196485. lajstromszámú szabadalom • Szerkezeti elrendezés a környezeti hőmérséklettől eltérő közeghőmérsékletű, azonos nyomvonalú, cső a csőben rendszerű csővezetékek közös hővédelmére
3 1 <1(5-185 4 A találmámy tárgya szerkezeti elrendezés a környezeti hőmérséklettől eltérő közeghómérsékletű, azonos nyomvonalú cső a csőben rendszerű csővezetékek közös iiővédelmére. A találmány tárgyát képező megoldást célszerűen technológiai csővezetékek, például kondenzviz vezetékek, használati melegvizvezetékek, olaj és egyéb anyagszállitó vezetékek, stb. céljára javasoljuk alkalmazni. Mint ismeretes, a meleg- és hidegüzemü csővezetékek fektetésének legkorszerűbb módszere az elöreszigetelt vagy más néven .cső a csőben" típusú vezetékek telepítése. Ezen eljárások ill. szerkezeti kialakítások jellemzője az, hogy egy külső köpenycsőben egy vagy több haszoncsövet vezettek. A haszoncsövek köré minden esetben hőszigetelő műanyag habot vittek be. További jellemzőként említjük, hogy a haszoncsö/csővek és a köpenycső közötti térben is hőszigetelő műanyag habot juttattak be. A fent említett megoldás szerint kialakított csővezeték-hővédelmet számos irodalmi forrás ismertet. Ezen ismert eljárások között megemlítjük a .KEL1T, ECOPIPE.PAN ISOVTT, FISKARS" stb. .cső a csőben' eljárás. Az említett megoldások közül kiemelkedő a F1SKARS rendszerű csőfektetési eljárás, melynek lényégé, hogy két vagy több haszoncsövet közös kötegcsőben helyeznek el, melyben azonban eltérő hőmérsékletű közegeket áramoltattak. A haszoncsövek közös köpenyesében egymástól szigetelőanyaggal, poliurelénhabbal voltak elválasztva. Üzemen kívüli csővezetékek höntartására a szakirodalom különféle megoldásokat ismertet. 1. / Handbuch für den Rohleitungadau (VEB Verlag, Berlin 1971. 46. oldal 1.26 számú ábra szerinti megoldás). Ennek lényege abban van, hogy a csővezeték höntartásáról (hőszigetelés) oly módon gondoskodtak, hogy a külső köpenyben lévő hőszigetelő réteget tartó lemez és a csővezeték közötti légrést egy kisméretű betétcsővel biztosították, amelyben fűtőközeget áramoltattak. Ennek a megoldásnak egyik hátránya, hogy a hőátadási viszonyok kedvezőtlenek. További hátránya, hogy a különböző hötágulási együtthatók kedvezőtlen hatású deformációkat okoztak, (például maradó alakváltozás, a hőszigetelés leromlása). Lényeges hátrányként említjük, hogy a betétcsőben külön fütőf.sövet (fűtőelemet) volt szükséges elhelyezni? 2. / Az l./pont alatt említett kézikönyv 47. oldalán lévő 1.29 ábra szerint a vezeték és a köpeny közötti részben fűtőközeget áramoltattak. A csőkötéseknél a fűtőközeg továbbvezetésére átívelő vezetékszakaszokat kellett készíteni. Ennek a megoldásnak hátránya az voll, hogy bonyolult, drága és a külön fűtőszerkezet - külön fűtőközeg alkalmazása - bonyolította és drágította az alkalmazást. 3. / Vegyipari csővezetékek (Őri Róbert) Műszaki Kiadó, Budapest 1972. 44. oldal 1. 3-11 ábra. Ezen szakkonyvben javasolt különböző megoldások közül az egyik szerint a haszoncsőbe külön melegítő vezetékeket helyeztél;. Egy további javaslat szerint a köpenycsövet fűtötték. Egy további megoldás szerint a szigetelőréteg és a haszoncső között külön fütöcsöveket helyeztek el. Ezen könyvben kitanitás van arra nézve is, hogy a fütöcsövek nem körkeresztmetszetüek hanem lapítottak. 4. / GróLh: Kondensatwirtsehaf L. /VEB Lipcse 1974. 188. oldal, 179. ábra. Ez a publikáció azonos megoldást mutat a 3./jelzésű szakkönyv első megoldásával. 5. / Dr. Dezső György: .Korszerű hőszállitó vezetékek, 1985. (Petőfi Nyomda, Kecskemét) 362. oldal V. 26. ábra. Mini. említettük a hagyományos, kétvezetékes, zárt melegvíz, il). forróviz-távfütések részére kifejlesztett különböző tipusű un. .cső a csőben" rendszereknél kifejezetten hátrányos volt az előremenő- és viszsz átérő vezeték közötti hőcsere akár egy, akár két különálló köpenycsőbe került az előremenő- és visszatérő vezeték. A konstrukció kialakítása során lényeges alapelv veit, hogy a két említett vezetéket egymástól gendosan elszigetelték. Ugyanakkor a hőszolgáltatás terén, de más csővezetékrendszerek esetében, mint pl. különböző olajvezetékek, egyéb anyragszállító vezetékek, használati melegvízvezetékek, ke ndenzvezetékek, termálvizet szállító vezetékek, technológiai vezetékek stb. esetében széles körben elterjedtek olyran megoldások, amelyeknél pl. a vezetékpár változó tömegáramot szállított, vagy vezetékpér egyike recirkulációs feladatot látott el. Ebben az esetbt n a változó tömegáramot szállító vezeték olyan üzemállapotba is kerülhetett, amelynek során az áramlás jelentősen lecsökkent, esetleg teljesen leállt és ebben az üzemállapotben a környezeti adottságtól függően fagyási. bedermedési veszély' keletkezett. Ezekben az esetekben gondoskodni kellett a fagyveszély illetőleg a bedermedési veszély elkerüléséről, amelyet az ismert megoldásokban minden esetben külön fűtővezetékkel, vagy villamos fütöszéllai oldottak meg. Az ilyen típusú vezetékhálózatok esetében, ellentétben a korábban említett hagyományos kétvezetékes zártrendszerű távfűtésekkel, a két vezeték egymástól történő elszigetelése miatt .cső a csőben" típusú vezeték nem volt alkalmazható, ezért a fagyveszély ill. bedermedési veszély luiaLI mindig drága, bonyolult külön 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
