196486. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázhálózatra kapcsolt fogyasztók védelmére
7 19618« 8 Az 5. sz. ábrán ugyancsak a 18 rugósszelep foglalja el a 13 szakadólap helyét, az 1 ház belső 11 tere a 22 vezetékkel van a berendezéstől távolabb elhelyezett 23 kezelőszervben lévő 24 csőelzáróra csatlakoztatva, mely utóbbinak u kimenete a 2:7 vezetékkel csatlakozik a 26 furaton keresztül a 12 kimenöcsóbe. A 6/a. és 6/b. sz. ábrán ábrázolt kiviteli alaknál a 13 szakadólap helyére a 27 vezetéket helyeztük, amely karimával van ellátva. Ehhez ugyancsak karimás kötéssel csatlakoztatható a 30 hővezető elem, amely egy tengelyirányú furattal és egy csatlakozó karimával ellátva a csatlakozási pontnál csőalakot képez, és amelynek belső tere a 32 furatokkal van összekötve az 1 ház 11 terével. A 30 hővezető elem az ábrán feltüntetett, de hivatkozási jellel el nem látott tömi tóanyaggal van az 1 ház falába rögzítve, amely tömítőanyag egyrészt a gáztöinör zárást kell, hogy biztosítsa, másrészt hőszigetelő tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen. A karimás kötésbe a vakkarimát képező 29 olvadóbetétet helyezzük el, és a 30 hővezető elemet szükség esetén ellátjuk a 31 szárnyakkal, amelyek sugárzást elnyelő felületekkel vannak ellátva. De összeköthetjük a 30 hővezető elemet más, a veszélyes hőmérsékletet reprezentáló ponttal közvetlenül is. Az így kialakított berendezést a gázhálózatban a gázmérő előtti csatlakozási pontba szereljük be. Az 1. sz. ábrán ábrázolt kiviteli alak esetén az üzembehelyezéskor az 1 ház 11 belső terét a 15 csöelzáró rövid nyitásával és újra elzárásával atmoszférikus nyomásra helyezzük, majd a 14 kézikar segítségével az 5 záróelemet felemeljük, ekkor a gáz a rugalmas 3 csövet az 1. sz. ábrán ábrázolt alakváltozásra kényszeríti, és a gáz a 2 cső felső részéből a 8 furatokon, a rugalmas 3 cső elváltozása folytán kialakuló 16 téren, a 9 furatokon és a 12 kimenőcsövön át a felhasználás helyére áramlik. Ha- a gázfogyasztás megszűnik, (azaz minden fogyasztókészüléket elzárunk), a rugalmas 3 cső alakváltozása megmarad, mert a 2 csőben és a 16 térben ilyen esetben a nyomás nemhogy csökkenne, hanem éppenhogy növekszik, és így a rugalmas 3 cső alakváltozása továbbra is fennáll. Igen erős áramláskor a 8 és 9 furatok, valamint az esetleg alkalmazott 7 szelepülés olyan nyomásesést hoz létre, amely ezt az alakváltozást fenntartja. A méretezésnek természetesen úgy kell történnie, hogy ez a nyomásesés a fogyasztást ne zavarja, azaz a távozó nyomás még mindig a megengedhető mértéken maradjon. Ha a hálózatban a gáz nyomása a méretezési érték alá csökken, a rugalmas 3 cső rugalmassága folytán az alakváltozás csökken, majd megszűnik, ekkor a 6 záróerő az 5 záróelemet lefelé elmozdítja, az 5 záróelem a 3. sz. ábrán ábrázolt helyzetbe kerül, és a gáz áramát elzárja. A berendezés újra indítása csak külön kézi beavatkozással lehetséges: a 14 kézikarral uz 5 záróelemet a 6 záróerö ellenében felső helyzetébe kell visszahúzni. A berendezés ezen tulajdonsága teszi lehetővé azt, hogy a gáz vezeték elzárása esetén - amikor a minden egyes fogyasztónál felszerelt találmány szerinti berendezések mind sorra lezártak, a vezetéket újra nyomás alá lehessen helyezni. Ezzel a fogyasztóknál még nem lesz gáznyomás, minden egyes fogyasztót külön lehet - a szükséges ellenőrzések elvégzése után - bekapcsolni, és nem kell egész lakóépület bekapcsolásával megvárni, amig valamennyi fogyasztó (lakó) hazaérkezik, ami jelenleg sokszor órákat is igénybe vesz. Ha a gázvezetékben a nyomás veszélyesen megnő (pl. az épületnyomásszabályozó, vagy a körzeti nyomásszabályozó hibája folytán a fogyasztói hálózat középnyomás alá kerül, ami adott esetben 0,03 bar-ról 6,0 bárrá való nyomásnövekedést jelentheti), a 13 szakadólap felreped. Ezáltal az 1 ház belsejében lévő 11 térben, valamint a rugalmas 3 cső alatti 16 térben a nyomás azonos értéket vesz fel, aminek következtében a rugalmas 3 cső alakváltozása ugyanúgy megszűnik, mint nyomáshiány esetében. Az 5 záróelem ismét zár. Ekkor a fogyasztót megvédtűk a túlnyomástól eredő veszélyektől (gázmérő felrepedése, gázömlés, fogyasztóberendezések meghibásodása), a gáz visszakapcsolása csak a 13 szakadólap cseréje (a berendezés javítása) után állítható helyre. Ez utóbbi nehézséget küszöböli ki a 4. sz. ábrán ábrázolt megoldás. Itt a 13 szakadólap helyett a 18 rugósszelep tölti be a túlnyomás elleni védelem szerepét. Ha a vezetékben a nyomás a 18 rugósszelepen beállított felső értéket meghaladja a 18 rugósszelep nyit, az 1 ház belső 11 tere, valamint a rugalmas 3 cső alatti 16 tér között a nyomás kiegyenlítődik, és a zárás megtörténik. (Nyorcáshiány esetén a berendezés mindenben a fentebb elmondottak szerint működik.) Ez esetben a túlnyomás megszűnte után az újraindítás a 19 csőelzáró kézi nyitásával, majd az 5 záróelemnek a 14 kézikar segítségével történő felhúzásával történik. A 19 záróelemet természetesen még az 5 záróelem megemelése előtt újra vissza kell zárni. Itt a 11 térben lévő gáz nem ömlik a környezeti térbe, hanem a 12 kimenőcsőbe kerül. Az 5. sz. ábrán ábrázolt megoldás működése mindenben megegyezik a fentebb elmondottakkal, csak az újraindítást megelőző nyomáskiegyenlités távolról történhet. Üzemi berendezéseknél, ahol a berendezés működése gyakori, ilyenkor természetesen a 14 kézikar felemelését is automatizálni kell, ami egy hidraulikus vagy pneumatikus munkahenger segítségével teljes távvezérlést (Lávmüködtetéstl tesz lehetővé. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
