196323. lajstromszámú szabadalom • Légsugármalom előnyösen kemény, elasztikus és/vagy hőre lágyuló anyagok finom és/vagy kriogén őrlésére, felületkezelésére
5 ■ 196 323 6 áramok sebességvektorainak a 2 befúvó csatorna felé mutat az eredője. Az anyagfeladó rendszert a 4. ábra alapján ismertetjük. A 17 anyagfeladó tartály kiömlő nyílása 16 állítható zsaluval van ellátva, mely függőleges irányban elmozdítható. A kiömlő nyílás körül centrálisán helyezkedik el a 19 adagoló tányér, mely célszerűen szegmensekre van osztva és 18 exccnterrel van kapcsolatban. A 19 adagoló tányér pereme alatt helyezkednek el a 20 anyagfeladó tölcsérek. Minden (vízszintes elhelyezkedő) 8 belövő és 11 összelövő fúvóka, egy-egy 20 anyagfeladó tölcsérhez csatlakozik. Az őrölt anyag elvezetésére a 3 őrlőtér tengelyében elhelyezett 6 elvezető csonk van. A találmány szerinti légsugármalom úgy működik, hogy az őrlcndő anyag a I 7 anyagfeladó tartályból az anyagmennyiséget szabályozó 16 állítható zsalun keresztül a 18 excenterrel rázott 19 adagoló tányérra ömlik. A 19 adagoló tányér célszerűen szegmensekre van osztva, hogy a 20 anyagfeladó tölcsérekbe ömöljön az őrlcndő anyag. A 20 anyagfeladó tölcsérekből a 15 anyagfeladó csonkon keresztül az őrlendő anyag a 26 levegőbevezető csonkokon keresztül bevezetett nagy nyomású légnemű hordozó közeg - célszerűen 9—15 bar nyomású levegő - szívó hatása következtében a laval profillal kialakított 8 belövő és 11 összelövő fúvókákon keresztül a 13 előőrlő térbe jut. Az aprítási hatásfok és nyomás összefüggését vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy kb. 9 bar nyomásig a hatásfok lassan, 9-15 bar nyomáshatárok között rohamosan növekszik, majd az anyagtól függően a 15-25 bar közötti nyomásértékeknél erős agglomeráció lép fel, ami az aprítási hatásfok romlását idézi elő. A találmány szerinti légsugármalom egyik l.ábra szerinti kiviteli alakjánál az 1 előőrlő kamrához négy fúvóka csatlakozik tangenciális irányban; a befúvó csatorna tengelyében helyezkedik el vízszintes síkban a 8 belövő fúvóka, arra merőlegesen a két 11 összelövő fúvóka, és a függőleges síkban a 12 segéd összelövő fúvókák. A vízszintes fúvókákbán történik az őrlendő anyag betáplálása az anyagfeladó rendszerhez (4. ábra) csatlakozó 15 anyagfeladó csonkon keresztül. Valamennyi fúvóka 26 levegő bevezető csonkkal kapcsolódik a légnemű hordozó közeg vezetékhez. E megoldásnál a két, vízszintes fúvóka lövi össze az őrlendő anyagot az 1 előőrlő kamrában, ahol az áramlás a fő 3 őrlőtér átmérőjére merőleges síkban megy végbe. Az 1 előőrlő kamrának viszonylag kicsi az átmérője, ezért nem keletkezik nagy örvény, és abból adódó teljesítményveszteség, de ugyanakkor a részecskék ütközésének száma nagy és így az őrlőhatás jó. A függőleges tengelyű 12 segédösszelövő fúvókákon keresztül történik a légnemű hordozó közeg bevitele a rendszerbe, de ezek a fúvókák hűtött és/vagy felületkezeléssel történő őrlésnél a hűtőfolyadék és/vagy a reagens betáplálásra is alkalmasak lehetnek. A vízszintes 11 összelövő fúvókák a — célszerűen kopásálló béléssel ellátott — 1 előőrlő kamrához, mint az a 3. ábra szerinti kiviteli alakból kitűnik, 90-180°-os szögben és/vagy síkban eltolva is csatlakozhatnak. Az 1 előőrlő kamrában előőrölt anyag 3 őrlőtérbe juttatása a — célszerűen 2 befúvó csatorna tengelyében elhelyezkedő - 8 belövő fúvóka segítségével történik, mely a rendszer legnagyobb nyomású pontja és ezért alkalmas arra, hogy az előőrölt anyagot a 11 összelövő fúvókák által létrehozott örvények ellenére nagy sebességre, gyakorlatilag a hangsebesség többszörösére gyorsítva bejuttassa a 3 őrlőtérbe. Az 1 előőrlő kamra a 3 őrlőtérhez érintő irányú 2 befúvó csatornával és 7 anyagvisszavezető csatornával csatlakozik. A 2 befúvó csatornán keresztül nagy nyomással és sebességgel beáramló elcőrölt anyag érintő irányban lép a 3 őrlőtérbe, ahol az áramlás vízszintes síkban megy végbe. Az őrlés az .állítható 4 kerületi őriőfűvókákon bevezetett nagynyomású légnemű hordozó közeg hatására úgy megy végbe, hogy a részecskék egymással nagy számban ás ugyanakkor a 3 őrlőtér falával keveset ütköznek. A függőleges tengely körül elfordítható, szimmetrikusan elhelyezett 4 kerületi őrlőfúvókákon beáramló légnemű közeg ugyanis a 3 őrlőtér falától eltereli az áramlást, ezért az viszonylag kis energiaveszteséggel és a 3 őrlőtér falának csekély kopásával mehet végbe, az őrlcndő anyag részecskéi egymással ütközve aprózódnak. Ezáltal a 3 őrlőtér kopásálló bélését nem szükséges gyakran cserélni és az abból leváló részecskék sem szennyezik az őrleményt. A 3 őrlőtér fala, mely célszerűen valamilyen nagy kopásálló, pl. színtér korund stb. anyagból, cserélhető béléssel készül, forgási hiperboloid felületű és a 3 őrlőtér tengelyében az őrlemény elvezető csonkkal azonos geometriai tengelyben elhelyezett állítható lapátkoszorúvai van ellátva, ezért a 3 őrlőtérben belső osztályozás megy végbe külön energiabevitel nélkül, az őrlést energia felhasználásával. Ez a belső osztályozás lehetővé teszi, hogy az. őrlési folyamat közben a durva frakció az 1 előőrlő kamrában a 7 anyagvisszavezető csatornán keresztül a 21 adagoló csatornában keletkező vákuum hatására visszaáramoljon és ott újsi 13előőrlőtérbe kerüljön A találmány szerinti légsugármalom konstrukciónál az anyagbeadás a 3 őrlőtér vízszintes síkjában tangenciális irányban történik, így jó őrlőhstás mellett a 3 őrlőtér — micronizer típusoknál jelentkező — kopása csökkenthető. Az 1 előőrlő kanosa alkalmazása, a feladott anyag kisebb szemcsemérete az őrlés hatásfokát jelentősen javítja, A 4 kerületi őrlőfúvókák számát és elhelyezését úgy kell megválasztani, hogy minden fúvóka azonos íírlőmunkát végezzen, célszerűen minden második fúvóka után anyagot kell feladni a 3 őrlőtérbe. (Pl. 6 db kerületi őrlőfúvóka alkalmazásakor 3 db tangenciális irányban bevezetett befúvócső alkalmazásával a kísérletek szerint az őrlési teljesítmény háromszorosára nőtt.) A találmány szerinti légsugáimalom íegfőbb előnye, hogy — a jelenleg ismert berendezésekkel ellentétben - alkalmas 10 /um-nél kisebb szemcseméretű frakciók előállítására, hőre lágyuló anyagok kriogén őrlésére, valamint adott esetben az őrléssel egyidejűleg felületkezelő anyagok felvitelére is. A be rendezés további előnye a kiváló cnergiakihaszmílás, amely jelentős részben a belső osztályozó új kialakításának eredménye. Az őrlési energiahasznosítás hatásfoka a hagyományos, hasonló berendezéshez 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
