196507. lajstromszámú szabadalom • Mérési eljárás és mérőberendezés gyors, pontos termometriás anyagelemzés, célszerűen sorozatelemzés megvalósítására

3 196507 4 A találmány tárgya mérési eljárás és mérőberendezés gyors, pontos termometriás anyagelemzés, célszerűen sorozatelemzés megvalósítására, elsősorban a mezőgazdaság­ban, az élelmiszeriparban, az egészségügy, valamint a gyógyszervegyészet területén ol­datok, szilárd (porszerü, szálas, szemcsés) szerkezetű anyagok elemzésére. Közismert, hogy a reakcióhő kémiai át­alakulások általános kísérőjelensége, mégis a termometria csupán az 1960-as évek közepé­től kezdődően terjedt el az analitikai gya­korlatban. Az első termometriás elemzökészü­­lék 1964-ben Titra- thermo- mat néven az USA-ban került forgalomba. Magyarországon dr. Sajó István és munkatársai foglalkoznak behatóan a termo­­metriával, munkásságukat több forgalomban lévő termometriás készülék, valamint mér megadott szabadalmak - ilyen például a 152 942 lajstromszámú, vagy a 170 345 lajst­­romszémú szabadalmi leírások - fémjelzik. Megoldásaikkal a szervetlen kémiai anyagok, elsősorban oldatok elemzése terén értek el nemzetközileg is elismert eredményeket. A Vasipari Kutató Intézet Dithermanal néven forgalomban lévő készüléke különböző szerves vegyületek, például műtrágyák elem­zésére is alkalmas. Az ismert megoldások lényege, hogy igen jól hószigetelt mérőcellában kerül el­helyezésre a megfelelően előkészített mérendő oldat. Merülópipettába reagenst helyeznek, melyet elótemperálnak, a mérendő oldatba süllyesztik, majd például levegópumpa segít­ségével a mérendő oldathoz adagolják. A re­akcióhő okozta hömérsékletváltozást Wheats­­tone-hídba kapcsolt hőérzékelő (termisztor) érzékeli, a mért értéket pedig ismert módon kijelzik. Ezeknél a megoldásoknál nagy mennyi­ségű anyagmintára van szükség és kalori­­metriás szempontból minden mérés egyedinek tekinthető, sorozatmérésre nem megfelelőek. Az anyagminták és a reagens előkészítése - a szükséges pontos bemérés, az elótemperá­­lás - miatt igen munka- és időigényes folya­matok. Az ismert megoldások szilárd szerke­zetű anyagok bizonyos komponenseinek a mérésére közvetlenül nem alkalmasak. Sorozatelemzésre használható, ismert ké­szülék a Technicon-cég Thermometric Analy­­zer-e. Ezzel a készülékkel oldatok sorozat­­elémzése ugyan megoldható, hátrányaként vi­szont szintén a felhasznált nagy anyagmeny­­nyiség említhető. Ez a készülék sem alkalmas szilárd szerkezetű anyagok közvetlen vizsgá­latára. Találmányunk célja olyan anyagtakaré­kos megoldás létrehozása, amely alkalmas gyors, pontos sorozatelemzések elvégzésére, és amellyel szilárd szerkezetű anyagok köz­vetlen vizsgálata is megvalósítható. Célul tűztük ki továbbá olyan megoldás kifejlesz­tését, amelynél a drága reagens többször is felhasználható. További előnyős célunk volt, hogy a megoldás alkalmas legyen - tekintet­tel a sorozatelemzésekre - automatikus min­taadagolásra, a mérési idő csökkentésére. Felismertük, hogy amennyiben nagy mennyiségben alkalmazunk koncentrált rea­genst, a mérés jelentős mértékben meggyor­sítható, hiszen megfelelő reagensfelesleg biztosítása esetén a reagens többször is fel­használható. A mérendő anyag térfogatához képest előnyösen nagyságrendekkel nagyobb térfogatú, koncentrált reagens alkalmazása lehetővé teszi a sorozatmérések megvalósítá­sát. A reprodukálhatóság érdekében a méré­sek folyamén biztosítani kell az azonos kiin­dulási követelményeket, a hőkapacitás állandó értékét. E cél biztosítása érdekében találmá­nyunk további felismerése, hogy a mérés so­rán a koncentrált reagenst állandó térfoga­ton tartjuk és a reagenshez adagoljuk a mé­rendő anyagot. Az ismert megoldások esetén mindig a mérendő anyaghoz történik a rea­gens hozzáadása. Tekintettel arra, hogy cél­szerűen sorozatelemzés esetén az egymást követő méréseknél megoldásunknál a kon­centrált reagenst- - mivel feleslegben van - ismételten felhasználjuk, a reagens és a mé­rendő anyag együttes hókapacitását ezért ál­landó értéken tartjuk. A találmány tárgya mérési eljárás gyors, pontos termometriás anyagelemzés, célszerűen sorozatelemzés megvalósítására, amelynek so­rán kiválasztjuk a mérendő anyagnak megfe­lelő kémiai reakciót, biztosítjuk a kémiai re­akcióban résztvevő reagens és a mérendő anyag izotermitását, majd a reagenst és a mérendő anyagot összehozzuk, célszerűen homogenizáljuk. Mérjük a fejlődő reakcióhőt, a hőmérsékletváltozásból pedig a mérendő anyag tulajdonságaira és/vagy mennyiségére következtetünk. Az eljárás lényege, hogy a mérendő anyag térfogatához képest előnyö­sen nagyságrendekkel nagyobb térfogatú, koncentrált reagenst alkalmazunk és a mérés során a reagenst állandó térfogaton tartjuk. A reagens és a mérendő anyag összehozását pedig oly módon végezzük, hogy a reagens­hez adagoljuk a mérendő anyagot, és hogy sorozatelemzés esetén az egymást követő mé­réseknél a reagenst ismételten felhasználjuk, miközben a reagens és a mérendő anyag együttes hókapacitását állandó értéken tart­juk. A mérés során a mérendő anyag térfo­gatának legalább tízszeresét - előnyösen százszorosát - meghaladó térfogatú koncent­rált reagenst alkalmazunk. Az egymást követő méréseknél, a követ­kező méréshez szükséges, a mérések során állandó hökapacitást a már felhasznált rea­genstérfogat, valamint ennél nagyobb térfo­gatú - célszerűen tízszeres térfogatú - puf­­fertartólyban lévő, szintén koncentrált rea­gens megfelelő cirkuláltatásával biztosítjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents