196410. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 4H-pirido[2,3-d][1,3]-oxazin-4-on származékokat tartalmazó gyomírtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
9 196410 10 téséra ásványolajfrakciókat vagy metanolt, etanolt, propanolt, butanolt, kloroformot, széntetrakloridot, ciklohexanolt, ciklohexanont, klór-benzolt, izoforont vagy erősen poláros oldószereket, így N,N-dimetil-formamidot, dimetil-szulfoxidot, N-metil-pirrolidont vagy vizet használhatunk. Vizes készítményeket emulziókoncentrátumokból, pasztákból vagy nedvesíthető porokból (permetporokból), olajdiszperziókból viz hozzáadásával készíthetünk. Emulziók, paszták vagy olajdiszperziók előállítására a hatóanyagokat magukban vagy olajban vagy oldószerben oldva nedvesíthető-, tapadást elősegítő-, diszpergéló- vagy emulgeálószerekkel vízben homogenizálhatjuk. A hatóanyagokból, nedvesítő-, tapadást elősegítő-, diszpergáló- vagy emulgeálószerekból és adott esetben oldószerből vagy olajból koncentrátumok készíthetők, amelyek vízzel hígíthatok. A felületaktív adalékok közül megemlíthetjük a ligninszulfonsav, a naftalinszulfonsavak, fenolszulfonsavak alkálifém-, alkáliföldfém- és ammóniumsóit, alkil-aril-szulfonátokat, alkil-szulfátokat, alkil-szulfonátokat, a dibutil-naftalinszulfonsav alkálifém- és alkáliföldfém sóit, lauril-éter-szulfátot, zsíralkohol-szulfátokat, zsírsavak alkálifém- és alkáliföldfém sóit, szulfátozott hexadekanolok, -heptadekanolok, -oktadekanolok sóit, szulfátozott zsiralkohol-glikoléterek sóit, szulfonált naftalinnak és naftalinszármazékoknak formaldehiddel képzett kondenzációs termékeit, naftalinnak illetve naftalinszulfonsavaknak fenollal és formaldehiddel alkotott kondenzációs termékeit, polioxi-etilén-oktil-fenol-étert, etoxilezett izooktil-fenolt, -oktil-fenolt, -nonil-fenolt, alkil-fenol-poliglikolétereket, tributil-fenil-poliglikolétereket, alkil-aril-poliéteralkoholokat, izotridecilalkoholt, zsíralkohol-etilénoxid kondenzátumokat, etoxilezett ricinusolajat, polioxietilén-alkilétert, etoxilezett polioxipropilént, laurilalkohol-poliglikoléteracetált, szorbitésztert, szulfitszennylúgokat és a metil-cellulózt. Porokat, szóró- és porozószereket a hatóanyagoknak szilárd hordozóanyaggal való összekeverésével vagy összeórlésével készíthetünk. Granulátumokat, például bevont-, impregnált- és homogén granulátumokat a hatóanyagoknak szilárd hordozóanyagokon való megkötésével készíthetünk. Szilárd hordozóanyagok lehetnek például az ásványi termékek, így a szilikagél, kovasavak, kovasavgél, szilikátok, talkum, kaolin, attapulgit, mészkő, mész, kréta, bólusz, lösz, agyag, dolimit, kovaföld, kalcium- és magnézium-szulfát, magnézium-oxid, őrölt műanyagok, műtrágyák így az ammónium-szulfát, ammónium-foszfát, ammóniura-nitrát, karbamid és növényi termékek, így gabonaliszt, fahéj-, fa- és csonthéjőrlemények, cellulózpor és egyéb szilárd hordozóanyagok. A készítmények 0,1-95 tömegszázalékos, előnyösen 0,5-90 tömegszázalékos hatóanyagtartalmúak. A gyomirtószerek alkalmazása történhet kikelés előtt vagy után. Ha bizonyos haszonnövények a hatóanyagokat kikelés utáni alkalmazásban kevéssé tűrik, akkor olyan kijuttatási technikát alkalmazhatunk, amelynél a gyomirtószert a permetezókészülékkel úgy juttatjuk ki, hogy az lehetőség szerint az érzékeny haszonnövények leveleit ne érje, miközben a hatóanyagok az alul növekedő gyomnövények leveleire vagy a puszta talajra jutnak. A felhasznált hatóanyagok mennyisége a gyomirtás céljától, évszaktól, a gyomnövény fajtájától és a növekedési stádiumtól függően 0,05-5 kg/ha, előnyösen 0,25-4 kg/ha lehet. Az (la) általános képletű 4H-pirido[2,3- -d](l,3 ]oxazin-4-on-származékoknak a növekedésre kifejtett hatását az üvegházi kísérletek mutatják: A növények tenyészedényeként 300 cm3- -es műanyag virágcserepek szolgáltak, amelyekben agyagos homok volt körülbelül 3,0% humusszal, mint szubsztrátummal.- A kikelés utáni alkalmazásnál vagy a közvetlenül elvetett és ugyanabban a • tenyészedényben felnevelt növényeket választottuk ki, vagy ezeket egymástól elválasztva előbb csiranövényekként felneveltük, és a kezelés előtt néhány nappal a kísérleti tenyészedénybe átültettük. A vizsgált növényeket jellegüktől függően csak 3-15 cm-es növekedési magasságig termesztettük, és ezután kezeltük az előkészített hatóanyagokkal, amiket vízben, mint diszperziós közegben szuszpendáltunk vagy emulgeáltunk, és finoman szóró porlasztóval kipermeteztünk. A kikelés utáni alkalmazásnál a felhasznált menynyiségek a hatóanyagtól függően változhatnak. Ezek például 3,0, 1,0, 0,5 és 0,125 kg hatóanyag/ha voltak. A kísérleti tenyészedényeket üvegházba állítottuk, ahol a melegkedvelő fajoknak 20- -35 °C-ot, a mérsékelt klímájúaknak pedig 10-20 °C-ot biztosítottunk. A kísérlet időtartama 2-4 hét volt. Ezalatt az idő alatt a növényeket gondoztuk, és az egyedi kezelésekre adott reakcióikat kiértékeltük. A kiértékelés 0-100 fok beosztású skála alapján történt. A 100 azt jelenti, hogy a növénynek legalább a' talaj feletti részei teljesen elpusztultak. Az üvegházi kísérletekhez a következő növényfajtákat használtuk: Avena sativa (zab), Beta vulgaris (cukorrépa), Centaurea cyanus (búzavirág), Chrysanthemum spp. (margitvirág-félék), Chrysanthemum coronarium (koronás margitvirág), Euphorbia heterophylla (kutyatej), Galium aparine (ragadós galaj), Lamium amplexícaule (bársonyos árvacsalán), Mercurialis annua (egynyári szélfű), Polygonum ayiculare (madárkeserűfű), Solanum nigrum (fekete csu-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
