196493. lajstromszámú szabadalom • Csöves vagy táskás léghevítő elrendezés
3 196493 4 A találmány tárgya csöves vagy táskás léghevitö olyan elrendezése, amely a találmány szerinti módon a kazán utáni füstcsatornában van elrendezve és ezáltal a kazán hasznos futófelületét növeli. A kazánok hatásfokának növelésére régóta alkalmaznak léghevitöket, amelyek a kazán füstgázainak a gőzfejlesztő és vízmelegítő felületek után még meglévő hőjének egy részét hasznosítják, míg a másik - a nem hasznosítható - rész a füstgázok hőjének veszendő része. Ismeretes, hogy e léghevítők a kazánok szerves részei, azokat a kazánokkal együtt gyártják és épitik be. A csöves vagy a táskás típusú léghevitöket mindig a kazán belsejében helyezték el és csak a regenerativ léghevitöket építették nagy terjedelmük miatt, a kazánoktól bizonyos távolságra a szabad térbe. A léghevítők különböző típusait és alkalmazási módjaikat számos irodalmi forrás ismerteti. Ezek közül példának említjük az alábbi szakkőnyveket: M Ledinég .Dampferzeugung Dampfkessel, Peoerugen" 1966. Springer Verlag, Wien-New-York c. kiadvány 433. oldalával kezdődő: .Lufterhitzer' c. fejezet. A kazánokban - beleértve a léghevitőt is - a füstgázokat általában nem hűtik le a savharmatpont alá, hanem legfeljebb csak 10- -20 °C-al a savharmatpont felett lévő hőmérséklet határig. Ez az egyes tüzelőanyag fajtáknál más és más hőmérsékletet jelent, (olajoknál és szénnél kb. 170 °C, gáznál kb. 120-130 °C). Ezeket a hőfokhatárokat egy részről a füstgázok hőjének a lehető legteljesebb hasznosítására, másrészről az utolsó (a füstgázjáratban) fűtőfelület savkorrózió okozta gyors tönkremenetelének megakadályozására irányuló törekvés indokolja. A két szempont együttes betartásával érhető el a gazdaságossági optimum. A fent elmondottakból következik hogy ha egy kazánt az eredetileg tervezettől eltérő tüzelőanyag fajtára állítanak át - változatlan fűtőfelületeket feltételezve - nagy valószínűséggel az nem a gazdasági optimummal fog üzemelni. Ha az átállás szénről vagy olajról pl. földgázra történik, a gazdaságtalanság oka az, hogy a meglévő fűtőfelületek nem elegendőek a füstgázoknak a korábbinál lényegesen alacsonyabb hőfokra való lehűtéséhez, noha ez (a géz tüzelőanyag, tisztasága, csekély kéntartalma miatt) a vasanyagok gyors tönkremenetele nélküli jelentős hőmegtakaritással járnak. Találmányunk az előbbi esetben igen előnyösen alkalmazható, minthogy jelentős fűtőfelület növekedést biztosit anélkül, hogy új kazánt kellene beépíteni, vagy hogy a meglévő kazán fűtőfelületeit kellene átalakítani. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy egy meglévő kazán fűtófelúlet a találmány szerint oly módon növelhető, hogy a kazán utáni, - esetleg felezett - füstcsatornába csöves vagy táskás léghevitőt építünk be. A találmányi gondolat a szakirodalomban nem található új felismerés. A találmány tárgya csöves vagy táskás léghevitö elrendezés a kazánok futófelületének növelésére. A találmány újdonsága abban van, hogy a léghevitö a kazán utáni füstcsatornába van beépítve. A találmány szerinti elrendezés oly módon alakítható ki, hogy a csöves léghevitö csötere a füstcsatorna járatával oly módon áll összeköttetésbe, hogy a csőtér egyjáratú, a csövek közötti tér pedig legalább kétjáratú. A találmány szerinti elrendezés további jellemzője, hogy a léghevitónek a kazántól legtávolabb eső cső közötti járatához a levegőbelépö nyílás, a kazánhoz legközelebb eső csövek közötti térhez pedig a levegő kilépő nyílás csatlakozik. A találmány szerinti elrendezés további jellemzője, hogy a füstcsatorna falazott kivitelű, amelyhez acéllemez idomú átmenet útján kapcsolódik a léghevitö és ugyancsak acéllemez idomú átmenetek útján a füstcsatorna. A csatlakozásokban tömítések vannak elrendezve. A találmány szerinti léghevítő elrendezés egyik lehetséges kiviteli alakjánál a léghevitö az acélszerkezeti részeket is tartalmazza és ezekkel egybeépítve egy egységet alkot. A találmány szerinti léghevítő elrendezés egy másik lehetséges kiviteli alakjánál a léghevitőt különálló betétként készítjük el, amely betolható az acélszerkezetbe. A kettő között a tömörséget biztosítani kell, hogy a füstgázáram ne tudjon megszökni a csőrendszer megkerüléséveL A tömörséget úgy biztosítjuk, hogy az acélszerkezetre két oldalról és '’élűiről panellemezeket csavarozunk, amelyekhez tőmító anyagból készült rugalmas füs‘.gázzárakat erősítünk - célszerűen minder.egyenes panellemez két végén egyet-egyet. Az utóbbi kiviteli alak több szempontból is előnyösebb az előbbinél. Egyrészt a, panellemezek és a léghevitö közötti zárt gázréteg hőszigetelő hatása miatt a panellemezeket nem kell kívülről hószigeteléssel ellátni - am g az előbbi kiviteli alak esetében a léghevítőt hószigetelni kell. Másrészt a betétként készült léghevitö könnyebben kiszerelhető tisztítás vagy ellenőrzés céljából. Végül még egy szempont: ha tönkremegy a léghevitö - korróziós okból - az utóbbi kiviteli alak esetén kevesebb vasanyagot igényel a csere és a cseredarab gyártása is egyszerűbb. A találmány szerinti léghevitö elrendezés, amely a kazánok hasznos fűtőfelületének növelésére szolgál, különösen előnyös (föld) gáztüzelésre való átállás esetén, minthogy szükségtelen gáztüzelésre tervezett új kazán beszerzése, beépítése és hogy a gazdaságos5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
