196523. lajstromszámú szabadalom • Tetszőlegesen bővíthető operatív memória egységgel rendelkező rendszervezérlő berendezés virtuális táras számítógépek virtuális tárkezelésre alkalmassá tételéhez

3 190523 4 A találmány tárgya tetszőlegesen bővít­hető operativ memória egységgel rendelkező rendszervezórlö berendezés, amely virtuális cimek valós címekké történő nagysebességű lefordítására alkalmas. Előnyösen alkalmazha­tó a találmány szerinti berendezés a virtuális tárkezclésre alkalmatlan számitógépek virtuá­lis tárkezelésre alkalmassá tételéhez. Ismeretes, hogy a virtuális tárkezeléssel működő számítógépeknél a virtuális tár a ténylegesen rendelkezésre álló (valós) tárnál sokszorosan' nagyobb lehet, amelyet a prog­ram úgy .lát", mintha az létezne. A program a virtuális tárra virtuális címmel hivatkozik. Ezt a virtuális címet le kell fordítani tényle­ges (valósi címekké. A címforditáshoz kétféle táblázatot használnak. A virtuális tár és a valós tár is un. lapokra van felosztva. A virtuális tár lapjait ezen felül még szegmen­sekbe csoportosítják. A címforditáshoz hasz­nált táblázatok közül az egyik táblázat a szegmensekre, a másik a szegmenseken belüli lapokra vonatkozik. Az általánosan ismert (IBM ill. ESZR) számítógépek a címforditás során először ki­olvassák a virtuális címmel megjelölt szeg­menshez tartozó tábiázatelcmet a szegmens táblából, majd e táblázatclem által megjelölt laptáblából a virtuális cím által kijelölt vir­tuális lapnak megfelelő laptábla elemet. Ez a laptábla elem megadja a virtuális lapnak a valós térbeli kezdőcímét. A virtuális cim alsó 11 bitje pedig, amely változatlanul kerül át a lefordított, un. valós címbe, a lapon belüli relativ címet adja meg. Látható, hogy a cim­­forditásnak ez a módja, melyet minden egyes memóriaműveletnél végre kell hajtani, megle­hetősen lassú. Az ismert számítógépekben e folyamat gyorsítására egy tartalom szerint címezhető belső gyorstárat alkalmaznak, melyben a szegmens- és laptábla utoljára használt néhány (általában 16 v. 32) elemét tárolják. Ha a laptábla elem itt megtalálható, akkor innen veszi a gép a címfordításkor, ha nem található meg, akkor a memóriában lévő táblázatokból, a már ismertetett módon és beírva ebbe a gyorsmemóriába is, hogy a kö­vetkező esetben már innen vehesse a gép. Ez a megoldás egyrészt számos problémát vet fel, ami bonyolult áramköri megoldásokat igé­nyel, másrészt hatékonysága erősen korláto­zott és nagyban függ a programok tulajdon­ságaitól. A virtuális tárkezelésre nem alkal­mas számítógépek ismeretesen nagy hátránya a programok számára hozzáférhető memória­­tartomány erősen korlátozott volta. Hátrá­nyuk továbbá, hogy a memóriában a progra­mok számára lefoglalt területek egy része nem használt, vagyis a memória kihasználtsá­ga rossz, így az egyidejűleg futó programok száma, ennek megfelelően a gép áteresztőké­pessége a gép elméleti teljesítményéhez ké­pest rossz. A találmány célja az ismertetett megol­dások hátrányainak kiküszöbölése olyan tet­szőlegesen bővíthető operatív- memória egy­séggel rendelkező rendszervezórlö berende­zéssel, amely egyszerű módon biztosítja a virtuális címek valós címekké történő nagy­sebességű lefordítását, úgy, hogy a cimfordi­­tás két lépésben történő folyamatát egyetlen lépésre redukálja, továbbá a virtuális tárke­zelés nélküli számitógép központi egységéhez csatlakozókon keresztül, kábelek segítségével csatlakoztatva a berendezést, a számítógép virtuális tárkezelésre alkalmassá váljon. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy virtuális cimek valós címekké történő nagysebességű lefordításra, előnyösen nem virtuális táras számítógépek virtuális tárke­zelésre alkalmassá tételéhez olyan tetszőlege­sen bővíthető operativ memória egységgel rendelkező rendszervczérló berendezést hoz­tunk létre, amely a számítógép központi egy­ségéhez bemenő és kimenő adat-, cim- és ve­­zcrlőbusszal, valamint megszakitási vonalak­kal kapcsolódik és amelynek berendezésve­­zérló egysége, ehhez valós cimbusszal és címzés vezérlő busszal kapcsolódó tetszőlege­sen bővíthető operativ memória egysége, a berendezésvezérlő egységhez időmérő vezérlő vonalakkal és az operatív memória egységhez memória adatbusszal, valamint memória vezér­lő vezetékkel kapcsolódó időmérő, egysége van, amelyet az jellemez, hogy a berendezés vezérlő egységnek a központi egységből ki­­indulóan mikrocimbusszal csatlakozó - önma­gában ismert - mikroprogramozott vezérlő részegysége, virtuális cimbusszal csatlakozó dinamikus címforditó részegysége, - ugyan­csak önmagában ismert - adatforgalom vezér­lő részegysége, csatorna közvetett adatcímző részegysége van és az adatforgalom vezérlő részegység első címzés vezérlő vezetékekkel, a mikroprogramozott vezérlő részegység pe­dig második címzés vezérlő vezetékekkel a dinamikus cimforditó részegységre, a csator­na közvetett adatcímző részegységre és az operatív memória egységre csatlakozik, vala­mint a mikroprogramozott vezérló részegység a második címzés vezérlő vezetékekkel az adatforgalom vezérlő részegységre van köt­ve, a dinamikus címfordító részegység címfi­gyelő áramkörből, multiplexerből és lapmemó­riából áll, a lapmemória bemenetelre memória bemenő adatbusz, első és második címzés ve­zérlő vezetékek és kimeneteivel multiplexeren keresztül első és második lapmemória cim­busszal és érvényesítő vonallal cimfigyelö áramkör csatlakozik, a multiplexerre lapindex busz és érvényesítő vonal, a lapmemória egyik kimenete byte-index buszhoz, másik kimenete kimenő vezérlőbusszal a központi egységhez kapcsolódik, továbbá a cimfigyelö áramkör egyik bemenetére virtuális cimbusz, a másik bemenetére és az operatív memória egységre háromállapotú valós cimbusz van kötve, mely háromállapotú valós cimbuszra az adatforgalom vezérlő részegységből, a dina­mikus cimforditó részegységből a byte-index 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents