196518. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lézernyalábok leképezésére és formálására

7 196518 8 például olyan, amit a HU 175 630 lajstromszá­mú magyar szabadalom ismertet. A 6 modulá­tor egyetlen bemenő lézernyalábból több mo­dulált lézernyalábot állít elő, amelyek a 6 modulátor belsejéből, az ún. tárgyvertexból indulnak ki. így a 6 modulátor egyben nya­lábosztást is végez. Egy 12 leképező elem, az ábrán pozitív lencse, segítségével reális képet alkotunk mind a vertexröl a pozitív lencse képoldali fósikjától k2 képtávolságban, mind a nyaláb­nyakról a képoldali fősiktól d(2,2) távolság­ban. Egy szóró hatású 13 leképező elem, az ábrán negatív lencse, a vertex képét a 13! leképező elemtől k3 képtávolságra, az utolsó 14 leképező elem, az ábrán pozitiv lencse, tárgyoldali fókuszsikjában tolja ki, azaz a lézernyalábok tengelyei a 14 leképező elem fókuszsikjában lévő pontban, vagy attól kis távolságban metszik egymást úgy, hogy a 14 leképező elem fósikját egymástól megközelítő­leg, előnyös esetben pontosan r rasztertávol­ságban döfjék. Ezáltal a 14 leképező elemből kilépő nyalábok tengelyei gyakorlatilag pár­huzamosak (vagyis k< Í4), ideális esetben teljesen párhuzamosak (k4 ). Ugyanekkor a 12, 13 és 14 leképező elemek ekvivalens lencséje a rendszer w(2,l) nyakméretű beme­­; nő nyalábnyakát, melyet a 6 modulátor köze­pén állít elő a 11 leképező elem, a 14 leképe­ző elem képoldali fósikjától mért kívánt z = d(4,2) távolságra és kívánt w(4,2) nyak­méretre képezi le, ekkor a w(2,l) nyakméretű bemenő nyak az ekvivalens lencse bemenő fókuszsikjában van, melyet w(4,2) nyakmé­rettel a saját kimenő fókuszsikjába képez le. A 12 leképező elem által előállított nyakat a negatív 13 leképező elem fókusztávolságának és helyének megválasztásával úgy képezzük le, hogy a 14 leképező elem a nyakat a kí­vánt helyen és foltmérettel képezze le. A ta­lálmány szerinti, a 12, 13 és 14 leképező ele­mekből álló optikai rendszer azzal az elöny­­nyel jár, hogy az optikai rendszer építési hossza, azaz a 12 leképező elem és a 4 leta­pogatási felület távolsága, a kívánalmaknak megfelelően állítható be a 13 leképező elem helyének és fókusztávolságának megválasztá­sával. A 4 letapogatási felület lézernyalábokkal történő letapogatásához az optikai renszerbe a 2. ábrán nem feltüntetett dinamikus eltérí­tő eszközt kell beiktatni. Ez lehet például egy forgótükőr, rezgötükör, akuszto- vagy elektrooptikai deflektor, amelyet vagy az utolsó 14 leképező elem elé, vagy az utón célszerű elhelyezni. Az optikai rendszer paraméterei: a 12, 13 és 14 leképező elemek f2, Í3 és f4 fókusz­­távolsága és a 12, 13 és 14 leképező elemek egymástól való e2,3 és e3,4 távolsága. Az optikai rendszer számára a bemenő paraméterek: a w(2,l) nyakméret, a nyak d(2,l) távolsága, ill. a 0(1,2) szög, a vertex tz tárgytávolsága, ahol és a továbbiakban a zárójelbe tett első index jelöli a leképező elem sorszámát, a második index értéke egy, ha az első indexszel megjelölt leképező elem bemenő adatáról, kettő, ha kimenő adatáról van szó. A zárójel nélkül használt indexek a leképező elem sorszámára vonatkoznak. A 11, 12, 13 és 14 leképező elem a sugáriránynak megfelelően rendre az első, második, harma­dik és negyedik sorszámú. A0(j,l) szög pél­dául a j-ik leképező elembe bemenő két lé­zernyaláb tengelye által bezárt szöget, a 0lj,2) szög pedig a j-ik leképező elemből ki­menő két lézernyaláb tengelye által bezárt szöget jelöli. Az optikai rendszer kimenő paraméterei: az utolsó 14 leképező elem . utáni w(4,2) nyakméret, az utolsó 14 leképező elem utáni nyak d(4,2) távolsága, a vertex k4 képtávol­sága, az utolsó 14 leképező elem után a nya­lábtengelyek közötti 0(4,2) szög, az utolsó 14 leképező elem és a 4 letapogatási felület kö­zötti z távolság és az r rasztertávolság a 4 letapogatási felületen. Előnyös az a megvalósítás, melynél az utolsó 14 leképező elem számára a bemenő nyakat közelítőleg kétszeres fókusztávolság­nyira képezzük le a 12 és 13 leképező elem segítségével, azaz d(4,l) *** 2.Í4, igy z = d(4,2) 2.f4. Ekkor a 14 leképező elem­nek a nyalábnyakra vonatkozó nagyítása kö­zel egységnyi, azaz w(4,2) f*4 w(4,l), miközben a nyalábtengelyekre vonatkozó szögnagyitás közel nulla. Ha f4 >> fr (i.ll^fF (4,2), ahol rvw2 (j,k) fr (j,k) = -------------, x az ún. Fresnel-fókusz, akkor ez az elrende­zés kevéssé .érzékeny a bemenő nyak d(4,l) távolságának és a vertex t4 tárgytávolságá­­nak változására, így a beállítás tűrése laza lehet, ill. a 14 leképező elem elé eltéritö ele­met, például forgó • poiigon tükröt helyezve, az eltérítés során előálló ad (4,1) és At4 vál­tozások tolerálhatok. Ugyanakkor az effektiv (kivilágított) relatív nyílás, amely 3-w4-----------* Í4 ahol W4 a 14 leképező elem fősíkjaiban mért nyakméret, kellően kicsi. A találmány egy másik péidaképpeni ki­viteli alakját a 3. ábra mutatja két lézernya­lábra, de ez sok lézernyalábra is érvényes. Itt a 2. ábra szerinti megoldás 11 leképező elemének feladatát a 21 és 22 leképező elem (a rajzon pozitív és negativ lencse), a 12 le­képező elem feladatát a 23, 24 és 25 leképező elem (a rajzon negativ, pozitiv és pozitív lencse), a 13 leképező elem feladatát a 26 le­képező elem (a rajzon negatív lencse), a 14 leképező elem feladatát a 27 leképező elem (a rajzon pozitív lencse) látja el. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents