196393. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-piperidinil-alkil-csoporttal helyettesített, biciklusosan kondenzált oxazol- és tiazolamin származékok és az ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

5 196:93 6 gadható savaddiciós sóinak lehetséges szte­reokémiái izomer formái, melyek közül az (S)— — C —)—N—{l l-(2,3-dihidro-l,4-benzodioxin-2-il­­-metil)-4-piperidinilJ-metil}-2-benzotiazolamin és gyógyászatilag elfogadható savaddiciós sói különösen előnyösek. Az (I) általános képletü vegyületek és bizonyos prekurzorok és intermedierek szer­kezeti ábrázolásának egyszerüsitése céljából a következőkben a (XXVII) általános képletü csoportot a .D' szimbólummal fogjuk jelölni. Az (I) általános képletü vegyületeket a találmány értelmében előállíthatjuk az A re­akcióvázlatban bemutatott módon, valamely (III) általános képletü vegyületnek valamely (II) általános képletü vegyülettel való N-alki- Iezése útján. A (II) általános képletben W jelentése reakcióképes kilépő csoport, például halogén­atom, igy például klór-, bróm- vagy jódatom, vagy egy alkil- vagy aril- szulfoniloxicso­­port, például metil-szulfoniloxi- vagy 4-metil­­-fenil-szulfoniloxicsoport. Az alkilezési reakciót célszerűen közöm­bös szerves oldószerben, így egy aromás szénhidrogénben, például benzolban, metil­­-benzolban vagy dimetil-benzolban; 1-6 szén­atomot tartalmazó alkanolban, például meta­nolban, elanolban vagy 1-butanolban; keton­ban, például 2-propanonban vagy 4-metil-2- -pentanonban; éterben, például 1,4-dioxán­­ban, dietil-éterben vagy tetrahidrofuránban; N,N-dimetil-formamidban (DMF); N.N-dimetil­­-acetamidban (DMA); dimetil-szulfoxidban (DMSO); nitro-benzolban vagy l-metil-2-pir­­rolidinonban hajthatjuk végre. A reakció so­rán felszabaduló sav megkötésére a reakcíó­­elegyhez egy alkalmas bázist, igy például egy alkálifém- vagy földalkálifém-karbonátot, -hidrogén-karbonátot, -hidroxidot vagy -oxi­­dot, például nátrium-karbonátot, nátrium­- hid rogé n- karbonátot, káliu m- karbonátot, nátrium-hidroxidot, kalcium-karbonátot, kal­­cium-hidroxidot vagy kalcium-oxidot, vagy pedig egy szerves bázist, például egy terci­er amint, igy például trietil-amint, N-(l-me­­til-etil)-2-propil-amint vagy 4-etil-morfolint adhatunk. Egyes esetekben célszerű lehet egy jodidsó, előnyösen egy alkálifém-jodid adagolása. Némileg megemelt hőmérsékletek gyorsíthatják a reakciósebességet. Az előzőekben és az ezután ismertetésre került, illetve kerülő eljárásoknál a reakció­­elegyekböl a reagáltatás után a terméket is­mert módon különíthetjük el és kívánt eset­ben ismert módon tisztíthatjuk. Az (I) általános képletü vegyületek bá­­zikus jellegűek és így gyógyászatilag hatá­sos, nem toxikus savaddiciós sókká alakítha­tók megfelelő savakkal, igy szervetlen sa­vakkal, például hidrogén-halogenidekkel (igy például hidrogén-kloriddal vagy hidrogén­­-bromiddal), kénsavval, salétromsavval vagy foszforsavval, továbbá szerves savakkal, pél­dául ecetsavval, propionsavval, hidroxi-ecet­savval, 2-hidroxi-propionsavval, 2-oxo-propi­­onsavval, etán-dikarbonsavval, propán-dikar­­bonsavval, bután-dikarbonsavval, (Z)-2-bu­­tén-dikarbonsavval, (E)-2-butén-dikarbon­­savval, 2-hidroxi-l,2,3-propán-trikarbonsav­­vai, metán-szulfonsavval, etén-szulfonsavval, benzol-szulfonsavval, 4-metil-benzol-szulfon­­savval, cilohexán-szulfaminsavval, benzoesav­­val, 2-hidroxi-benzocsavval, 3-fenil-2-pro­­pén-karbonsavval, alfa-hidroxi-fenil-ecetsav­­val vagy 4-amino-2-hidroxi-benzoesavval végzett kezelés útján. Ugyanakkor természe­tesen a sóforma átalakítható a megfelelő sza­bad bázisos formává, bázissal végzett kezelés útján. A fenti eljárásoknál ismertetett köztiter­mékek és kiindulási anyagok jó része ismert vegyület és ismert módon állíthatók elő. A következőkben ismertetünk néhány eljárást ezeknek az ismert vegyületeknek az előállítá­sára. A (III) általános képletü köztitermékek előállíthatok a B reakcióvázlatban bemutatott módon. A B reakcióvázlatban P jelentése al­kalmas védőcsoport, például benzil-, acetil­­vagy etoxí-karbonilcsoport, míg a többi he­lyettesítő jelentése a korábban megadott. Közelebbről, a B reakcióvázlat szerint úgy járunk el, hogy valamely (XVII) általá­nos képletü karbamid- vagy tiokarbamid­­-származékot oxidativ ciklizálásnak vetünk alá, majd kívánt esetben egy igy kapott (XVI) általános képletü biciklusos kondenzált oxazol- vagy tiazol-származékot N-alkilezés­­nek vetünk alá és végül egy igy kapott (XV) általános képletü köztitermék P védöcsoport­­ját lehasitjuk. A (XVII) általános képletü karbamid- vagy tiokarbamid-származékok előállíthatok valamely (XXI) általános képletü piperidin-izocianátot vagy -izotiocianátot va­lamely (XX) általános képletü aromás aminnal, vagy - alternatív módon - valamely (XIX) ál­talános képletü piperidinamin-származékot valamely (XVIII) általános képletü aromás izocianáttal vagy izotiocianáttal reagáltatva. A (XV) általános képletü vegyületek P védő­­csoportjának lehasitását általában ismert mó­don, például bázikus vagy savas vizes kö­zegben végzett hidrolizálás vagy katalitikus hidrogénezés útján végezzük. A Z helyén oxigénatomot tartalmazó (III) általános képletü vegyületek, azaz a (Ill-a) általános képletü vegyületek alternatív mó­lon állíthatók elő úgy is, hogy valamely (XXIII) általnos képletü tiokarbamid-szárma­­zékot ciklodeszufurálásnak vetünk alá, és ezután kívánt esetben egy így kapott (XXIV) általános képletü vegyületet N-alkilezünk és végül a korábbiakban ismertetett módon P védőcsoportját eltávolítjuk. A kiindulási (XXIII) általános képletü vegyületet előállít­hatjuk in situ is, valamely (XXII) általános képletü izotiocianátot valamely (IX) általános képletü aromás alkohollal kondenzálva. A 5 10 lf> 20 25 33 35 40 45 r.o 55 50 55 4

Next

/
Thumbnails
Contents