196442. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás agglomerált poliolefinnel vagy polisztirollal társított szálas cellulóz alapú ioncserélő előállítására

12 196442 13 szegyűlt, a csapot elzártuk, a szívópalackot eltóvolítottuk és abból a vizet kiöntöttük. A palackot ezután újra az oszlopba kötöttük, a vákuumot megindítottuk, a csapot kinyitottuk és a töltött ágyon keresztül mért (1000- -3000 ml) mennyiségű vizet szűrtünk keresz­tül és azt összegyűjtöttük. A víz összegyűj­téséhez szükséges időt stopper-órával mér­tük. A porozitási állandót a következő egyenlettel számítottuk ki: k = (VH)/(TPA), ahol: K = porozitási állandó (ml cm g“5 1 perc“1) V = az összegyűjtött viz térfogata (ml) H = a töltött ágy magassága (cm) T = a víz összegyűjtéséhez eltelt idő (perc) P = nyomásesés az ágyon (g/cm2) A = az ágy keresztmetszete (cm2). Az eredményeket a II. táblázat mutatja: II. táblázat Anyag Porozitási állandó (ml cm g“1 perc*1) 1 (a) 0.21 1 (b) 0.60 2 0.01 3 4.7 4 2.6 5 3.6 Ügy találtuk, hogy mélyágyas reaktornál a megfelelő működéshez legalább 1,5 ml cm­­g“1 perc-1 porozitási állandóra van szükség. 5. példa Ez a példa az agglomerált társított szá­las cellulóz alapú ioncserélő anyag protein adszorptivitásót szemlélteti. Két ioncserélő cellulózszérmazékká alakí­tott agglomerált társított anyag mintát állí­tunk elő az 1. példában leírt módon. Az 1. minta polisztirolt, a 2. minta polietilént tar ­talmaz hidrofób polimerként. Az adszorptivitás meghatározáséhoz pro­teinként borjú szérumalbumin V. frakcióját (gyártja a Sigma Chemical Co.) használjuk. Trisz(hidroxi-roetil)-amino-metán (gyártja a Mallinckrodt, Inc.) felhasználásával 8,0 pH-jú 0,01 n trísz puffert készitünk. Minden vizs­gálatot szobahőmérsékleten végzünk (22— -25 °C). A 0,01 n trisz pufferrel különböző kon- 5 centréciójú borjú szérumalbumin oldatokat készítünk, és mindegyik oldat ultraibolya ab­szorpcióját meghatározzuk 278 nm-en, Beck­man DK-2A arányjelző spektrométeren. Az eredményeket a III. táblázatban tüntetjük 10 fel. III. táblázat 15 borjú szérumalbumin abszorbancia (mg/ml) (278 nm-en) 0.05 0.060 0.25 0.172 20 0.50 0.335 1.25 0.843 1.50 0.978 Az 1. és 2. minta protein adszorptivitá-25 sát a következőképpen határozzuk meg. 3,8 cm-es teflon keverővei ellátott 400 ml-es főzőpohárba 300 ml trisz puffert teszünk, majd hozzáadunk 500 mg borjú szérumalbu­­mint és gyors keveréssel feloldjuk (körülbe- 30 lül 30 másodperc). Ezután hozzáadunk 1 g adszorbenst és gyors, körülbelül 30 másod­perces keveréssel diszpergéljuk. A keverés sebességét ezután arra a legkisebb értékre állítjuk, amely az adszorben« részecskéit még 35 szuszpenzióban tartja. 4,6 és 8 óra után 25 ml-es folyadékmintákat veszünk és 5,5 cm-es száraz Whatman # 1 szűrőpapíron vákuummal szűrjük. A vákuumot azonnal megszüntetjük, amint a folyadék áthaladt a 40 szűrőpapíron. A szűrletek ultraibolya ab­szorpcióját megmérjük, és az lg vizsgált anyagon adszorbeált borjú szérumalbumin mg-ban megadott mennyiségét a következő egyenlettel számítjuk ki: 45 A = B - C x V ahol A jelenti az adszorbeált borjú szérumal­bumin mennyiségét (mg) B jelenti az eredetileg adagolt borjú szé­rumalbumin teljes mennyiségét (mg) 50 C jelenti a borjú szérumalbumin koncent­rációját a szűrletben (mg/ml) V jelenti az oldat térfogatát (ml). A kísérleti eredményeket a IV. táblázat­ban adjuk meg. IV. táblázat Mintaszám Hidrofób Ioncserélő kapacitás Adszorptivitás polimer (milliegyenérték/g) (mg borjú szérumalbumin/g adszorbens) 4 óra 6 óra 8 óra 1 polisztirol 0.32 164 200 222 2 polietilén 0.29 272 296 380 8

Next

/
Thumbnails
Contents