196333. lajstromszámú szabadalom • Készülék műanyaggal belűlről bevont üreges testek végnyílásainak kialakításához
1 196 333 2 A találmány tárgya készülék műanyaggal belülről bevont üreges testek, különösen csövek végnyílásainak kialakításához mintázószerszámmal, amelynek rugalmas nyomóeleme és formázófeje van. A belülről műanyaggal bevont üreges testek esetében célszerűnek mutatkozik a végnyílásokat úgy kialakítani, hogy ezek védjék a belső borítást. Ha az ilyen csöveket egymáshoz csatlakoztatjuk, akkor ezáltal létrehozható a belső borítás hézagmentes csatlakozása is. A belső borítás ekkor a homlokéleket is lefedheti. A találmány szerinti készülék alkalmazásához előfeltétel, hogy a bevonó műanyag képlékenyen alakítható legyen. A 37 856 sz. NDK szabadalmi leírás eljárást és készüléket ismertet műanyaggal belülről bevont üreges testek végnyílásai kialakításához. Az eljárás értelmében a belső műanyag borítást hőhatással plasztifikálják és ezt a képlékennyé tett zónát nyomás hatására az üreges test homlokfelületére juttatják és kialakítják belőle a kívánt védő végnyílást. A készülék pedig feszítőelemekből, nyomóelemekből és formázószerszámokból van felépítve, ahol a formázószerszámok anyaga nem tapadó, hőálló és rossz hővezető képességű. A gyakorlat megmutatta, hogy az ismert készülékben felhasznált ilyen jellegű anyagok az üzemi körülmények között csak viszonylag rövid ideig tudnak a terheléseknek ellenállni és ezért viszonylag rövid idő után fel kell őket újítani. A 37 856 sz. NDK szabadalmi leírás az egyéb konstrukciós vagy geometriai jellemzők vonatkozásában nem tartalmaz kitanítást. Általánosan ismert megoldás az, amelyben a képlékeny vagy képlékennyé tehető anyagokból lévő üreges testek helyi formázása érdekében felületi nyomást alkalmaznak és ehhez mechanikusan ható készülékeket használnak fel. A 115 875 számú német szabadalmi leírás műanyag csövek végein lévő összekötő karmantyúk kialakítására szolgáló készüléket ismertet. Ezt a készüléket a melegítéssel képlékennyé lett csővégekre teszik fel. Az egyes szegmenseket, amelyeknek felületei a létrehozandó kiálló borda kívánt formájának felelnek meg, mechanikus úton kúppal és a hozzá tartozó ékfclülette! sugárirányban tágítják. Ezáltal a cső faivastagságának megőrzése mellett létrejön a kívánt kiálló borda. Különleges esetekben, például a vastag falú csöveknél még vákuumot, illetve külső formát is alkalmaznak. A falvastagság csökkenését okozó anyagtranszport nem következik be. Ennek a készüléknek azonban viszonylag bonyolult a konstrukciós felépítése és ráadásul a belső műanyag bevonattal ellátott üreges testek végnyílásainak kialakítására nem is alkalmazható, mert a szegmensek a nyomást csak viszonylag kis felületre működtetik, ami viszont a belső bevonat elgyengüléséhez vezet. Ehhez járul, hogy ez az ismert készülék csak bizonyos meghatározott átmérőjű karmantyú előállítására alkalmas. A cső belső átmérőjének tűrését és a műanyaggal belülről bevont csöveknél a rétegvastagság ingadozását a készülékkel nem lehet figyelembe venni. Ismert továbbá hengeres üreges testek belső falára felületi nyomás működtetésére az a megoldás, amelyben rugalmas testet, például gumitestet alkalmaznak, ezt pedig tengelyirányban összenyomják, ami ezáltal sugárirányban kitágul. Ezt az elvet alkalmazzák például a 2 739 354 számú német szabadalmi leírás szerinti megoldásban. Különösen műanyagból lévő alakos darabokban kialakítandó vájatokhoz engedékeny anyagú, például gumi- vagy hasonló anyagú betétet Iknlmnznak, amely tengelyirányú rövidülése során sugárirányban kitágul. Ezt a sugárirányú kitágulást hosszmetszetben - mint hogy ez általában szokásos — egyenletes bővületként, hasasodásként értelmezik és ábrázolják. Eme elv lényeges hátránya, különösen a műanyag belső bevonattal rendelkező üreges testek végnyíiásainak kialakításakor az, hogy ezek a rugalmas nyomótestek tengelyirányú rövidüléskor valójában egész másképpen viselkednek, mint ahogy azt feltételezik. A rugalmas nyomótestnek az említett alkalmazási területen szükséges hossza mellett a tengelyirányú összenyomás során a nyomótestek végei közelében erősebb helyi kipúposodás keletkezik, mint a középső területen. Ha a már ismert, a 137 856 sz. NDK szabadalmi leírás szerinti eljárást alkalmaznánk, hengeres nyomótesttel akarnánk előállítani a műanyaggal belülről bevont üreges testek végnyílásait, akkor az üreges testek végei körzetében a belső bevonat túlságosan elvékonyodna, egyébként is vékony bevonatok esetében pedig szélsőségként a belső bevonat akár meg is szakadhatna. A találmánnyal megoldandó feladat a korábbi megoldások hátrányainak kiküszöbölése mellett olyan készülék kialakítása műanyaggal belülről bevont üreges testek, különösen csövek végnyílásainak kialakításához, amely lehetővé teszi a belső bevonat képlékeny alakváltozása mellett olyan végződés kialakítását, amely óvja a belső bevonatot és nem vékonyítja el jelentős mértékben, az üreges testek egymáshoz csatlakoztatása esetén fugamentes kapcsolódást tesz lehetővé. A készüléknek lehetőleg olcsónak, egyszerűen előállíthatónak és nagy szilárdságúnak, tartósnak kell lennie. Alkalmazhatónak, működtethetőnek kell lenni rideg körülmények között, nyílt téri építkezéseken is. Függetlennek kell lennie a bonyolult segédberendezésektől, segédenergiától, illetve energiahordozóktól, például sűrített levegőtől vagy a hidraulikától. A. találmány szerinti továbbfejlesztés értelmében a nyomóelem rugalmas testként van kialakítva, amit rugalmas ketrec vesz körül, eköriil pedig rugalmas köpeny van elrendezve, ahol a test és a köpeny gumiból, lágy műanyagból vagy hasonlóból van, a rugalmas ketrec alaktartósága nagyobb, mint a testé és a köpenyé, nyugalmi állpotban a nyomóelem keresztmetszetének alakja az üreges test be lső bevonata kersztmetszeti alakjának felel meg, de ennél kisebb. Ennek a megoldásnak a legfőbb jelentősége abban van, hogy a rugalmas test, illetve rugalmas ryomóelem tengelyirányú erő hatására egyenletesen, nagyon laposan hasasodik ki. A rugalms testnek, illetve a rugalms ketrecnek az ilyen szabályozott alakváltozása révén érjük el azt, hogy az üreges test vége körzetéből viszonylag nagy felületen történjék meg az anyagtranszport a mintázószerszámba, azaz más szavakkal felületegységenként csak kevés anyagot keli eltávolítani, nem keletkezik tehát elvékonyodás sehol sem a belső bevonaton, még viszonylag kis rétegvastagság esetén sem. A rugalmas ketrec ráadásul azt is szolgálja, hogy az üreges test keresztmetszetének kismértékű tágulása harmonikus átmenetekkel történjék. A. rugalmas ketrecet rugalmas köpeny veszi körül. Ezzel meggátoljuk, hogy a rugalms ketrec észrevehetően a képlékennyé vált belső bevonatba nyomódjék és ott valamilyen lenyomatot hagyjon hátra, valamint azt, hogy képléken anyag jusson a rugalmas test tágulási hornyaiba a belső bevonat anyagából, ami 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
