196410. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 4H-pirido[2,3-d][1,3]-oxazin-4-on származékokat tartalmazó gyomírtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

9 196410 10 téséra ásványolajfrakciókat vagy metanolt, etanolt, propanolt, butanolt, kloroformot, széntetrakloridot, ciklohexanolt, ciklohexa­­nont, klór-benzolt, izoforont vagy erősen po­láros oldószereket, így N,N-dimetil-formami­­dot, dimetil-szulfoxidot, N-metil-pirrolidont vagy vizet használhatunk. Vizes készítményeket emulziókoncentrá­­tumokból, pasztákból vagy nedvesíthető po­rokból (permetporokból), olajdiszperziókból viz hozzáadásával készíthetünk. Emulziók, paszták vagy olajdiszperziók előállítására a hatóanyagokat magukban vagy olajban vagy oldószerben oldva nedvesíthető-, tapadást elősegítő-, diszpergéló- vagy emulgeálósze­­rekkel vízben homogenizálhatjuk. A ható­anyagokból, nedvesítő-, tapadást elősegítő-, diszpergáló- vagy emulgeálószerekból és adott esetben oldószerből vagy olajból kon­­centrátumok készíthetők, amelyek vízzel hí­gíthatok. A felületaktív adalékok közül megemlít­hetjük a ligninszulfonsav, a naftalinszulfon­­savak, fenolszulfonsavak alkálifém-, alkáli­­földfém- és ammóniumsóit, alkil-aril-szulfo­­nátokat, alkil-szulfátokat, alkil-szulfonátokat, a dibutil-naftalinszulfonsav alkálifém- és al­káliföldfém sóit, lauril-éter-szulfátot, zsír­­alkohol-szulfátokat, zsírsavak alkálifém- és alkáliföldfém sóit, szulfátozott hexadekanolok, -heptadekanolok, -oktadekanolok sóit, szulfá­tozott zsiralkohol-glikoléterek sóit, szulfonált naftalinnak és naftalinszármazékoknak form­aldehiddel képzett kondenzációs termékeit, naftalinnak illetve naftalinszulfonsavaknak fenollal és formaldehiddel alkotott kondenzá­ciós termékeit, polioxi-etilén-oktil-fenol-étert, etoxilezett izooktil-fenolt, -oktil-fenolt, -no­­nil-fenolt, alkil-fenol-poliglikolétereket, tri­­butil-fenil-poliglikolétereket, alkil-aril-poli­­éteralkoholokat, izotridecilalkoholt, zsíralko­­hol-etilénoxid kondenzátumokat, etoxilezett ricinusolajat, polioxietilén-alkilétert, etoxile­zett polioxipropilént, laurilalkohol-poliglikol­­éteracetált, szorbitésztert, szulfitszennylúgo­­kat és a metil-cellulózt. Porokat, szóró- és porozószereket a ha­tóanyagoknak szilárd hordozóanyaggal való összekeverésével vagy összeórlésével készít­hetünk. Granulátumokat, például bevont-, imp­regnált- és homogén granulátumokat a ható­anyagoknak szilárd hordozóanyagokon való megkötésével készíthetünk. Szilárd hordozó­­anyagok lehetnek például az ásványi termé­kek, így a szilikagél, kovasavak, kovasavgél, szilikátok, talkum, kaolin, attapulgit, mészkő, mész, kréta, bólusz, lösz, agyag, dolimit, ko­vaföld, kalcium- és magnézium-szulfát, mag­­nézium-oxid, őrölt műanyagok, műtrágyák így az ammónium-szulfát, ammónium-foszfát, am­­móniura-nitrát, karbamid és növényi termé­kek, így gabonaliszt, fahéj-, fa- és csonthéj­őrlemények, cellulózpor és egyéb szilárd hordozóanyagok. A készítmények 0,1-95 tömegszázalékos, előnyösen 0,5-90 tömegszázalékos hatóanyag­­tartalmúak. A gyomirtószerek alkalmazása történhet kikelés előtt vagy után. Ha bizonyos haszon­növények a hatóanyagokat kikelés utáni al­kalmazásban kevéssé tűrik, akkor olyan ki­juttatási technikát alkalmazhatunk, amelynél a gyomirtószert a permetezókészülékkel úgy juttatjuk ki, hogy az lehetőség szerint az érzékeny haszonnövények leveleit ne érje, miközben a hatóanyagok az alul növekedő gyomnövények leveleire vagy a puszta talaj­ra jutnak. A felhasznált hatóanyagok mennyisége a gyomirtás céljától, évszaktól, a gyomnövény fajtájától és a növekedési stádiumtól függően 0,05-5 kg/ha, előnyösen 0,25-4 kg/ha lehet. Az (la) általános képletű 4H-pirido[2,3- -d](l,3 ]oxazin-4-on-származékoknak a növe­kedésre kifejtett hatását az üvegházi kísér­letek mutatják: A növények tenyészedényeként 300 cm3- -es műanyag virágcserepek szolgáltak, ame­lyekben agyagos homok volt körülbelül 3,0% humusszal, mint szubsztrátummal.- A kikelés utáni alkalmazásnál vagy a közvetlenül elvetett és ugyanabban a • te­­nyészedényben felnevelt növényeket válasz­tottuk ki, vagy ezeket egymástól elválasztva előbb csiranövényekként felneveltük, és a kezelés előtt néhány nappal a kísérleti te­­nyészedénybe átültettük. A vizsgált növé­nyeket jellegüktől függően csak 3-15 cm-es növekedési magasságig termesztettük, és ez­után kezeltük az előkészített hatóanyagokkal, amiket vízben, mint diszperziós közegben szuszpendáltunk vagy emulgeáltunk, és fino­man szóró porlasztóval kipermeteztünk. A ki­kelés utáni alkalmazásnál a felhasznált meny­­nyiségek a hatóanyagtól függően változhat­nak. Ezek például 3,0, 1,0, 0,5 és 0,125 kg hatóanyag/ha voltak. A kísérleti tenyészedényeket üvegházba állítottuk, ahol a melegkedvelő fajoknak 20- -35 °C-ot, a mérsékelt klímájúaknak pedig 10-20 °C-ot biztosítottunk. A kísérlet időtar­tama 2-4 hét volt. Ezalatt az idő alatt a nö­vényeket gondoztuk, és az egyedi kezelések­re adott reakcióikat kiértékeltük. A kiértéke­lés 0-100 fok beosztású skála alapján tör­tént. A 100 azt jelenti, hogy a növénynek legalább a' talaj feletti részei teljesen el­pusztultak. Az üvegházi kísérletekhez a következő növényfajtákat használtuk: Avena sativa (zab), Beta vulgaris (cukorré­pa), Centaurea cyanus (búzavirág), Chrysan­themum spp. (margitvirág-félék), Chrysant­hemum coronarium (koronás margitvirág), Euphorbia heterophylla (kutyatej), Galium aparine (ragadós galaj), Lamium amplexícaule (bársonyos árvacsalán), Mercurialis annua (egynyári szélfű), Polygonum ayiculare (ma­­dárkeserűfű), Solanum nigrum (fekete csu-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents