196446. lajstromszámú szabadalom • Eljárás komplex talajjavításra
4 196446 nek. Ezen kivül magas foszfor, kálium, nitrogén és nyomelemtartalmuk, valamint a humuszjellegű szervesanyag tartalmuk adott ösztönzést ahhoz, hogy kísérleteket végezzünk mezőgazdasági hasznosítására, melynek során eredetileg az alginitet magas tápanyagtartalma miatt műtrágyaként, starter trágyaként kívántuk alkalmazni. Kísérleteink sorén kidolgoztuk a 175 501 és 175 635 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásokból megismerhető megoldásokat. A 175 501 magyar szabadalmi leírásban eljárást ismertettünk az olajpalák (alginitek) savas kezelésére (feltárására). Az akkori elképzelésünk szerint az alginitet magas tápanyagtartalma miatt, műtrágyaszerű tápanyagpótló szerként kívántuk alkalmazni. A savas kezeléssel növénynövekedést elősegítő, lassan oldódó tápanyagokat tartalmazó szert állítottunk elő. A 175 635 magyar szabadalmi leírásban az olajpala (alginit) felhasználásával kertészeti földkeveréket állítottunk elő kertészeti, különösen fólia alatti, vagy üvegházi növénytermesztéshez. A növények számára szükséges humuszt és tápanyagokat olajpalával (alginittel), olcsó bányászott kőzettel biztosítottuk. A mezőgazdasági hasznosítás terén a továbbiakban megpróbálkoztunk az alginitet ültetéskor adott, úgynevezett indító (starter) anyagként hasznosítani. Az eredmények több növénynél, igy pl. a nyárfaültetvényeknél szembeszökóek voltak. Az idevonatkozó irodalom: dr. Solti Gábor: Olajpala a növénytermesztésben (Élet és Tudomány, 1982. 1. szám, p: 13-14), Új szervestrágya: az olajpala (Kertészet és szőlészet, 1983. febr. 10. p: 5). Az említett szabadalommal védett és publikált megoldásaink és kísérleti eredményeink alapján jutottunk jelen találmányi felismerésünkig. Mint az előzőekben említettük, mindmáig hiányzott olyan megoldás, mellyel a talaj alapvető termesztéstechnikai tényezőit (tápanyagutánpótlás, kémhatás, szervesanyagkészlet, talajszerkezet, különös tekintettel a vízgazdálkodásra) egy menetben, egyetlen anyag felhasználósával meg lehet javítani, kedvezőbbé lehet tenni. Olyan anyag lenne szükséges, mely komplexen hat, és ezek a hatások egyidőben úgy érvényesülnek, hogy a beavatkozás kiugró eredménytöbbletet produkál. Találmányunk lényege az a felismerés, hogy erre a komplex, összetett feladatra az alginit önmagában alkalmas, mert a savanyú talajokat neutrális irányban javítja, a benne levő kalciumkarbonát tartalom csökkenti a talaj pll-ját és biztosítja a kalcium utánpótlást javítja a talaj szerkezetét az anyag lemezes szerkezeténél fogva, a vízgazdálkodási paramétereket ásványos összetétele (igy agyagásványok, monlmorillonit, illit stb. tartalom) és szervesanyagtartalma révén kedvezően befolyásolja, a szárazságtűrést fokozza, az anyag szervesanyagkészlete növeli a talajok szervesanyag készletét, annak minden kedvező hatásával együtt, P, K, N tartalma és nyomelemtartalma révén biztosítja a növények száméra életfontosságú tápanyagokat, és mindemellett- teljes egészében természetes eredetű környezetkímélő nyersanyag. Ezek a komplex hatások kiegészítésként, a kedvezőbb termesztéstechnikái feltételek biztosításával, növelik a meglévő tápanyagkészletek mobilizálásét, hasznosulását, a talaj mikroorganizmusainak aktivizálódását, a talajok vízbefogadó képességét, víztartó képességét, viz-levegó arányát. Felismertük, hogy egyetlen anyagnak, az alginitnek alkalmazásával egy menetben, egyetlen intézkedéssel oldhatók meg azok a feladatok, melyeket korábban külön kémiai talajjavítással, fizikai talajjavítással (talajlazítés), szervesanyag utánpótlással és részben műtrágyázással oldottak meg. Fenti felismerésen alapuló találmányunk tehát eljárás komplex talajjavításra, melynek során a talajok fizikai tulajdonságait, tápanyagmegkötó képességét, elsavanyodását és humusztartalmát javítjuk meg. Megoldásunk lényege, hogy a komplex talajjavítást egy műveletben végezzük oly módon, hogy a javítandó talajokra lehetőleg egyenletes eloszlásban alginit kőzetet szórunk szét 10- -100 t/ha, előnyösen 30-55 t/ha, mennyiségben és az alginitet a talajba bedolgozzuk. Találmányunk tehát az alginitnek, ennek a hazánkban vulkáni kráterekben előforduló különleges olajpalaféleségnek melioratív alkalmazása. A kibányászott alginit depózva, majd szétterítve, egy-két hónap alatt földszerűén szétomlik és kiszikkad. 0,5 mm lyukméretű szitán átengedve röpitőtárcsás mütrágyaszóróval kiszórható a javítandó szántóföldre. Kötöttsége az Arany-féle kötöttségi szómmal kifejezve 73-90, átlagosan 77. Ez a nagy kötöttség nagyon kedvező hatást fejt ki a laza homoktalajok talajszerkezetére. Növeli a talaj vizfelvevő és víztartó képességét, kedvező hatást fejt ki a könnyű talajok vízgazdálkodására is. A nagyfokú kötöttség az agyagfrakció nagy részarányán felül abból is adódik, hogy agyagásvány összetételében a montmorillonit, illit és ezekhez hasonló duzzadóképes kationcseréló tulajdonságú igyagésványok az uralkodóak. Kémhatása enyhén lúgos. Vízben mérve 7,16-7,78 között van, káliumklorid oldatban 3,92-7,50. Az enyhén lúgos kémhatás a savanyú talajok javításánál előnyös. Összes mésztartalma Scheibler készülékben mérve és CaCCö-ban kifejezve 8,22-28,0 tömegé a légszáraz anyagban. Átlagosan 16%, amellyel a gyakorlatban számolhatunk. A me-5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
