196512. lajstromszámú szabadalom • Elektromechanikus mozgásérzékelő, elsősorban adott irányú gyorsulás érzékelésére

0 196512 6- a 4. ábra a mechanikus úton történő elektromos érintkezők lehetséges nyitá­sét, vagy zárásét,- az 5. ábra az elektromechanikus moz­gásérzékelő célszerű megoldását,- a 6. ábra az elmozduló mérőtömeghez csatlakozó érintkező előnyös kiképzéseit,- a 7. ábra a mozgásérzékelő további célszerű megoldását,- a 8. ábra pedig egy igen előnyös megoldást ábrázol. Az 1. ábrán látható 1 ház és annak elő­nyős kiképzése. Az 1 házban rugalmas 3/1, 3/2 betétek bizositjék az elmozduló 2 mérőtö­­meg gyorsulás hatására bekövetkező mozgat­hatóságát. Az ábrán látható, hogy a rugalmas 3/1, 3/2 betétek hengerszimmetrikusan van­nak kiképezve oly módon, hogy tengelyirá­nyú és keresztirányú inerciájuk egymástól, legalább egy nagyságrenddel, eltérő. Az el­mozduló 2 mérőtömeg felületén 20, 21 bemet­szések vannak kiképezve, a 3/1, 3/2 betétek pedig ezekben a 20, 21 bemetszésekben van­nak elhelyezve. Az 1. ábra vázlatosan szemlélteti, hogy a rugalmas 3/1, 3/2 betétek az 1 házhoz vannak rögzítve. A 3/1, 3/2 betétek megfele­lő befogásával az elmozduló 2 mérőtömeg gyorsulás hatására bekövetkező elmozdulása előnyösen beállítható. A rugalmas 3/1, 3/2 betétek darabszámúnak növelésével a moz­gásérzékelő érzékenysége csökkenthető. A rugalmas 3/1, 3/2 betétek előnyös be­fogásával az elmozduló 2 mérőtömeg mozgásá­ban és így az elektromechanikus mozgásérzé­kelő működésében hiszterézis is létrehozható. A 2. ébrén az elmozduló 2 mérőtömeg hossz­irányú elmozdulása az ábrázolt helyzetből a szaggatott vonallal ábrázolt helyzetbe pilla­natszerű átbillenéssel történik. A pillanatsze­­rü átbillenés a rugalmas 3/1, 3/2 betétek megfelelő befogása eredményezi, ugyanis az ábrázolt helyzetben a rugalmas 3/1 betét alaphelyzetben van, míg a 3/2 betét megfele­lően előfeszített állapotban látható. Adott irá­nyú - hosszirányú - és adott nagyságú gyorsulás hatására a 2 mérőtömeg elmozdul és a szaggatott vonallal ábrázolt helyzetbe kerül. Ebben az esetben a rugalmas 3/1 be­tét kerül előfeszített állapotba és a rugalmas 3/2 betét lesz alaphelyzetben. A 3/1, 3/2 betétek anyagának, méreté­nek, valamint természetesen számának és az elmozduló 2 mérőtömeg tömegének célszerű megválasztásával a gyorsulás hatására törté­nő átbillenés karakterisztikája tetszés sze­rint beállítható. A találmány szerinti mozgásérzékelő al­kalmas nemcsak az ismertetett hosszirányú (tengelyirányú) gyorsulások detektálására, hanem keresztirányú, tehát tengelyirénytól eltérő, megfelelő nagyságú gyorsulások érzé­kelésére is. A 3. ábra szemlélteti a keresztirányú gyorsulások - a irányú gyorsulás - hatáséra például az egyik rugalmas 3/1 betéten létre­jövő alakváltozásokat, valamint az ebből ere­dő tengelyirányú al elmozdulást. A hossz- és a keresztirányú gyorsulá­sok megkülönböztetésére a 3/1, 3/2 betéteket úgy képezzük ki, hogy a tengelyirányú és a keresztirányú inerciájuk egymástól, legalább egy nagyságrenddel, eltérő legyen. A rugal­mas 3/1, 3/2 betéteket ezért célszerűen hen­­gerszimmetríkus gyűrűként alakítjuk ki. A 3/1, 3/2 betétek gyűrűinek vastagságával, il­letve átmérőjével, a rugalmas 3/1, 3/2 beté­tek anyagának és darabszámúnak, valamint azok rögzítési helyének és módjának megfe­lelő kiképzésével a kívánt érzékenység beál­lítható. A 3/1, 3/2 betéteket célszerű belső csillapítással rendelkező gumianyagból ki­képezni. Szakember számára ismeretes a mechani­kus elmozdulásnak különböző érzékelési lehe­tősége. A mechanikus elmozdulást megfelelő méröátalakitóval, például induktív, Hali-gene­rátor, kapacitív úton lehet érzékelni. Egyik legegyszerűbb módja az elmozdulás érzékelé­sének a mechanikus úton történő elektromos érintkezők nyitása, vagy zárása. Erre mutat vázlatos megoldást a 4. ábra, amelynél az a.) ábra adott, egyirányú gyorsulás érzékelésé­re, a b.) és a c.) ábra pedig kétirányú gyorsulások érzékelésére használható. Az a.) ábra szerint az a irányú gyorsulás elektro­mos érintkezők nyitását, vagy zárását ered­ményezi. A b.) ábra alapján egymással ellen­tett, kétirányú, ai, az irányú gyorsulások érzékelhetők. Az elektromos érintkező helyé­nek megfelelő megválasztáséval az elmozduló 2 mérőtömegtől való li, h távolságok célsze­rű kialakításéval az egymással ellentétes ax, az irányú gyorsulások detektálási érzékeny­sége beállítható. A b.) ábra szerint az a2 irányú gyorsulásra a mozgásérzékelő érzéke­nyebb, mint az ai irányú gyorsulásra, mivel az I2 távolság kisebb, mint az h távolság. A c.) ábra szerinti megoldás esetén mindkét, ai, az irányú gyorsulásra a mérőátalakitó ér­zékenysége azonos, tekintettel arra, hogy az elmozduló 2 mérötömegtől mindkét oldalon az elektromos érintkezők 1 távolságra vannak elhelyezve. Az 5. ábra az elektromechanikus moz­gásérzékelő egy célszerű megoldását szemlél­teti. Az 1 ház előnyösen szigetelőanyagból van kialakítva, amelyben az elmozduló 2 mé­rőtömeg vezetőképes anyagú. A 3/1, 3/2 be­tétek anyaga előnyösen gumi. Ennek belső súrlódása egyben a lengések csillapítását is biztosítja. Az 1 házhoz az önmagában ismert és az ábrán nem ábrázolt mérőátalakitó 4, 6 érintkezők segítségével csatlakozik. Az ábra szerint a 4 érintkező előnyösen menet segít­ségével rögzíthető az 1 házban. A 4 érintkező az elmozduló 2 mérőtömeg mozgását nem be­folyásoló (illetve azt csak minimálisan befo­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents