196350. lajstromszámú szabadalom • Eljárás glicerin származékok és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

5 196 350 6-metánban) toiuolos ioszgénnel kezelünk, majd egy HO-(Cz_6 alkilén)-N(Y3,Y4) általános képletű alko­hollal (ahol Y3 és Y4 jelentése a fent megadott) — pl. l-(2-hidroxi-etil)-piperidinnel - reagáltatunk és ily módon a megfelelő, a W csoportban levő X3'!' csoport helyén OCÜO csoportot tartalmazó (Vll) képletű vegyületet kapjuk. Azokat a (II) általános képletű vegyüieteket, ame­lyekben R4, R® és R6 közül az egyik X1, X2 vagy X3 aminocsoportot képvisel, olyan (XII) általános képletű vegyületekből kiindulva állíthatjuk elő, amelyekben R R51 és R61 közül az egyik —N(H,Q)-csoportot; egy másik hidroxilcsoportot: míg a harmadik pl. egy Q—(C2_6 alkilén)—G’ csoportot jelent, (ahol Q jelen­tése Q1, Q2 és Q3 jelentésével azonos; és G’ jelentése védett hidroxilcsoport, pl. tritil-oxi- vagy benzil-oxi­­csoport). A (XII) általános képletű vegyületek előállítása cs a (II) általános képletű vegyületekké történő átalakí­tása Önmagában ismert módon történhet, pl. az 5A és 7A példában leírtak szerint. A (II), (III) és (VIII) általános képletű vegyületek újak. Az (I) általános képletű vegyületek és hidrátjaík a vérlemezke-aktiváló faktort (PAF) gátolják és ezért betegségek (pl. trombózis, apoplexia, szívinfarktus, Angina pectoris, magas vérnyomás és allergia által elő­idézett hörghúti asztma) kezelésére, illetve megelőzé­sére, valamint gyulladásgátló és reumaellenes ható­anyagként alkalmazhatók. Az (I) általános képletű vegyületek vérlemezke­­aktiváló faktort gátló hatását az alábbi teszttel igazol­juk: Vérlemezkedús plazmát (PRP) 0,1 térfogat, 90 milli­­mól trinátrium-citrátot tartalmazó nyúlvérből centri­­fugálással készítünk. A vérlemezkék aggregációját 37 °C-on keverés közben aggregométer segítségével mérjük. A tesztvegyületnek a vérlemezkedús plazmá­hoz való hozzáadása után 2 percei a vérlemezke-aggre­­gácíót PAF szubmaximális dózisban (4 nM) való hozzá­adásával beindítjuk. A kapott eredményeket az I. táb­lázatban foglaljuk össze. A táblázatban megadott ICS0 értékek (jumól) a tesztvegyület azon koncentrációját jelentik, amelynek hatására a PAF által kiváltott vér­­iemczkc-aggregáció a felére csökken. vegyületet vagy hidrátját és kívánt esetben egy vagy több gyógyászatiig értékes további anyagot galenikus formára hozunk. A gyógyászati készítményeket pl. orális (pl. tabletta, bevonatos tabletta, drazsé, kemény vagy lágy zselatin­­kapszula, oldat, emulzió vagy szuszpenzió), rcktális (pl. kúp) vagy parenterális (pi. injekciós oldat) ada­golásra alkalmas formában vagy spay alakjában állít­hatjuk elő. A tabletták, bevonatos tabletták, drazsék és kemény zselatinkapszulák előállítása során a hatóanyagot gyó­gyászatiig inert, szervetlen vagy szerves excipiensekkel összekeverjük. A tabletták, drazsék és kemény zselatin­­kapszulák készítéséhez excipiensként pl. laktózt, kuko­­ricakeményítőt vagy származékait, talkumot, szíearin­­savat vagy sóit alkalmazhatjuk. Lágy zselatinkapszulák készítéséhez excipiensként pl. növényi olajokat, via­szokat, zsírokat, félszilárd vagy folyékony poliolokat használhatunk; lágy zselatinkapszulák készítése .órán aaonban — a hatóanyag tulajdonságaitól függően - e ;cipiensre nem minden esetben van szükség. Az olda­tok és szirupok előállításához excipiensként pl. víz, poliolok, szacharóz, invert cukor és laktóz alkalmaz­hatók. Az injekciós oldatok excipiensként pl. vizet, alkoholokat, poliolokat, glicerint és növényi olajokat; riíg a kúpok pl. természetes vagy keményített olajokat, \ iaszokat, zsírokat vagy félfolyékony vagy folyékony poliolokat tartalmazhatnak. A gyógyászati készítmények továbbá konzerváló­szereket, oldásközvetítőket, stabilizáló-, nedvesítő-, emulgeáló- vagy édesítőszereket, színezékeket, aroma­anyagokat, az ozmózisnyomás megváltoztatására szol­gáló sókat, puffereket, bevonatanyagokat vagy anti­­oxidánsokat is tartalmazhatnak. A hatóanyag dózisa tág határokon belül változtatható és természetesen mindenkor az adott eset követelmé­nyeitől és körülményeitől függ. Orális adagolás eseté­ben a napi dózis általában kb. 0,1—20 mg/kg, előnyösen kb. 0,5—4 mg/kg (felnőtteknek). A fenti adatok azon- 40 ban csupán tájékoztató jellegűek és a megadott határ­értékektől szükség esetén eltérhetünk. Eljárásunk további részleteit az alábbi példákban ismertetjük anélkül, hogy találányunkat a példákra korlátoznánk. /. táblázz A tesztvegyület-példa sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. IC50 (,u.mól) 5,5 1,8 4 1,8 0,04 0,5 0,005 0,4 0,06 Találmányunk továbbá hatóanyagként (I) általános képletű vegyületet vagy hidrátját tartalmazó gyógyá­szati készítmények előállítására vonatkozik. A fenti gyógyászati készítményeket oly módon állít­hatjuk elő, hogy egy vagy több (I) általános képletű 60 /■ példa A) A kiindulási anyagok előállítása a) 15,35 g (36,15 millimói) (RS)-l-0-benzil-3-0- 65 -tritil-glicerint (Helv. Chim. Acta 65, 1059 (1982)] 4

Next

/
Thumbnails
Contents