódapáron át csatlakoznak a kéttranzisztoros konverter (K2) egy-egy tranzisztorának (TI, T2) a bázisára. 3. A 2. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy szekunder tekercsenként (SI, S2) a kondenzátor (Cl) és az ellenpárhuzamos diódapár közös pontja, valamint a szekunder tekercseknek (SI, S2) a tranzisztorok (TI, T2) emittereire csatlakozó kivezetései közé van egy-egy másik ellenállás (R2) kötve. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy szekunder tekercsenként (SI, S2) az ellenállás (RÍ) és az ellenpárhuzuamos diódapár közös pontja, valamint a tranzisztorok (TI, T2) kollektorai közé harmadik dióda (D3) csatlakozik oly módon, hogy a diódák (D3) katódjai vannak a tranzisztorok (TI, T2) kollektorai kötve. 5. Az 2-4. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy az egytranzisztoros konverter (KI) primer tekercsén (P) megcsapolás van, amely megcsapolás segédtápfeszültség pozitív kapcsolóhoz (+Uti) van kötve, míg a primer te5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
