196326. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyamatos öntés, elsősorban acélöntés öntés foganatosítására
1 196 326 2 A találmány tárgya eljárás folyamatos öntés, elsősorban acélöntés foganatosítására, amelynek során fémolvasztó berendezésből az olvadékot öntőüstbe csapoljuk, majd innen a folyamatos öntőmű közbenső üstjébe adagoljuk. A folyamatos öntésnél, főleg acélöntésnél a kihozatal értékének kedvező alakulása érdekében lényeges cél a szekvens (tehát egymást követő) öntések sikeres megvalósítása. Az egymást követő adagok gyártási és öntési idejeinek eltérése alapján, a soron következő adagok helyes érkeztetése érdekében szükséges ismerni a már leöntött, és az adagból még hátralevő, le nem öntött acclmcnnyiségct. Ilyen esetekben a primer acélgyártó berendezés(eke)t úgy kell célszerűen programozni, hogy a soron következő adag se túl korán, se túl későn ne érkezzen a Folyamatos Acélöntő Mű (továbbiakban: FAM)-re. Ilyenkor ugyanis túl korai érkezéskor az esetenkénti 40-50 perces várakozás (főleg a 3., illetve 4. adagnál) azt eredményezi, hogy az adag olyan nagymértékben visszahűl, hogy nem lehet teljesen leönteni. Túl késői érkezés esetén pedig — amikor már nem lehet szekvensen önteni — az adagot hagyományos öntési móddal leöntve, a FAM-ra tervezett magas csapolásí hőmérséklet miatt, rossz minőségű tüsköt lehet csupán produkálni. A gyártási tapasztalatok azt mutatták, hogy a fenti technológiai problémák következtében a hagyományos módon leöntött adagmennyiség 80 %ban másodosztályú, 20 %-ban harmadosztályú tuskóként került továbbfeldolgozásra, mivel az esetek 60 %-ában a maradék acélmennyiséget csak zuhanó öntéssel, a technológiai optimumnál magasabb hőmérsékleten lehetett leönteni. Ezáltal egyrészt értckelőáüítási veszteség jelentkezett, mivel a FAM-buga értékesebb, mint a tuskó, másrészt felesleges üzemi költségtöbblet keletkezett, mivel a hagyományos öntőcsarnoki üzemi költségek meghaladják a FÁM üzemi költségértékeit. További problémát jelentett, hogy felesleges liengerlési encrgiaköltség-többlet keletkezett, mivel a FAM-bugát nem olyan mértékben kell liengerlési folyamatoknak alávetni, mint a tuskót A pontos adagérkeztetést leginkább az akadályozta, hogy a lényegesebb információk, úgymint a fordítótorony öntési helyzetében tartózkodó öntőüstben levő acéladag öntés előtt lemért súlya, a közbenső üstben levő acéhnennyiség és a szálanként leöntött buga hossza vagy egyáltalán nem álltak rendelkezésre, vagy pedig helyileg szétszórtan, különkülön voltak leolvashatók. Ennek megfelelően nehézséget jelentett a szekvens adagok Öntésekor az egymást követő adagok pillanatnyi technológiai adatainak pontos ismerete. A primer acélgyártó berendezés irányító helyiségében semmilyen információ nem volt a folyamatosan öntött adag állapotáról. Ezért találmányunkkal olyan eljárás kidolgozása volt a célunk, mellyel a csapolásí és érkeztetési időket meg lehet határozni. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy a folyamatos öntés során a csapolást akkor kezdjük ei, amikor az olvadéknak az öntőüstből a közbenső üstbe történő beadagolása során az öntőüstben Y, = 139,177-2,228X10"* XnXsXv-1,548Xt (térfogat)% mennyiségű olvadék van, ahol n = tényleges öntés alatt levő szálak száma (db), s = szelvényméret (mm2), v = öntési sebesség (míperc), illetve az öntés megkezdésétől számítva t “ [5,5 X 10 2(s X 10 ? 23,4)2+82,54 B] - <7,5+C)Xn (perc) idő telt el, ahol B = konstans, amely 0, ha az ötvözet C tartalma < 0,35 (%), 5, ha az ötvözet C tartalma > 0,35 (%), C = konstans, amely 0, ha s < 22500 (mm2 ), 2, ha s = 22500 (mm2) és 5, ha s< 22500 (mm*). Az öntőüstben levő olvadék hőmérsékletét az eljárás során T, = T likvidTM* +(90-130) “C-on, a közbenső üstben levő olvadék hőmérsékletét Tj = T likvntusz + (30-50) °C-on tartjuk. Az üstökben levő olvadék meghatározásához mérjük az eljárás során az öntőüst bruttó súlyát, az üres öntőüst súlyát, valamint folyamatosan mérjük a közbenső üstben levő olvadék súlyát és a leöntött buga hosszát. A mért értékeket célszerűen számítógépbe tápláljuk, cs cgyidőben több helyen megjelenítjük a pontos adagérkeztetéshez szükséges információkat. Az információk megjelenítését tetszőlegesen választott időközökben, célszerűen 30 másodpercenként lehet végezni. Ennek során a képernyőn célszerűen kijelezzük az öntési helyzetben tartózkodó öntőüstben és a közbenső üstben levő acélmennyiséget (0,1 tonna pontossággal), az éppen öntés alatt levő adagra vonatkozóan a szálanként leöntött bugák hosszát (deciméterben), súlyát (kilogrammban), továbbá a szekvens adag összes adagjára vonatkozóan a szálanként leöntött bugák hosszát (deciméterben) és súlyát (kilogrammban). Kijelezzük továbbá célszerűen a közbenső üstben mért mindenkori legutolsó hőmérsékletet is. A találmány szerinti eljárás számítógépes foganatosítása során tehát cgyidőben és minden szükséges irányítóhelyen, képemyőformátumon egyidőben láthatók a következő információk. — a FÁM fordító torony öntési helyzetében tartózkodó acélöntőüstben levő acélmennyiség 0,1 t pontossággal, — közbenső üstben levő acéhnennyiség 0,1 t pontossággal, — szálanként leöntött különböző vagy azonos s/.elvénymérelű buga hossza dccisnétcrben és súlya kilogrammban (a szekvens adag egy adagjára — mégpedig az éppen öntés alatt levő adagra vonatkozóan), — szálanként a leöntött különböző vagy azonos szelvényméretű buga hossza deciméterben és súlya 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
