196493. lajstromszámú szabadalom • Csöves vagy táskás léghevítő elrendezés

3 196493 4 A találmány tárgya csöves vagy táskás léghevitö olyan elrendezése, amely a talál­mány szerinti módon a kazán utáni füstcsa­tornában van elrendezve és ezáltal a kazán hasznos futófelületét növeli. A kazánok hatásfokának növelésére rég­óta alkalmaznak léghevitöket, amelyek a ka­zán füstgázainak a gőzfejlesztő és vízmelegí­tő felületek után még meglévő hőjének egy részét hasznosítják, míg a másik - a nem hasznosítható - rész a füstgázok hőjének veszendő része. Ismeretes, hogy e léghevítők a kazánok szerves részei, azokat a kazánokkal együtt gyártják és épitik be. A csöves vagy a tás­kás típusú léghevitöket mindig a kazán bel­sejében helyezték el és csak a regenerativ léghevitöket építették nagy terjedelmük mi­att, a kazánoktól bizonyos távolságra a sza­bad térbe. A léghevítők különböző típusait és al­kalmazási módjaikat számos irodalmi forrás ismerteti. Ezek közül példának említjük az alábbi szakkőnyveket: M Ledinég .Dampfer­zeugung Dampfkessel, Peoerugen" 1966. Springer Verlag, Wien-New-York c. kiadvány 433. oldalával kezdődő: .Lufterhitzer' c. fe­jezet. A kazánokban - beleértve a léghevitőt is - a füstgázokat általában nem hűtik le a savharmatpont alá, hanem legfeljebb csak 10- -20 °C-al a savharmatpont felett lévő hőmér­séklet határig. Ez az egyes tüzelőanyag faj­táknál más és más hőmérsékletet jelent, (ola­joknál és szénnél kb. 170 °C, gáznál kb. 120-130 °C). Ezeket a hőfokhatárokat egy részről a füstgázok hőjének a lehető legtel­jesebb hasznosítására, másrészről az utolsó (a füstgázjáratban) fűtőfelület savkorrózió okozta gyors tönkremenetelének megakadá­lyozására irányuló törekvés indokolja. A két szempont együttes betartásával érhető el a gazdaságossági optimum. A fent elmondottakból következik hogy ha egy kazánt az eredetileg tervezettől el­térő tüzelőanyag fajtára állítanak át - válto­zatlan fűtőfelületeket feltételezve - nagy va­lószínűséggel az nem a gazdasági optimummal fog üzemelni. Ha az átállás szénről vagy olajról pl. földgázra történik, a gazdaságtalanság oka az, hogy a meglévő fűtőfelületek nem elegen­dőek a füstgázoknak a korábbinál lényegesen alacsonyabb hőfokra való lehűtéséhez, noha ez (a géz tüzelőanyag, tisztasága, csekély kéntartalma miatt) a vasanyagok gyors tönk­remenetele nélküli jelentős hőmegtakaritással járnak. Találmányunk az előbbi esetben igen előnyösen alkalmazható, minthogy jelentős fűtőfelület növekedést biztosit anélkül, hogy új kazánt kellene beépíteni, vagy hogy a meglévő kazán fűtőfelületeit kellene átalakí­tani. Találmányunk azon a felismerésen ala­pul, hogy egy meglévő kazán fűtófelúlet a találmány szerint oly módon növelhető, hogy a kazán utáni, - esetleg felezett - füstcsa­tornába csöves vagy táskás léghevitőt épí­tünk be. A találmányi gondolat a szakiroda­­lomban nem található új felismerés. A találmány tárgya csöves vagy táskás léghevitö elrendezés a kazánok futófelületé­nek növelésére. A találmány újdonsága abban van, hogy a léghevitö a kazán utáni füstcsa­tornába van beépítve. A találmány szerinti elrendezés oly módon alakítható ki, hogy a csöves léghevitö csötere a füstcsatorna jára­tával oly módon áll összeköttetésbe, hogy a csőtér egyjáratú, a csövek közötti tér pedig legalább kétjáratú. A találmány szerinti el­rendezés további jellemzője, hogy a léghevi­­tónek a kazántól legtávolabb eső cső közötti járatához a levegőbelépö nyílás, a kazánhoz legközelebb eső csövek közötti térhez pedig a levegő kilépő nyílás csatlakozik. A talál­mány szerinti elrendezés további jellemzője, hogy a füstcsatorna falazott kivitelű, amely­hez acéllemez idomú átmenet útján kapcsoló­dik a léghevitö és ugyancsak acéllemez ido­mú átmenetek útján a füstcsatorna. A csatla­kozásokban tömítések vannak elrendezve. A találmány szerinti léghevítő elrende­zés egyik lehetséges kiviteli alakjánál a léghevitö az acélszerkezeti részeket is tar­talmazza és ezekkel egybeépítve egy egysé­get alkot. A találmány szerinti léghevítő elrende­zés egy másik lehetséges kiviteli alakjánál a léghevitőt különálló betétként készítjük el, amely betolható az acélszerkezetbe. A kettő között a tömörséget biztosítani kell, hogy a füstgázáram ne tudjon megszökni a csőrend­szer megkerüléséveL A tömörséget úgy biz­tosítjuk, hogy az acélszerkezetre két oldalról és '’élűiről panellemezeket csavarozunk, ame­lyekhez tőmító anyagból készült rugalmas füs‘.gázzárakat erősítünk - célszerűen min­­der.egyenes panellemez két végén egyet­­-egyet. Az utóbbi kiviteli alak több szempontból is előnyösebb az előbbinél. Egyrészt a, panel­lemezek és a léghevitö közötti zárt gázréteg hőszigetelő hatása miatt a panellemezeket nem kell kívülről hószigeteléssel ellátni - am g az előbbi kiviteli alak esetében a léghe­­vítőt hószigetelni kell. Másrészt a betétként készült léghevitö könnyebben kiszerelhető tisztítás vagy ellenőrzés céljából. Végül még egy szempont: ha tönkremegy a léghevitö - korróziós okból - az utóbbi kiviteli alak ese­tén kevesebb vasanyagot igényel a csere és a cseredarab gyártása is egyszerűbb. A találmány szerinti léghevitö elrende­zés, amely a kazánok hasznos fűtőfelületének növelésére szolgál, különösen előnyös (föld) gáztüzelésre való átállás esetén, minthogy szükségtelen gáztüzelésre tervezett új kazán beszerzése, beépítése és hogy a gazdaságos­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents