196495. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés kis mennyiségű, de jó minőségű hűtőköri víznek kis vízveszteséggel való előállítására

5 196495 6- Nem igényes a kezelendő nyersvíz minősé­ge, szennyezettsége tekintetében.- Az üzemeltetéshez nem igényel különféle vegyszereket, melyek az ioncsere alkalmazá­sával működő vízkezelő berendezések rege­nerálásához szükségesek.- Az előbbiként említett előny folytán nincs szükség vegyszer tárolásra, és nem merülnek fel vegyszer beszerzési és szállítási költsé­gek.- A találmány szerinti kapcsolási elrendezés útján alkotott berendezés gyorsan üzembehe­lyezhető, gyorsan leállítható, a részteljesít­­mények szabályozása tetszőleges mértékben könnyen megoldható. A találmány szerinti kapcsolási elrende­zés példakénti kiviteli alakját rajz alapján ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elren­dezés alapkapcsolásának kapcsolási vázlata, a 2. ábra a találmány szerinti kapcsolási elren­dezés azon kiviteli alakja, ahol az elpárolog­tató többlépcsős kialakítású. Az 1. ábrán egyfokozatú, légköri nyomáson működő berendezés elvi kapcsolása látható. A kapcsolási elrendezés bemenetét a 9 szűrő alkotja, amelynek kimenete egyrészt szelep útján közvetlenül csatlakoztatható a hűtőbe­rendezés 7 tápvíztartályához. A 9 szűrő ki­menetének csonkja a viztisztitó berendezés bemenetét alkotó 1 szintszabályozó tartályhoz csatlakozik, melynek alsó vízkivezetése 2 mágneses vízkezelőn át valamint egy szelep útján csatlakozik a 3 elpárologtató alsó viz­­kivezetéséhez. Az 1 szintszabályozó tartály állítható úszóval és hozzáfolyásszabályzó sze­­lepppel biztosítja a 3 elpárologtatóban a vlz­­szintet, amelyet a fűtőfelület felső széléhez állítunk be. A 3 elpárologtató villamos vagy egyéb ismert fűtőtesttel rendelkezik. A 3 el­párologtató felső részén lévő kivezetés össze van kötve a 4 kondenzátor felső gőzterével, míg a 4 kondenzátor alsó vízkivezetése csat­lakozik a 7 tápvíztartályhoz. A 4 kondenzá­torban lévő hidegvizet szállító csőkígyó egy 5 keringtetőszivattyú útján csatlakozik a 6 léghűtőhöz. A 7 tápviztartály 8 vízszivattyú útján csatlakozik a hűtőberendezés tápviz­­csonkjához. Az 1. ábra szerinti kapcsolási elrende­zés működési módja a következő. Az üzemeltetés indítása a rendszer víz­zel való főltóltésével kezdődik. A 3 elpáro­logtatóban a vízszint a futófelület felső szé­lénél tartandó, ami az 1 szintszabályozó tar­tállyal oldható meg a közlekedőedények tör­vénye alapján. Ebben egy állítható úszóval és hozzáfolyásszabályozó szeleppel a kívánt vízszíntet szükség szerint szabályozzuk. Ez­után a 6 léghűtőn át az 5 keringtetőszivaty­­tyú megindításával hideg hűtővizet keringte­tünk a 4 kondenzátorba. A hűtés biztosítása után kapcsolható be a 3 elpárologtató készü­lék fűtése. A fűtés lehet villamos, gőz, illető­leg közvetlen tüzelés (pl. gáz, tüzelőolaj, stb.). A 3 elpárologtatóban lévő vízből a forrpontra való melegedés során a gázok ki­válnak, majd megindul a gőzfejlődés. A gőz a gázokat és a készülékben lévő levegőt maga előtt hajtva áramlik a 4 kondenzátorba, ahol a hideg hűtőfelületen lecsapódik. A 4 kon­denzátorból előbb a levegő és a gázok, majd a tiszta kondenzátum távozik annak alsó ré­szén elhelyezkedő kifolyó nyíláson keresztül a 7 tápviztartályba. Innen a 8 vízszivattyú juttatja a tiszta vizet a zárt hűtőkörbe, ál­talában annak tágulási tartályán keresztül. Ha a 3 elpárologtató, a 4 kondenzátor és a 7 tápviztartály a tágulási tartály fölé van he­lyezve, úgy a pótvíz, ill. a hűtővíz gravitáci­ós úton juttatható a zárt hűtőkörbe, és ily módon a 8 vízszivattyú alkalmazása felesle­gessé válik. Az 1. ábrán látható 9 szűrő csak akkor szükséges, ha a rendelkezésre álló vízben a mechanikai szennyezések olyan na­gyok, hogy az 1 szintszabályozó tartály viz­­szintszabályozójának működését akadályoz­zák, vagy hátráltatják. Egyébként a mecha­nikai szennyezések az 1 szintszabályozó tar­tályban ülepithetők ki. A nagymértékben sótalanitott víz erős oldhatásának kiküszöbölése céljából lehetőség van arra, hogy a nyersvízből megfelelő mennyiséget lehessen bekeverni a tiszta víz­be. Szükség esetén a kivánalmaknak megfele­lően vegyszerek (korróziógétló, fagyálló, ka­­vitáció csökkentő stb.) is adagolhatók a 7 tápviztartályba. A 3 elpárologtatóban besűrűsődött víz leürítése szakaszos üzemmenetben, a szoká­sos módon történhet. A 2 mágneses vízkezelő készüléket, ha az nem permanens mágnesből áll, a teljes üzemidő alatt bekapcsolva tart­juk. Működésének hatására a benne előállí­tott mágneses téren átvezetett vízből a heví­téskor nem képződnek nagyméretű, összenőtt kristályok, amelyek a fűtőfelületre rakódná­nak. A .vízkő' laza iszap formájában csapó­dik ki, ez a 2 elpárologtató ürítésekor kőny­­nyen eltávolítható. Az 1. ábra szerinti kapcsolási elrende­zés esetén 1 dm3 desztillált víz előállításához 2500-2700 kJ hőmennyiség szükséges attól függően, hogy a rendelkezésre álló víz mi­lyen hőfokú. Ez a fajlagos hőszükséglet kb. a felére csökkenthető, ha az elpárologtatást két fokozatban oldjuk meg. Ekkor ugyanis a I. fokozat elpárologtatójában keletkező gőzzel a második, a 2. ábrán láthatón az utolsó fo­kozathoz tartozó elpárologtatót fűtjük, majd az így termelt gőzt csapatjuk le a 4 konden­zátorba. Ezáltal az első fokozatban (I.) beve­zetett hővel kb. kétszer annyi vizet párolog­tathatunk el, mintha egyszeres elgőzölögte­­tést alkalmaznánk. A fajlagos hőfogyasztás a fokozatok számának növelésével fordított arányban csökken. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a berendezés fajlagos ára emelkedik. A két el­lentétes hatás egybevetésével gazdaságossági 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents