196456. lajstromszámú szabadalom • Eljárás permanens állati és humán sejtvonalak előállítására

8 196456 9 vezet az elfajzott sejtek rosszindulatú tulaj­donságainak megsemmisüléséhez és azáltal a permanens növekedési képesség megszűnésé­hez, jóllehet ismeretes, hogy transzformált sejtek nem rosszindulatú sejtekből származó normális citoplazmával való fúziójával a rosszindulatúság kioltható. [Shay, W. J. és mtsai.: Supression of tumoringenicity in Cyb­­rids. J. Supramol. St. Cell. Biochem. 16, 75-82 (1981)]. Ugyanúgy nem volt előrelátható, hogy vajon a sejtmagok az elfajzott sejtek izolált magjaival, például mielóma-magokkal közös genommá egyesülnek-e, ha a mieloma­­-citoplazmát nem visszük be a hibridbe. A fúzió ismert módszerekkel történik, célszerűen fuzionogén anyagok, előnyösen polietilénglikol vagy Sendai-vírus jelenlété­ben, mivel ezáltal hasonlóképpen, mint a hib­­ridoma-technikánál a fúzió-kitermelés növe­kedése érhető el. A szakemberek további fú­­zionogén anyagokat is ismernek, és ezek szintén alkalmazhatók. A transzformált sejtek, tehát például a mielomasejtek fragmenseinek kinyerése ismert módszerekkel történhet. A sejtfalat előnyösen lizissel vagy mechanikusan feltörjük. Adott esetben utána a magfrakciók a citplazma­­-frakcióktól centrifugálással elválaszthatók, és a frakciók egyedül felhasználhatók. A lí­­zist különösen előnyösen úgy végezzük, hogy a sejteket glicerinben hagyjuk duzzad­ni, és végül glicerinmentes pufferoldatba tesszük. Ez a setjmembránok felrepedéséhez vezet. Egy másik előnyös módszer kariop­­lasztok és citoplasztok előállitása a sejt ci­­tochalasin B-vel, egy kereskedelemben kap­ható antibiotikummal való kezelésével. Ez az eljárás a Biochem. Biophys. Res. Comm. 63, 669-674 (1975)—bői ismert. Ennek az eljárás­nak a során egyfajta .sejtoszlás' lép fel, amelyben egyrészt csak még a sejtmembrán­nal körülvett sejtmag, a karioplaszt és más­részt a szintén egy membrántól körülzárt, magnélküli citoplazma, az úgynevezett cito­­plaszt található. Mindkettő a találmány kere­tében a fúzió céljára egyformán alkalmasnak bizonyult, mint a lizissel vagy mechanikusan kapott sejtfragmensek illetve magok vagy ci­­toplazmafrakciók, amelyek többé nincsenek sejtmembránnal körülvéve. A mechanikai fel­tárás a szakember előtt jól ismert módsze­rekkel történhet, amelyek itt magyarázatot nem kaphatnak. A sejtfragmenseket friss állapotban köz­vetlenül elóállitásuk után vagy csak később használják fel a fúzionáláshoz, mikoris utóbbi esetben liofilizált állapotban való tárolás szükséges. Transzformált sejtek alatt olyan sejteket értünk, amelyek ín vitro és in vivo a normá­lis növekedési mechanizmusokat már nem tartják be. Példák erre rosszindulatú elfaj­zott sejtek, például ráksejtek, vírusfertőzés­sel (például Eppsteiri-Barr vírussal) elfajzott sejtek és rákkeltő anyagokkal megváltozta­tott sejtek. A nemzetközi gyakorlatban elter­jedt .transzformált sejtek" kifejezés helyett a .permanensen növekvő sejtek' meghatáro­zást is alkalmazzák. Amennyiben a találmány szerinti eljárás­hoz setjfrakciókat használunk, úgy ezeknek nem kell teljesen tisztának lenniök, azonban intakt szaporodásképes sejteket nem szabad tartalmazniuk. A találmány egy lényeges ismertetőjele az, hogy a kapott hibridek nincsenek kitéve az elfajzott, nem hibrid, in vitro tenyészőké­pes sejtek versenyének, és ezért ezeknek növekedését HAT-szelekciós anyagokkal nem is kell visszaszorítani. Ezáltal a HAT-szelek­ciós táptalaj nagyon hátrányos befolyása a hibridekre elhárul, és a kitermelés és életké­pesség döntő javulását érjük el permenensen tenyészthető sejtekre. A találmány szerint továbbá a hibrid­képzés részére többé nem előfeltétel, hogy elfajzott sejtként HAT-szenzitiv sejtet alkal­mazzunk. Van sok olyan permanensen tenyé­sző sejtvonal, amely semmilyen HAT-szenzibi­­litást nem mutat fel, és a hagyományos hib­­ridoma-technikához nem volt alkalmazható, a találmány keretében azonban a fúzióhoz szükséges fragmensek előállításához használ­ható. A sejteket citochalasin B-vel (gomba­­-metabolit) arra ösztönözzük, hogy magjukat egy szélsőséges kitüremkedésbe .extrudál­­ják'. Nagy erők (például centrifugálás) hatá­sára a vékony összeköttetés könnyen lesza­kad. Ezáltal egy magnélküli sejt-test (cito­­plaszt) és egy mag keletkezik, amely sejt­membránnal és egy keskeny citoplazma bu­rokkal van körülvéve (karioplaszt vagy mini­sejt). Sem a karioplaszt sem a citoplaszt nem sokszorozódóképes, speciális funkcióikat azonban néhány órától néhány napig terjedő időig megtartják. A mag-extrudálás viszony­lag magas citochalasin-B koncentrációt igé­nyel, és amíg a kapcsolat meg nem szakad, teljesen reverzibilis. Kisebb citochalasin-B koncentrációk a sejtmegoszlást mitózis után mag-extrukció nélkül elfojtják. A standard módszert a citoplaszt/karioplaszt előállításra nem összetapadó sejtek esetére Wigler, M. H. és Weinstein, I. B. írják le. [Preparative Method for Obtaining Enucleated Mammalian Cells. Biochem. Biophys. Res. Comm. 63 669- -674 (1975)]. Kiderült továbbá, hogy nemcsak fentém­­lített B-limfociták, hanem minden más eddig vizsgált állati és emberi sejt is .immortalizál­­ható" a találmány szerint (lásd 6-8. példa). Így különböző típusú sejtek, igy T-limfociták (a sejt által létrehozott immunitás hordozói és az immunrendszer szabályzó-sejtjei), en­­dothel-se jtek (emberi köldökzsinórvénából származó falsejtek) és melanoma-sejtek (fa­gyasztással tartósított tumor-áttételes anyag­ból izolálva) permanens növekedésre késztet-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents