196424. lajstromszámú szabadalom • Eljárás policiklusos éter-antibiotikumok és ilyen hatóanyagot tartalmazó állattáp előállítására
9 196424 10 és ezután keverjük össze a hordozóanyaggal. Megjegyezzük, hogy az aktív anyag aránya a koncentrátumban tág határok között változhat, mivel az aktív anyag mennyisége a kész tápban a megfelelő premix : táp arány megválasztásával a kívánt szintre állítható be. A táp gyártói a nagy hatású koncentrátumokat fehérje-típusú hordozóanyaggal, például olajos szójaliszttel vagy más, az előzőekben ismertetett lisztekkel keverhetik koncentrált kiegészítótáp előállítására, amely közvetlenül etethető a baromfival. Ilyenkor a baromfi a szokásos tápot kapja. Más megoldás szerint ez a koncentrált kiegészítótáp hozzáadható a baromfitáphoz, így olyan, tápanyagokban kiegyensúlyozott kész tápot kapunk, amely a találmány szerint előállított hatóanyagot terápiásán hatásos mennyiségben tartalmazza. Az elegyeket szokásos módokon, például ikerkagylós keveröben, gondosan elegyítjük a homogenitás biztosítására. Szakember számára nyilvánvaló, hogy a hatóanyag alkalmazási szintje a különböző körülményektől függően változó. A hatóanyagnak a növekedési időszakban, azaz csirkéknél az első 6-12 héten, folyamatos, alacsony-szintű adagolása hatásos megelőző intézkedés. A már kialakult fertőzés kezelésére nagyobb dózis szükséges. A tápban való alkalmazási szint általában 15-120 ppm. Ivóvízben olyan szintet alkalmazunk, hogy az elfogyasztott napi vízmennyiség biztosítsa a szükséges napi dózist, azaz napi átlagos tápfogyasztás 15-120 ppm x ' ' ■ ........—....-1 napi átlagos vízfogyasztás mennyiséget. A találmányt a következő példákban mutatjuk be. A találmány nem korlátozódik a példákban megadott sajátos részletekre. 1. példa 15,0 g (0,0147 mól), a 0 169 011. számú európai szabadalmi iratban leirt módon előállított tiszta UK-58 852 jelölésű antibiotikumot 400 ml 95 : 5 arányú acetonitril-viz elegyben oldunk, és az oldathoz 3,07 g (0,0161 mól) ptoluolszulfonsavat adunk. A reakció lefolyását a kívánt termék optimális hozamának eléréséig (kb. 3 óra) vékonyrétegkromatográfiás vizsgálattal követjük nyomon. A reakcióelegyhez ezután feleslegben lévő szilárd vagy vízben oldott nátrium-hidrogén-karbonátot adunk, majd az elegyet vákuumban szárazra pároljuk. A visszamaradó szilárd anyagot dietil-éterben oldjuk, és telített vizes natrium-karbonát-oldattal mossuk. A nátrium-hidrogén-karbonátos mosófolyadékot dietil-éterrel extraháljuk, az éteres fázisokat egyesítjük, és vízzel, majd telített nátrium-klorid-oldattal mossuk. Az éteres oldatot vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, majd a vákuumban szárazra pároljuk. A kapott nyerstermék döntően UK-61 689 jelölésű antibiotikumból áll, de emellett különböző mennyiségű UK-58 852 jelölésű kiindulási anyag és egyéb szennyeződések is vannak jelen. A nyersterméket szilikagélen kromatografálva tisztítjuk, majd izopropíl-éterből átkristályosítjuk. így 32%-os hozammal 4,2 g Uk-61 689 jelölésű antibiotikumot nyerünk nátriumsója formájában. A kapott termék olvadáspontja 175-176 °C. [oC)d25 = +19,3°(c = 0,5, MeOH); C-13 NMR (CDCb): 179,15 ppm, 107,45, 103,18, 97,74, 96,96, 86,92, 84,60, 84,20, 82,27, 82,01, 80,88, 80,20, 79,86, 74,80, 74,55, 73,07, 70,06, 67,71, 66,89, 59,11, 56,81, 45,40, 39,82, 38,93, 36,46, 33,81, 33,71, 33,54, 33,42, 33,13, 32,44, 32,26, 30,56, 27,58, 26,90, 26,84, 26,11, 23,23, 18,40, 17,53, 16,99, 12,13, 11,04, 10,42. 2. példa 1 1 nyers fermentációs extraktumot (MIBK), amely körülbelül 25 g UK-58 852 jelölésű antibiotikumot tartalmaz, vákuumban 680 g-ra sűrítünk be. A sűrű, sötét olajat 5,6 1 95 : 5 arányú acetonitril-viz elegyhez adjuk, és a kapott tejszerü emulzióhoz egyszerre hozzáadunk 78,2 g p-toluolszulfonsavat. A reakció előrehaladtával az emulzió fokozatosan két külön rétegre válik szét, amelyet összesen 1,25 órán át erősen keverünk. A reakcióelegyet ezután választótólcsérbe töltjük, az alsó, olajos fázist eltávolítjuk és 95 : 5 arányú acetonitril-viz eleggyel elegyítjük. Az acetonitil-viz-tartalmú fázisokat egyesitjük és 400 ml telített, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal kezeljük. Ezután az elegyet vákuumban sűrű sziruppá pároljuk be, és a visszamaradó anyagot 2 13:1 arányú dietil-éter - etil-acetát elegyben oldjuk, majd telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk. A szerves fázist nátrium-szulfáton szárítjuk, majd besűrítjük, így 432 g sűrű, barna olajat nyerünk. Az olajat legcélszerűbben ellenáramú extrakciós eljárással tisztítjuk. Az extraháláshoz apoláris fázisként 1 : 1 arányú hexán - etil-acetát elegyel, poláris fázisként 3 : 2 arányú metanol-víz elegyet alkalmazunk. A szerves extraktum bepárlásával nyert félszilárd anyagot izopropil-éterrel eldörzsöljük. így 10 g UK-61 689 jelölésű antibiotikum-nátriumsót nyerünk. A kapott termék olvadáspontja 169- -170 °C. Ez az anyag vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat és NMR spektrum alapján azonosnak bizonyult az 1. példa szerint előállított UK-61 689 jelölésű antibiotikummal. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás az (I) képletű antibiotikum és gyógyászati célra alkalmas kationos sóinak előállítására, azzal jellemezve, hogy a (II) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
